In Memoriam – 75 éve születtek
Az Európa Nap nyitányaként Robert Schumann Álmodozás címû mûve hívta a közönséget a Dorogi Galériába. Demeter Ferenc klarinéton és Szendi Ágnes zongorán keltette életre a dallamokat. Ahogy Demeter Ferenc elmondta, nem véletlenül esett választása erre a darabra. Hisz mindkét, a kiállításon szereplõ mûvész nagy álmodozó volt, és mindkettejüket jól ismerte. Azért beszélt róluk múlt idõben, mert már régóta nincsenek köztünk. Idén lenne 75 éves a két neves dorogi alkotó: Árvai Ferenc és Furlán Ferenc. Ez alkalomból gyûjtötték egybe mûveiket a kiállítás rendezõi.
A két alkotó színterei azonosak, de egyetlen mûvészeti ágba sem lehet õket besorolni sokrétû tevékenységük miatt – emelte ki Wehner Tibor mûvészettörténész megnyitójában. Úgy véli, inkább képzõmûvésznek kell õket nevezni. Sokszínûségük révén a dorogi közösségi terekben ma is jelen levõ alkotók.
Furlán Ferencet leginkább emberközpontú mûvészete jellemzi. Árvai Ferenc klasszikus, de egyben újító szobrász is volt, ezen vonása kisplasztikában és monumentális szobrokban is megnyilvánult, szeretett új anyagokkal kísérletezni.
A mûvészettörténész szerint ez a kiállítás figyelemfelhívás az elvégezendõ munkára, sürgetõ igény mutatkozik a két mûvész munkásságának feldolgozására. Nevük összefonódott a várossal, a XX. század második felének krónikája nem írható meg nélkülük. Még ma is messzire repítenek.
Megható része volt a kiállításnak, amikor régi televíziós felvételek segítségével a teremben elhelyezett monitorokon találkozhattunk a két mûvésszel, amint életükrõl, munkásságukról beszélnek.
Másnap bemutatásra került Dorog Integrált Városfejlesztési Stratégiája. A konferencián az intézmények, civil szervezetek és a városvezetés képviselõi jelentek meg. Dr. Tittmann János polgármester beszélt a programról, és kiemelte, hogy ez a dokumentum a helyi társadalmi összefogás, közös gondolkodás eredménye. Szakmai, szakhatósági, és civil párbeszéd folytán állt össze egy mûvé. Valamennyiünk közös alkotása. Ez a program 2018-ig szabja meg legfontosabb tennivalóinkat, persze nem kizárólagosan; hiszen az aktuális igényekhez alkalmazkodóan újabb ele-mek is beemelhetõk. A polgármester megköszönte a város lakosságának, hogy hozzájárultak a megalkotáshoz, és reméli, hogy az elképzelések ezáltal egy széles kör igényeinek felelnek meg. A programnak egyszerû, világos szerkezete van. Hogy mit is tartalmaz?
Meghatározza Dorog térségbeli szerepét, a városrészeket újragondolja. Meghatározza a veszélyeztetett területeket, a jövõképet, nagy volumenû programokat, fejlesztési stratégiát ír le. Külön követelményként, antiszegregációs, azaz esély-kiegyenlítési programot is tartalmaz. Meghatározza a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert is. Összefoglalja az önkormányzat kompetenciáit és a partnerséget. Dr. Tittmann János kiemelte: a partnerség az alfája és az omegája ennek a programnak.
A stratégia kitér városunk erõsségeire és gyengeségeire is, és a konkrét fejlesztéseket tartalmazza. Például a „falu” városrészhez kapcsolódó elképzelések között hangsúlyos a könyvtár felújítása, a házasságkötõ terem kialakítása. Az intézmények háza és a rendõrség épületének kialakítása már célegyenesben van. A szakrendelõ felújítása is hamarosan kezdetét veszi. Mivel a rendõrség jelenlegi épülete, Schmidt Sándor volt háza felszabadul, ennek hasznosítására is gondolni kell. Tervezik a Reimann altáróban egy bányászati múzeum kialakítását. Az esztergomi úton graffiti kerítést szeretnének kialakítani. Tervben van az önkormányzati intézmények energetikai felújítása. Nem maradhatnak el az útfelújítások, parkolók kialakítása, a közterek szépítése. Szükség van egy vásárcsarnokra, kereskedelmi és szolgáltató egységekre. A lakóterületeket is növelni kell az régi ipari területek helyén, így a Rákóczi út és a vasút által határolt részen.
A „kolónia” városrészbe kerül a zeneiskola a volt Dózsa iskola épületébe, és a birkózóklubnak is itt szeretnének helyet biztosítani. Folyamatban van az intermodális közlekedési csomópont ügye. Igény van egy ifjúsági csarnok kialakítására. Ebben a városrészben is sor kerül az intézmények infrastrukturális fejlesztésére. Itt sem maradhatnak el az útfelújítások.
