Lovagok márpedig vannak

Idõhíd 1608 és 2010 között

A DELO Nemzetközi Humanitárius Katonai Lovagrend nemcsak újjászületett, de egyre nagyobb teret hódít. 2008-ben az ausztriai szervezet Eisenstadtban öt magyar katonatisztet hívott meg. Lovaggá ütésük azzal a felkéréssel is együtt járt, hogy a magyarországi rendet õk hívják életre. Az alapító lovagok: prof. dr. Padányi József ezredes, Berkes Sándor nyá. ezredes, dr. Négyesi Lajos alezredes, Nick Ferenc nyá. alezredes, Oláh László alezredes.
„Elsõ az egyenlõk között” – így jellemezte szerepét a most már nagymesteri címmel bíró Padányi József. Megtiszteltetésnek érzi, hogy társai õt választották vezetõjükké, ám a rang még több munkára kötelezi. A lojalitás, bajtársiasság ma ugyanolyan fontos értékek, mint hajdanán. A lovagokat nem elvont középkori figuraként kell elképzelni, hanem olyan személyeknek, akik a kultúra, sport, humanitárius munka terén akár több évtizede is ténykednek. Az „Ötök” körét így aztán nem nehéz bõvíteni. Nem szabályokat gyártanak, hanem a meglévõ alapelveknek megfelelést vizsgálják. A mostani bírálatkor minden jelölt egyöntetû ajánlást kapott. Ha pedig valakit alkalmasnak tartanak, megszólítják az illetõt, ismertetik vele a magyarországi lovagrend mûködését, s ha õ az alapszabállyal egyetértve csatlakozni kíván – soraikba invitálják.
Ilyen elõkészületek megtörténte után került sor június 26-án a pákozdi Doni-kápolna elõtt nyolc fõ lovaggá avatására az osztrák testvérszervezet jelenlétében. A ceremónián dr. Görög István ezredes, dr. Hankovszky Béla õrnagy, Kiss Gyula százados, Kozula Ferenc alezredes, Papp Ferenc alezredes, Papp János nyá. ezredes, dr. Petruska Ferenc százados és Szabó László ezredes tettek esküt. Az Afganisztánban parancsnoki teendõket ellátó dr. Boldizsár Gábor ezredest távollétében fogadták a lovagrend teljes jogú tagjává.
Kozula Ferenc szerint azért esett rá a választás, mert olyannak ismerték meg az alapító tagok, aki azonosulni tud alapelveikkel. A különbözõ hagyományok reneszánszát élve, ez a szellemiség, amit a DELO képvisel, színt hoz az egyforma napokba – véli. Jelenleg NATO-szabványok adaptálásának koordinálásával foglalkozik, a hajdani veszprémi légvédelmi parancsnokság a közép-dunántúli régióhoz köti, mint ahogy székesfehérvári otthona is. 2004-ben az iraki felszabadítás hadmûvelet keretében híradó-informatikai tervezés, szervezés feladatot látott el négy és fél hónapig, 2006-07-ben egy NATO-misszió keretében tért ide vissza. A bagdadi parancsnokságon az infrastruktúra megteremtésén dolgoztak. A babiloni bázis a romváros területén mûködött. Szerencsére ezt a világörökségi történelmet mindkét fél tiszteletben tartotta, de gránát, robbanás és a rakéta sípoló hangja azért gyakran hallatszott a közelükben…Érdekes lenne most ide turistaként visszatérni.
Amikor azt kérdem, ha nem a katonai pályát választotta volna, mi lenne, megütközve néz rám az alezredes úr. 34 évi szolgálat után föl sem merül benne más hivatás lehetõsége. Ez a hete zsúfolt, így az árvízkárosultak megsegítésére szervezett lovagrendi misszióhoz csak a jövõ héten csatlakozik, hisz az ünnep felemelõ és meghitt pillanatai után az egyéb segélyszervezetekkel, egyházakkal, civil szervezetekkel összefogva a „szokásos” hétköznapi munka következik: mások megsegítése.