A tatai Polgári esték sorozat találkozója elõtt az újságírók kérdéseire válaszolt a miniszter, amelyek egy „katonavárosban” nagyon is indokoltak, noha nem csak e témában fejtette ki véleményét. Hende Csaba NATO-tagságunkkal összefüggésben közölte, hogy a magyar katonák semmiféle katonai, azaz harci mûveletben nem vesznek részt, de természetesen hazánkra is kötelezettséget ró az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának elfogadása. Csatlakoztunk a „no fly zone”-hoz, azaz jogszerûen akadályozzuk meg, ha Kadhafi légiereje csapásokat szándékozni mérni az ellene felkelt népre. A francia és az USA-béli repülõgépek akciója lényegében meg is semmisítette Líbia légierejét – nélkülünk. Garantálja Magyarország a fegyverembargót, tõlünk (sem)jut a Kadhafi-rezsim újabb fegyverekhez, bár sajnos nem is szenved hiányt a pusztító harci eszközökben, mondta a miniszter.
Hazánk a humanitárius katasztrófa megelõzésében azonban felkérésre tevõlegesen közremûködik, folynak az elõkészületek, leginkább orvoscsoportok delegálásában gondolkodik a kormányzat. Nem Líbiába, hanem Tunéziába és Egyiptomba irányítják a gyógyítást végzõ katonákat, a menekültek áradata ott szorul segítségre.
– Az Európai Unió vezetõi egyezségre látszanak jutni abban, hogy katonai mûveletekbe nem bocsátkoznak a tagállamok, ám humanitárius feladatokat feltétlenül vállalnak – szögezte le a politikus, majd a Magyar Honvédség katonaegészségügyi erényeit méltatta. – Ez megbecsülendõ örökségünk, miként a budapesti Honvéd Kórház felszereltsége és szakmai felkészültsége is párját ritkítja – fogalmazott érzelmektõl sem mentesen. A Magyar Honvédség katonai kötelékében 800 orvos szolgál, a Honvéd Kórház pedig a maga háromezer tagjával a sereg legnagyobb alakulata, tette hozzá. A háborúkat ma már nem távoli csatamezõkön vívják, hanem lakott területeken folynak a harcok, sok sebesülttel, szenvedõ polgári lakossággal. Természetesen a köszönet szavai is elhangzottak a magyar katonák itthoni árvízi helytállásával, s a vörösiszap-katasztrófában nyújtott segítségükkel kapcsolatban.
Újságírói kérdésre a Magyar Honvédség nõi állományáról Hende Csaba talán meglepõ statisztikával szolgált. Míg a NATO seregeiben tíz százalékos a nõk aránya, addig Magyarországon húsz százaléknyian öltötték magukra a mundért. Kiválóak a nõi tûzszerészek, az orvosnõk és a kutyakiképzõ tisztek között is különleges teljesítményt nyújtanak a nõk, egyéb, nem harcoló beosztásokkal egyetemben. Hende Csaba ismét részvétét fejezte ki az Afganisztánban elhunyt tatai Pappné Ábrahám Judit hõsi halott miatt és magasztalta dr. Dani Franciska sebesült orvosnõ akkori helytállását. A tatai dandár zenekart szintén méltatta, különösen Balázs Attila karnagy mûvészi teljesítményét.
A polgári körök hajdani szervezõjeként a Komárom-Esztergom megyei polgári körösöknek a mára szinte legendássá vált Böjte Csaba erdélyi ferences szent István-tervét hirdette meg, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök kérésére széles körben kívánnak terjeszteni.
– Ország- és nemzetépítõ munkára hívja fel a Kárpát-medencei magyarokat Csaba testvér, szól az üzenet, amely részben egybecseng a Széll Kálmán-tervvel. A Tündérkert-projektben az elhanyagolt széles hazát tennénk rendbe, s takarítanánk ki, a Roncsház-, vagy inkább Szépház-programban a lepusztult lakóházakat javítanánk ki. A Kárpát-medencei népnevelés program címet viselõ,  mélyen szántó gondolatokat tartalmazó elhatározás a bizonytalan, tétova és csalódott embereknek segítene eligazodni ellentmondásos világunkban – foglalta össze Hende Csaba a nagy feladatot.
Michl József polgármester, országgyûlési képviselõ vendégeként, s a polgári körösök gyûrûjében mindezen gondolatokat fejtette ki bõvebben a Tatán vendégeskedõ honvédelmi miniszter.
Forrás: tata.hu