Az antiszegregációs program szerint Dorogon erõsen leromlott terület nincs, de vannak olyan részek, amire figyelni kell a szociális viszonyok miatt.
Ezt szolgálja a Panel Plusz program, a közmû és közlekedésfejlesztés, adósságkezelés, közoktatási rendszer átalakítása. A cél idegen nyelven tudó, hatékonyan kommunikáló, önérvényesítõ, egészséges gyerekek nevelése.
A tervek között szerepel még a városi marketing kommunikáció fejlesztése, turisztikai fejlesztések.
A polgármester szerint a stratégia megalkotása azt bizonyítja, hogy képesek voltak együtt gondolkodni, és együtt meghatározni a város fejlesztésének fõ irányait.
A teljes program a városi honlapon is olvasható, a jobb oldali menüsor IVS gombja alatt található.
A napot a bányászzenekar teltházas tavaszi koncertje zárta, Zagyi István vezényletével.
Furlán Ferenc (1935-1998)
Festõmûvész. Fõiskolai tanulmányait 1963-ban végezte. Sokoldalú mûvész, foglalkozott a grafika különbözõ válfajaival, táblaképfestészettel, készített pannót, üvegablakokat. Számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Grafikáit rangos folyóiratokban publikálta. Mûvészi munkássága mellett vizuális nevelõtevékenységet is folytatott. Dorogon rendszeresen kiállította munkáit. Grafikáit rangos folyóiratokban publikálta. Mûvészi munkássága mellett vizuális nevelõtevékenységet is folytatott, vezette a dorogi képzõmûvész kört, alapítója volt Dorog Város Barátai Egyesületének. Hagyatékát családja – kívánságának megfelelõen – a városnak adta, gondozója a Furlán Ferenc Képzõmûvészeti Közalapítvány. Dorogon látható egyéb alkotásai: Üvegablak (mûvelõdési ház színháztermének lépcsõháza), Bányászélet (színházi elõcsarnok), két munkáját Dorog Város Kulturális Közalapítványa vásárolta meg (megtekinthetõ az Arany János Városi Könyvtárban). Szobrot állított Kucs Béla emlékének (Zrínyi iskola emlékkertje). Részese volt több dorogi emlékmû elkészítésének (56-os emlékkõ, Hûségnyilatkozat emlékmûve a Hõsök terén, Rockefeller-emlékkõ a Jubileumi téren stb.). Kitüntetései: Stúdiódíj (1964), Komárom megyei Ösztöndíj (1974), Szoc. Kultúráért (1976), Pro Urbe Díj (1995), Dorogiak Dorogért Alapítvány elism. okl. (1994), a Magyar Szakszervezet Nívódíja (1992).
Árvai Ferenc (1935-2004)
1935-ben született Kalocsán. 1956-ban felvételt nyert a Képzõmûvészeti Fõiskolára, ahol 1962-ben szobrász szakon végzett. Önálló és csoportos kiállításokon többször szerepelt, gyakori témája a bányászat. Munkái külföldön: Kuba, USA, Anglia, Románia, Lengyelország, Bulgária stb.; itthon Székesfehérváron, Kecskeméten, a Magyar Nemzeti Galériában, a Pest megyei Ferenczy Múzeumban, Várpalotán, Keszthelyen, Hévízen stb. láthatók alkotásai. Köztéri munkái Dorogon: Római katona (mûv. ház. – elveszett), Bányász emlékmû (Jubileumi tér 1981.), Emléktábla a település 800. és a szénbányászat 200. évfordulója tiszteletére (Hõsök tere 1981.), 14 kálvária-stáció (Kálvária-hegy 1996 – a mûvész ajándéka), Kitelepítési emlékmû (Templom tér 1997 – a mûvész felajánlása), Schmidt Sándor-emléktábla (1997). Az Art Philadelphia Mûvészeti Díj tulajdonosa. 1996-ban Pro Urbe Díjjal tüntették ki.
Árvai Ferencnek ma is látható köztéri munkái:
Kitelepítési emlékmû (A kitelepítések 50. évfordulójára állítatta Dorog Városa 1997-ben. Hõsök tere)
Jubileum téri bányász emlékmû (Az emlékmûvön Prometheus szobra az alkotó munkája, 1981)
A felújított Kálvária stációk képsorozatai, Végh Éva festõmûvésszel közösen (1996)
Budapest:
Az Emlékhely ‘56 Alapítvány megrendelésére 2001-ben készített szoborkompozíciót,
a budapesti Széna téren, a MAMMUT-bevásárlóközpont mellett felállításra került 1956-os emlékmûhöz.
|
A fenti cikket is megtekintheti modern, |