– Ady Endre gondolata akár mottója is lehetne mindkét évfordulónak: „Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek…” – hiszen minden kezdeményezéshez szükség van valamiféle külsõ-belsõ erõre, körülményre. A népfõiskola számomra egy tatai hagyomány, és emellett szakmailag is egy fontos képzési forma a világban – kezdi a beszélgetést Keresztesi József, aki maga is alapítója a most másfél évtizedes társaságnak.
– A rendszerváltás idején éreztem úgy, hogy eljött az idõ, hogy létrehozzuk újra a tatai népfõiskolát, hiszen országszerte sorra alakultak az ilyen jellegû társaságok. Tatán én is megpróbáltam, de elsõre nem sikerült, akkor még nem találtam hozzá partnereket. Aztán 1994-ben úgy döntöttem, lesz, ami lesz, meg kell alapítani, neki kell vágni. Végül 1995. június 1-jével sikerült létrehozni. Ez az alapítványi formában mûködõ társaság két fõ célt fogalmazott meg az alapító okiratában: egyrészt a Magyary-emlékek ápolását, másrészt pedig magának a népfõiskolának a mûködtetését.
Nagyon nehéz volt az indulás, mindössze 22-en voltunk, bevételünk gyakorlatilag nem volt, így már a megfelelõ helyiség bérlése is gondot okozott. Végül a Jávorka Szakkö-zépiskola igazgatója, Hartmann Márton fo-gadott be bennünket, az iskolában kaptunk helyet – emlékszik vissza az indulás idõszakára a társaság titkára.
– Hogyan kapcsolódik Magyary munkássága a népfõiskolához?
– Magyary különleges ember volt, európai szintû közigazgatási tudós, akinek a vezetésével a 30-as években készült egy ma is példaértékû szociológiai vizsgálat Tatáról és környékérõl. Ennek lebonyolítását, eredményeit, elemzéseit egy különleges könyvben is rögzítették, maximális szakmai igényesség mellett. Zseniális anyag született, ábrákkal, térképekkel, diagramokkal kiegészítve.
– Ez a könyv ma már gyakorlatilag hozzáférhetetlen, pedig ma is iránymutató lehetne a szakemberek, önkormányzatok számára, de jól hasznosítható tanulmányi célokra vagy helytörténeti dokumentumként is. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy újra kiadjuk ezt a jeles mûvet. A könyv különlegességét az is mutatja, hogy nagyon nehezen találtunk olyan nyomdai kivitelezõt, aki elvállalta ezt a komoly szakmai kihívást, hiszen a könyv formailag is rendkívül igényes.
– A Közigazgatás és az Emberek címû könyv tehát a „diagnózis” volt, s ez alapján számba vették az „okszerû” gazdálkodás lehetõségeit. Így született meg a „szociális vármegye” koncepciója, s ennek volt része a népfõiskola is.
– A könyv készítõi nem elégedtek meg a problémák feltárásával, a megoldásokat keresték, és rájöttek, hogy ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek a változásra, a gondolkodásukat is át kell alakítani. Ebben segített a népfõiskola. Az alapítás gondolata dr. Márkus Jenõ református lelkésztõl származott, és az õ kezdeményezését valósította meg Magyary Zoltán.
– Nézzük akkor a fõ célkitûzéseket! Az alapítás óta mit tudtak tenni Magyary emlékének megõrzéséért?
– A rendszerváltást követõen a Tata Barátok Körével közösen Magyary szülõházán emléktáblát avattunk a születésnapján. Ebbõl nõtte ki magát aztán a Magyary Konferencia sorozat, amit immáron tíz éve folyamatosan megszervezünk, s a következõt már szeretnénk legalább regionális rendezvénnyé fejleszteni.
– 2003-ban, Héregen – itt hunyt el Magyary Zoltán és a felesége is –, emlékhelyet állítottunk a haláluk évfordulójára emlékezve. Emellett Tatán, a városházán is szerepel a népfõiskola táblája a jeles emlékek között.
– De nem csak Magyaryról emlékeztünk meg, hanem Kiss István tiszteletére is emléktáblát avattunk, sõt tiszteletbeli elnökünkké is választottuk õt. dr. Kiss István Magyary Zoltán közvetlen munkatársa volt több mint egy évtizedig, és kulcsszerepet töltött be a már említett tanulmány elkészítésében.
– Az idei 70 éves évfordulóról sem feledkeztünk meg, a régi népfõiskola egykori épületén, az Újhegyi út 9. szám alatti házon is emléktáblát helyeztünk el.
– Még egy kiemelkedõ alakról, Benda Kálmánról is megemlékeztünk egy emléktábla avatásával 2008-ban. Õ a népfõiskola elsõ igazgatója volt, és a Magyary Zoltán Népfõiskolai Társaság elnöke.
– Az emlékek sorába tartozik a már korábban említett Magyary könyv új kiadása is, amit halálának 65. évfordulójára jelentettünk meg.
– Melyek voltak a legjelentõsebb programjaik? Vagyis hogyan sikerült megvalósítani a második célkitûzést, a népfõiskola mûködtetését?
