Húszéves a tatabányai Korall Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft.
A számítástechnika hõskorában indultak – ma jubilálnak
– Térjünk vissza akkor a „hõskorba”! Mikor és miért kezdtek vállalkozni?
– A Korall Kft. 1990 áprilisában alakult hét alapító taggal. Ma is heten vagyunk, de már nem az eredeti felállásban. Vállalkozni azonban már jóval korábban kezdtünk. Amikor a Társasági Törvény lehetõvé tette, hogy VGMK-kat alakítsunk, mi már akkor léptünk, létrehoztuk a Hardteam VGMK-t, és túlmunkát vállalva, egy kis pluszpénzért, különféle fejlesztéseket végeztünk a SZÜV-nek. Itt volt ugyanis a fõállásunk is. A VGMK-ból aztán késõbb Comptech GMK-vá alakultunk, és abból jött létre aztán, húsz évvel ezelõtt, a ma is mûködõ vállalkozásunk, s ekkortól már ki is váltunk a SZÜV-bõl, és fõállásban kezdtünk tevékenykedni. VGMK-ként a tatabányai SZÜV-nek fejlesztettünk, az úgynevezett R-22-es számító-gépüket „tuningoltuk fel”, vagyis olyan programokat írtunk rá, amitõl az hatékonyabban tudott mûködni. A GMK-s korban pedig már az egész országos SZÜV-hálózatnak telepítettük ezeket a programokat, és más külsõs cégeknél is vállaltunk önálló fejlesztési feladatokat. illetve emellett hálózati eszközök gyártásával is foglalkoztunk.
– A ’90-es évek elején, a PC-s világ berobbanásával – amikor még csak mellékállásban vállalkoztunk – kezdtünk azon gondolkodni, hogy vajon mi lesz a SZÜV-vel? Bizonytalannak éreztük a munkahelyünket, de fogalmunk sem volt arról, hogy milyen vállalkozóként élni. Más ugyanis, amikor fõállása van valakinek, és csak a pluszpénzért vállalkozik.
– Nagy volt a dilemma. Mit tegyünk? Váljunk ki? Próbáljuk meg saját magunk? Végül a mûszaki osztály, az osztályvezetõvel az élén, kilépett. Egy év után azonban az osztályvezetõnk magunkra hagyott bennünket, ott maradtunk tárgyalási tapasztalat, vezetõi ismeretek nélkül. Akkor vettem át én a cég vezetését, nekem legalább volt némi gyártási tapasztalatom, mivel a SZÜV elõtt a Videotonnál dolgoztam integrálóként, így a teljes gyártási folyamatra volt szerencsém rálátni. Láthattam a termék születését, s ezeket a tapasztalatokat aztán a Korall Kft.-ben hasznosítani tudtam.
– Hogyan lett akkor a fejlesztésbõl kereskedés? Ahhoz aztán tényleg kell a tárgyalási és fõleg az értékesítési tapasztalat, no meg látványos üzlethelyiség sem árt!
– A nagygépes rendszerek a PC-k robbanás-szerû terjedésével rohamosan csökkentek a ’91-98 közötti idõszakban. Mi elég késõn kapcsolódtunk be a kereskedelembe a fejlesztési feladataink miatt, amelyek száma azonban jelentõsen csökkenni kezdett. A nagynyomtatók PC-khez való illesztését még megoldottuk, de be kellett látnunk, hogy a nagygépes fejlesztéseknek vége, a kereske-delemé a jövõ, ez pedig gyakorlatilag kikényszerítette a portálos üzletet.
– Az elsõ telephelyünk Tatabányán a Ságvári úton volt, egy eldugott kis irodaházban, ezért valami forgalmasabb helyet kellett keresünk. Elõször a Március 15-e úton, a régi „Úttörõbolt”-ot béreltük ki, kibõvítettük, és ott kezdtük meg az értékesítést. A jelenlegi üzletünket a Köztársaság úton, 1992-ben vásároltuk meg, majd ezt követõen apránként a szomszédos helyiségeket is megszereztük, illetve a szemközti épületben egy lakást gazdasági irodává alakítottuk.
