Kossa György kiemelte, hogy a mûködõ tározóban még csaknem négy hétre elegendõ hely lett volna a régi technológiával keletkezõ folyékony vörösiszapnak, de az állami felügyelet – a lakosság és a közvélemény megnyugtatása érdekében – sürgette az átállást. Hangsúlyozta, hogy a száraztechnológia bevezetését a tavaly október 12-én létrehozott felügyelet azonnal megvizsgálta, és megkezdte a feltételek kialakítását, az átálláshoz szükséges szûrõberendezéseket novemberben megrendelték.
A hétfõi hatórás folyamat végén a folyékony iszap kivezetését szolgáló csõvezetékeket levágják és behegesztik, ami meggátolja a régi technológia esetleges visszaállítását a tározó területén. A száraz eljárás folyamán keletkezõ mellékterméket a Mal részben ideiglenesen üzemi területen tárolja, majd teherautókkal szállítják a 10-es kazettába, megerõsítve ezzel a 9-es és 10-es tározók közös gátjának falát.
Kossa György elmondta, hogy a gyárban a száraz vörösiszapot kezelõ épületrész egy külön üzemcsarnok, ide építik be májusra a külföldrõl megrendelt három szûrõberendezést. Jelenleg, a technológiaváltás elsõ szakaszában, az 1100 négyzetméteres csarnokban egy nyomószûrõ üzemel, az ezen áthaladó vörösiszapot még gipsszel semlegesítik. A tározóba kerülõ anyag így már ötven százalék feletti szárazanyag-tartalmú lesz, szemben a korábbi 15 százalékkal – tette hozzá.
A második lépcsõben a szûrést már kamrás nyomószûrõvel végzik, s teherjármûvekkel hordják ki a keletkezõ „földnedves” anyagot a tárolóba. A harmadik nyomószûrõ beszerelését követõen már a gipszezés is elhagyható, és a legfontosabb, hogy a tározókban többé nem gyûlik össze víz – mondta Kossa György.
Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. vezérigazgatója elmondta: a technológiaváltás miatt nem kellett létszámot csökkenteni a gyárban, sõt a folyamatos üzem miatt tizenöttel több dolgozót foglalkoztatnak. Közlése szerint a katasztrófa óta tartó állami felügyelet alatt a magáncég és az állam példaértékû együttmûködése valósult meg, a társadalmi összefogás eredménye, hogy a gyár tovább mûködhet. Hangsúlyozta, hogy a többek között Romániában, Szlovéniában és Németországban leányvállalatokat is fenntartó timföldgyár termelését nem befolyásolta az állam jelenléte.
Forrás: MTI