– Több mint 100 különféle programot valósítottunk meg. Az önkormányzati képviselõk képzése volt az elsõ programunk, amelyet a Demokrácia Helyi Fejlesztéséért Alapítvány támogatott. A kuratórium elnöke, dr. Verebélyi Imre, a Megyei Közigazgatási Intézet vezetõje volt, azé az intézményé, amit még annak idején Magyary alapított! Ez a program olyan volt, ami közvetlenül kapcsolódott az alapszabályunkban foglaltakhoz. Késõbb éppen ezért ezt folytattuk is.
– Egy másik, szakmailag szintén fontos programunk volt, a cigányság vezetõinek képzése, amelyet egyhetes, bentlakásos formában sikerült megvalósítanunk. 25-en jöttek el, és végig is csinálták a tanfolyamot.
– De ugyanilyen „világszám” volt a szociális vármegye gondolatiságát követve, hogy szerettünk volna egy országos szociális foglalkoztatási konferenciát létrehozni. Dúlt ugyanis a munkanélküliség Magyarországon. Mi egy kis szervezet voltunk egy ilyen nagy feladathoz, de a pályázati lehetõségek akkor már indulgattak, így több területrõl is sikerült megtámogattatni ezt az elképzelést. Belevágtunk, és nagy résztvevõi létszámmal, a munkaügyi szervezetek bevonásával egy nagyon színvonalas, sikeres rendezvényt sikerült tetõ alá hoznunk. Több mint 200 fõ vett részt a konferencián.
– A klasszikus népfõiskolai oktatás indult be a legnehezebben, mert nagyon nehéz volt hozzá pénzt szerezni. Ennek ellenére sikerült elindítanunk a magyar történelem sorozatot, majd késõbb az egészségügyit.
– Nehezen ment, 2001 körül jutottunk el odáig, hogy lett számítógépes tanfolyamunk, nyelvtanfolyamunk, de folyamatosan növekedtünk, és mára komoly létszámmal folyik a képzés.
– 2004-ben a Nemzeti Civil Alap (NCA) biztosított némi stabilitást a mûködésünkhöz. 2002-ben kezdõdött az a folyamat, amely a civil szervezeteknek is teret biztosított. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontba be kellett jelentkeznünk, akkreditált oktatási intézménnyé kellett válnunk, mert ez a pályázathoz szükséges volt.
– 2008-ban pedig már új megoldást jelentett, hogy a munkaügyben megindult a szolgáltatások kiszervezése, s ebben a civilek is he-lyet kaphattak. Munkaerõpiaci információ szolgáltatás keretében több ezer embert a mi munkatársaink segítenek ezen a téren. Ez mûködési szempontból rendkívül fontos a számunkra, hiszen ez egy havi elszámolási rendszer, melynek köszönhetõen havi ellátmányt kapunk, s ez alapját képezi a folyamatos mûködésünknek.
– Hogyan emlékeztek meg a kettõs évfordulóról, volt valamilyen ünnepség vagy rendezvény ennek kapcsán?
– Méltó körülmények között, a tatai Pálma Rendezvényközpontban tartottuk meg az ünnepségünket, ahol elismeréseket adtunk át (ide e-mailben ígéretet kaptam arra, hogy megkapom, kik kaptak és milyen elismerést.)
– Vidám, könnyed mûsort állítottunk össze, a cél elsõsorban az volt, hogy jól érezze magát a társaság.
– Emellett megkoszorúztuk az Arnold Ho-telben a Népfõiskola régi emléktábláját, s a végén kis baráti beszélgetéssel zártuk az eseményt.
– Ez a népfõiskola országos szinten is az elsõk között van, ez a fajta intenzitás másutt nem jellemzõ. Büszkék lehetünk, hogy ezt a kettõs évfordulót sikerült példaképeinkhez – Magyary Zoltánhoz, Kiss Istvánhoz és Benda Kálmánhoz – méltó módon megünnepelnünk.
MAGYARY ZOLTÁN ÉS KISS ISTVÁN:
A KÖZIGAZGATÁS ÉS AZ EMBEREK
(Eredetei kiadvány megjelenés: 1939. Budapest)
A Közigazgatás és az emberek c. kötet ismertetõje:
A Magyary Zoltán Népfõiskolai Társaság 15 éve ápolja a tudós szakmai örökségét, segíti és végzi az emlékõrzést. E szándék nagyon jelentõs kifejezõdése a szerzõpáros kötetének hasonmás kiadásban történt megjelentetése. A könyv az 1930-as évek Tatai Járásának egészét, és az oda tartozó akkori 26 település helyzetét tárja fel az adatok és információk gazdagtárházára alapozva, ma is érvényes tudományos alapossággal és módszertannal.
A könyv két változatban készül. A teljesen hasonmás (papír) formátumú kötet
ára 15.000,- Ft, a mellékletek DVD-én csatolva a szöveges részhez 5.700,- Ft.
MEGRENDELHETÕ:
Magyary Zoltán Népfõiskolai Társaság irodájában személyesen:
2898 Tata, Erzsébet királyné tér 13.; Telefonon: 34/482-409, 30/290-20-62, vagy
elektronikusan: nepfoiskola@etata.hu Weblap: www.magyaryz.hu
A KÖNYV MEGJELENTETÉSÉT TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁMOGATTA!
|
A fenti cikket is megtekintheti modern, |