Mint elhangzott, a sajtótájékoztatót azért hívták össze, mert a társaság újabb rendkívüli közgyûlés elõtt áll, mivel a Kapolyi Lászlóhoz kapcsolódó, mára országszerte elhíresült áramvásárlási szerzõdések miatt a cég újabb pert veszített, ezúttal 1,8 milliárdot kellene kifizetnie 30 napon belül.
„Az augusztus 24-ei közgyûlésen hét pont szerepel napirenden, az egyik az, hogy a társaság valószínûsíthetõen csõdvédelmet fog kérni, hogy megvédjék a társaságot a kifizetéstõl. Ez elõrevetítheti azt is, hogy az elkövetkezõ idõszakban jelentõs létszámleépítések, elbocsátások indulhatnak meg, ami a térségre nézve drámai helyzetet eredményezhet.” – ismertette Illés Róbert BDSZ titkár, hozzátéve azt is, hogy a szakszervezetek tartják a kapcsolatot a kormánnyal, s reményeik szerint olyan megoldás születik, amelynek eredményeként nem alakul ki az említett drámai helyzet. 
Kárpáti Béla szerint egyébként rég nem csupán a Vért pillanatnyi pénzügyi „zavaráról”, esetleges bezárásáról, hanem nagyjából 30 ezer emberrõl van szó, hiszen a beszállítók, s az õ alkalmazottaiknak munkahelye is megszûnik. „Itt a Vért, mint a térség „tragédiájának” okozója, csak egy közbülsõ állomás lesz.” – vélekedett a társaság központi üzemi tanácsának elnökhelyettese, míg a DUVISZ képviseletében Téglás József a lehetséges alternatívákat sorolta, melyek között a tõkeemelés, s a csõdeljárásból fakadó felszámolás is szerepel.
Köztudott azonban, hogy ama bizonyos áramvásárlási szerzõdések súlyos milliárdokat követelõ következményei nem ma, nem tegnap, hanem már másfél éve ismertek, csak az lehetett kérdés, milyen „ütemben” veszíti el a pereket a VÉRT, tehát az események alakulása nem okozhatott nagy meglepetést a történet egyetlen szereplõjének sem.
Kárpáti Béla szerint azonban Szabó Pál, mára menesztett vezérigazgatót azzal a szándékkal nevezte ki anno a tulajdonos Magyar Villamos Mûvek Zrt., hogy mielõbb felszámolja a céget: „a pontos szándékot nem ismerjük, de az bizton kijelenthetõ, hogy azért kellett volna a Vért-et gyorsított eljárásban felszámolni, hogy a vesztes perek idejére már ne létezzen, mint jogi személyiség.”
Az érdekképviseleti vezetõ azt is felvetette, hogy hol volt az MVM, mint tulajdonos, amikor az áramvásárlási szerzõdések megköttettek, s a magas kockázat miatt miért nem akadályozta meg? „Most, ugyanez az MVM a jó tulajdonosi szemléletre hivatkozva akarja becsukni az erõmûvet, azt mondva, hogy az állam pénzén egy olyan céget finanszírozunk, ami ilyen rossz szerzõdéseket kötött. Ez a tulajdonos részérõl egy tudathasadásos állapot.” – fogalmazott Kárpáti Béla.
Az is ismert azonban, hogy az MVM (szintén elhíresült?) vezetõjét, Mártha Imrét július végén leváltották, a poszton Baji Csaba követte. Vele, s az új MVM vezetéssel kapcsolatban Takács Károly a szombati sajtótájékoztatón bizodalmának adott hangot.
Az új menedzsment talán Téglás József felvetésére is gyógyírt jelenthet. Õ ugyanis szombaton azt is sérelmezte, hogy a Vért-et úgy állítják be, mint egy, a társadalom által eltartott, szénfillérekbõl tengõdõ társaságot. Pedig – elmondása szerint – az MVM 1995 óta 8 forintért veszi át a villamosenergiát a cégtõl, melyet, ha csak átlagáron értékesít, akkor is a duplájáért ad el.
A rendkívüli közgyûlés talán választ ad a kérdésekre 24-én, bár korábban többen úgy vélekedtek, hogy a Vért-tel kapcsolatos végsõ döntés az önkormányzati választások elõtt nem születik meg. Egy azonban biztos, az pedig a következõ: a VÉRT a Magyar Villamos Mûvek Zrt. többségi tulajdonában van, az MVM pedig a Nemzeti Vagyonkezelõében, amely felett jelenleg a nemzetgazdasági miniszter gyakorolja a felügyelet, aki viszont – nyilván – a kormány döntéseinek szellemében jár el.

Tudósítónktól