– A PC-k tehát nagy változást hoztak az önök életében is, gyakorlatilag megváltozott a profiljuk, a vevõkörük? Kiket céloztak meg a továbbiakban?
– Úgy próbáltuk megválasztani az ügyfeleinket, hogy ne csak a kereskedésrõl szóljon a történet. Azokat a kis-, közép- és nagyvállalatokat, intézményeket kerestük, ahol a szolgáltatásainkra is igényt tartottak. A számítógépeket nem csak szállítottuk, üzemeltettük is. Mivel alapvetõen egy hardveres csapat alkotta a céget, magától értetõdõ volt, hogy szervizfeladatokat is vállaljunk.
De az élet míg így is rákényszerített minket arra, hogy valami mást is vállaljunk, ezért a telefonközpontokkal is elkezdtünk foglalkozni. Az ezekben lévõ mikroprocesszorok nagyon hasonlatosak voltak a számítógépekhez, így ez nem volt idegen a számunkra. Hamar rájöttünk, hogy ez nekünk menni fog! Ez a profilunk ma is nagyon erõs, je-lenleg szinte minden típussal foglalkozunk a legkisebbektõl egészen a nagy központokig, telepítjük, szervizeljük õket.
– Nagyjából ebben az idõben jelentkeztek az elsõ céges igények – fõleg budapesti és gyõri vállalatoknak dolgoztunk – számítógépes hálózatokra. Mivel mi korábban hálózati eszközöket fejlesztettünk, ez a világ sem volt ismeretlen számunkra. Eleinte a kisebb teljesítményû, ún. koaxos hálózatokat építettük, majd késõbb áttértünk az Ethernetre, az ún. UTP-s kábelezésre. A mai napig az egyik legerõsebb lábunk a számítógépes hálózatok tervezése, építése, üzemeltetése.
– Ez alatt mit értenek? Ezek valamiféle rendszergazdai szolgáltatások?
– Igen, s ezeket fõleg azok a vállalkozások veszik igénybe, ahol erre fõállású informatikust nem éri meg alkalmazni. Egy informatikus bérének töredékéért el tudjuk látni ezeket a feladatokat, s az sem hátrány, hogy egy-egy adott probléma esetén tõlünk mindig a legkompetensebb szakember megy ki a hiba elhárítására. Egyre több olyan cég jelentkezik nálunk, akik ezeket a feladatokat a korábbi amatõr, vagy házi megoldások he-lyett komolyabb kézbe kívánják adni.
– Ilyenkor átvilágítjuk a már meglévõ hardver- és szoftverállományt, megnézzük milyen alkalmazásokat használnak. Aztán tisztázzuk, hogy mindezeket ténylegesen mire szeretnénk felhasználni. A cél az, hogy összhangba hozzuk a megfelelõ gépeket és alkalmazásokat, s javaslatokat tudjuk tenni annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegyük a már meglévõ rendszert. A legtöbb esetben megdöbbennek, hogy alapvetõen az alap infrastruktúra megfelelõ, csupán kisebb átcsoportosításokat, változtatásokat kell eszközölni, s máris ésszerûbb, stabilabb, biztonságosabb lesz a korábbi rendszerük. Mindig a lehetõ legkevesebb befektetéssel az igényeknek megfelelõ legjobb megoldásra törekszünk. Ha nem így gondolkodnánk, ha nem ezt tennénk, nem lennénk itt húsz éve!
– Milyen a piaci pozíciójuk? Van valami igazi versenyelõnyük, ami megkülönbözteti önöket más számítástechnikai cégektõl?
