Méltó helyére került a kisbéri honismereti múzeum

Városvédõ szakemberek körében is kevéssé voltak ismertek a hajdani uradalmi központ épületei. Közülük most a felújítás nyomán a város emblematikus épületévé -, a helytörténeti gyûjtemény méltó központjává lett az egykori kopottas külsejû, Kisbér központjában álló Kiskastély, ami 1853-tól a Kisbéri Magyar Királyi Ménes parancsnokának lakása volt. Mai formáját 1904-ben nyerte el.
Küllemét, a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, európai uniós támogatással, közel 100 millió forintos beruházás eredményeként nyerte vissza. Ebbõl is látható, hogy példaértékû az a törõdés, amellyel a város és vidékének települései múltjuk õrzéséhez viszonyulnak.
Felújításától, s az ott elhelyezett gazdag gyûjteménytõl a helyiek az idegenforgalom fellendülését is remélik. Nem utolsó sorban ezért került sor a „Turisztikai desztináció létrehozása a Bakonyalja felzárkózásáért” projekt keretében erre az értékmentésre.
Értékmentést folytatott már több évtizede a „tõsgyökeres kisbéri” Hegedûs Pál (1932), Pro Urbe díjas helytörténész és az általa vezetett Kisbéri Honismereti Kör. Legfontosabb-, testet öltött eredményeik közül ki kell emelni Gergely Lívia: A kisbéri Ménesbirtok fennmaradt épületeinek és parkjának rehabilitációja címû tanulmányát (1998), az Örökségünk címû város monográfiát (2001), vagy legutóbb az Üdvözlet Kisbérrõl (2008) címû fotóalbum megjelentetését. Mindezek az ismeretek, továbbá az összegyûjtött gazdag tárgyi emlékek, mint minden igazán nagyszerû és szép dolog,- több évtizedes kitartó munka eredményét tükrözik.
A most kibõvített formájában megnyílt helytörténeti -, néprajzi és lovas gyûjteményben a termeket járva láthatjuk Kincsem és Imperiál festményét, vagy a híres Buccaner mén csontvázát, sok értékes tárgyi emlék mellett egy 1763-ból származó templomi harangot. Az egyházi gyûjteményben helyi plébánosok fotói, egyéb kegytárgyak mutatják be Kisbér lelki életének történetét. Az itt látható tárgyak közül talán a legértékesebb, igen ritka dokumentum, egy szintén abból az idõbõl származó kéziratos térkép, egy Anton Brenner nevû mérnök munkája. Ennek segítségével több mint két és fél évszázadra visszamenõen megállapítató, hogyan alakult ki Kisbér településszerkezete, s hogy a mai emberek elõdei a terület mely részén éltek egykoron.

Még nincs egészen kész, de már látható az a terepasztal, amely modellezi a Batthyány- mûemlék épületegyüttest. Tervezik továbbá egy Sisi-emlékszobával kiegészíteni a múzeumot, a köztudottan kitûnõ lovas hírében állt Erzsébet (1837-1898) császár- és királyné itteni kötõdését bemutatandó. Az épület udvarán kovács, szíjjártó, kötélverõ és egyéb szakmák néprajzi relikviái láthatók majd.
Turisztikai célokon túl nagyobb jelentõsége lesz a múzeumnak az oktatásban, mint az elhangzott a megnyitón, – hidat képezve múlt és jövõ között. Ezzel kerül átvitt értelemben is méltó helyére a múzeum.