Két hét a földi paradicsomban
Parga Görögországnak a hazai turisták által kevésbé látogatott, nyugati oldalán fekszik, a Jón-tenger partján. Ha a térképre nézünk, akkor látható, hogy nem messze húzódik tõle Korfu szigete (át lehet menni hajóval), illetve kicsit dél felé az Acheron-folyó torkolata, ahol a legendák szerint az alvilág hajósa vitte át a lelkeket az alvilágba. Korfutól délre találjuk Paxos és Antipaxos szigetét, ahova szintén érdemes áthajózni. A tenger arrafelé annyira kék, hogy az ember azt hinné, ilyen nem is létezik. A delfinek jó negyed órán keresztül kí-
sérték a kirándulóhajót, látványos ficánkolásuk hatalmas élményt jelentett mindazoknak, akik eddig ilyet nem láthattak. A szárazföldön alig ötven kilométerre találhatók Dodona, az egyik legismertebb ógörög jóshely romjai. Akit tehát a görög mitológia helyszínei nyûgöznek le, a szervezett kirándulásokon bejárhatja azokat. (Kicsit távolabb ugyan, de egy buszos kirándulással elérhetõ közelségben helyezkednek el a magányos sziklaszirteken felépített Meteora kolostorok, ahova szintén el kell zarándokolnia mindenkinek, aki eddig ezt nem tette meg.)
Ha valaki egyszerû nyaralásra, fürdõzésre, napfürdõzésre vágyik, az sem találhatna szebb, jobb helyet Pargánál. Három hatalmas, és egy kicsiny, részben köves, részben aprókavicsos, részben pedig homokkal feltöltött strand várja a tenger szerelmeseit. A városi strand egy abszolút védett, szigetekkel szinte teljesen lezárt öbölben található, ahonnét csodálatos a kilátás a falut körbevevõ hatalmas hegyekre, illetve a szigetecskékkel ékített mélykék tengerre, valamint a települést déli irányból valaha védelmezõ, a XVI. században épült velencei vár szépen felújított maradványaira. Érdemes a kicsiny, valóban a görög szigetekre hasonlító zegzugos utcácskákon felkapaszkodni ide, hiszen a parádés kilátáson túl egy hangulatos vendéglõ is mûködik a több száz éves falak között. Akinek elege lesz a sós tengervízbõl, az szinte valamennyi szállodában díjtalanul (csak a büfében illik valamit fogyasztani) igénybe veheti a kisebb-nagyobb édesvizû medencéket is.
De szintén a szigetek világát idézik a kék-fehérre festett, a hegyoldalban található házak, a feketébe öltözött idõs nénik, a hangulatos tavernák és a portékájukat mosolyogva kínáló szuvenírárusok is. Érdemes Feta-sajtot, olajbogyót, jó minõségû olíva olajat, az elsõre kicsit szokatlan ízû, gyantás retzina bort, és persze ouzót és metaxát vásárolni ajándékba.
Nem szabad kihagyni a strandokat szegélyezõ utcák szélén hívogató hangulatos tavernákat sem. Elõtte azonban feltétlenül tanulmányozzuk a kitett étlapokat, hiszen ugyanazért az ételért sok helyen kétszeres árat is elkérnek a vendéglõsök. Mi a Bacchus nevezetû tavernát választottuk, részben a tûrhetõ árak, részben a parádés vendégfogadás (mindenki mosolygott, villámgyorsak, kedvesek és közvetlenek voltak a pincérek), és nem utolsósorban az egész soron egyedüliként elénk tett magyar nyelvû étlap miatt.
Nem tudom pontosan, hogy hány állandó lakosa lehet Pargának (olyan 1500-ra tippeltünk), de a forró nyári estéken szinte lépni sem lehetett a több kilométer hosszú tengerparti sétányon az itt pihenõktõl. A görögök türelemmel, kedvesen viselkednek a turistákkal, látszik, hogy a helyieknek az idegenforgalom szinte az egyetlen bevételi forrása.
Egy jó tanács: ha tehetik, repülõvel utazzanak, mert a közel 24 órás buszút bizony megviseli az embert. Ám a fáradtságért alaposan kárpótol bennünket ez a kis szárazföldi sziget, a légkondicionált, kényelmes apartmanok és stúdiók, a telepített magyar idegenvezetõ kedvessége, és a görög emberek lenyûgözõ vendégszeretete. Ha tehát Görögországba igyekeznek, jó szívvel tudjuk ajánlani Pargát, és persze a Turul Utazási Iroda hibátlan, körültekintõ utazásszervezõ munkáját!
|
A fenti cikket is megtekintheti modern, |