– A magunk szegmensén belül mindenképpen piacvezetõ cégnek számítunk. ’95-96 környékén az lendített rajtunk sokat, hogy a kereskedelem mellé szolgáltatási palettát is kialakítottunk. A MATÁV-val is akkor kötöttünk szerzõdést. Tudtuk mi az, hogy hálózat, számítástechnikai kereskedelem, telefonközpontok szerelése, vagyis tudtunk mindent, ami az IT fogalomkörébe beletartozott. Fõleg akkor vált ez óriási elõnnyé, amikor az ipari parkba elkezdtek letelepedni a külföldi cégek. Történt egy zöldmezõs beruházás, az új cégek keresték a helyi partnert, aki ezeket az IT-szolgáltatásokat megoldja a számukra, s mi maximálisan meg tudtunk felelni ezeknek az elvárásoknak. Az elsõ ilyen partnerünk az FCI volt és a Grundfos, majd ezek a munkák aztán hozták a többit is. Az önkormányzat is örömmel vette, hogy profi módon ki tudjuk szolgálni ezeket a vállalatokat. Az ipari parkban így nagyon sok multinacionális cég a partnerünkké vált, olyanok mint a Coloplast, vagy annak a nyíregyházi gyára a Wiston, vagy a Sanmina új gyára, a székesfehérvári összeszerelõüzeme, de folytathatnám a sort a FOXCONN-nal, a KNORR-BREMSE Hungáriával amely most Budapesten éppen egy új gyárat épített, ott például egy 2500 végpontos hálózatot terveztünk és építettünk nekik. De volt már ennél jóval nagyobb ilyen jellegû munkánk is, Székesfehérváron például egy tízezer végpont feletti hálózatot volt szerencsénk tervezni és kivitelezni. De tömegével építettünk hálózatot iskoláknak, biztosítóknak, intézményeknek, hivataloknak is. Mondhatjuk, hogy ezen a téren számtalan referenciával, és komoly tapasztalattal rendelkezünk.
– Hány fõvel dolgoznak ma, s mekkora forgalmat bonyolítanak?
– 150-200 millió forint közötti az árbevételünk, tízen vagyunk már hosszú ideje. A tíz fõbõl öt mérnök, két fõ pedig adminisztratív munkát végez. A tulajdonosok közül hat itt dolgozik a cégben, s mondhatjuk baráti társaságként indultunk, s a késõbbiekben is azok maradtunk. Sok olyan típusú összejövetelt – csapatépítést, kirándulást, bulikat, név- és szülinapokat – tartottunk együtt, amelyek még inkább csapattá kovácsoltak bennünket. Mi mindig is támogattuk ezeket, pont azért, hogy a baráti hangulat megmaradjon.
A képzéseket is maximálisan pártoltuk, amit csak lehetett támogattuk. Hárman végeztek fõiskolát a cég hozzájárulásával. De ugyan így fontosnak tartottunk minden támogatást, a mikuláscsomagtól, a karácsonyi ajándékon, az iskolakezdési támogatáson át, az egyéb céges juttatásokig, amit a törvény megengedett.
– A Korall Kft. nevével gyakran lehet találkozni különféle külsõs támogatások kapcsán is. Ezt miért tartják fontosnak?
– 2004-ig ahol csak tudtunk igyekeztünk segíteni, mert mindig is fontosnak tartottuk a karitatív munkát. Aztán rájöttünk, hogy óriási visszaélések voltak. Onnantól nagyon megválogattuk, hogy mire fordítsuk a pénzünket. A Tatabányai Rotary Clubnak tagja vagyunk, õk olyan szervezet, akik egy forintból nyolc-kilencet képesek létrehozni. Elsõsorban az ilyen jellegû szervezeteket támogatjuk, nekik juttatjuk adományainkat.
– A húszéves jubileum óhatatlanul nem csak a visszatekintést, de a jövõre vonatkozó elképzeléseket is felszínre hozza. Hogyan tovább? Milyen a jövõképük?
– Fontosnak tartom a fiatalítást. Mivel mindig az vitt bennünket elõre, hogy újabb lábakat növesztettünk, ezért most is ebben gondolkodunk. Persze most is kapcsolódik a számítástechnikához és a hálózatépítéshez. Úgy hívják „gyengeáram-csomag”. Egyre több vállalat már így írja ki a pályázatait: erõsáram, gyengeáram és gépészet. Ezekre keres partnert. Ezek persze mind-mind rengeteg részterületet ölelnek fel. Mi szeretnénk egy ilyen „gyengeáram-csomagot” nyújtani a partnereinknek.
|
A fenti cikket is megtekintheti modern, |