– Tekintsünk vissza az elmúlt éven kívül kicsit a vége felé közeledõ önkormányzati ciklusra. Hogy alakult az önkormányzat gazdálkodása?
– Mint minden önkormányzat, mi is négyéves program alapján dolgozunk, ami a választási ciklushoz igazodik. Vannak olyan kiemelt feladataink, amelyek a program gerincét alkotják. Az egyik az intézményrendszerünk mûködésének stabilizálása. Egy város akkor tud stabil maradni, ha a kiadásai és a bevételei egyensúlyban vannak. Tervezési szinten a gazdaság fejlõdõképességét nem tudjuk ugyan elõre látni, de az elmúlt három évben mûködési hitel nélkül tudta a város ezt a rendszert mûködtetni úgy, hogy kellett hozni olyan intézkedéseket, amelyek a racionalitás, a gazdasági koncentráció irányába mutatnak. Például nincs minden iskolában gazdasági egység, ez évi 10 millió forint megtakarítást hoz. Az intézményrendszer mûködõképes, mondhatjuk úgy, hogy az alapok rendben vannak.
– Ezen felül az önkormányzat forrásai abból adódnak, amit a gazdaság megtermel. Tudtunk fejlesztési forrásokat mozgósítani gazdasági programunknak megfelelõen arra a célra, hogy minden évben egy intézményünket teljes körûen felújítjuk. Természetesen a többi intézmény is kap akkora összeget, amely az állagmegóváshoz, karbantartáshoz elég. Így az elmúlt évben már teljesítettük a négy éves ciklustervünket. Megújult a mû-velõdési ház, a bölcsõde, a Szabadság téri óvoda, és az öregek napközi otthonát is befejeztük. A kórházi rekonstrukció szinte hab a tortán, egy uniós pályázatnak köszönhetõen ugyanis az idén az új középszintû járóbeteg- szakellátási központ egymilliárd forintból megújul. Azért is tartottuk ezt fontosnak, mert jelentõs önkormányzati forrásokat igényelt a mûködés rendbetétele. Ez fájdalmas lépésekkel járt, keskeny pallón jártunk, de nem volt más lehetõségünk.

– Hogy szerepeltek a pályázati piacon?
– Merõben más volt ez a ciklus a korábbinál, hiszen megnyíltak az európai uniós csatornák. Erre idõben fel kellett készülni. Létrehoztunk egy a pályázatokkal foglalkozó munkahelyet, szerencsénk van, mert kiváló szakembert sikerült találni a feladatra. Az eredmény magáért beszél, az elnyert vissza nem térítendõ támogatás meghaladja a másfél milliárd forintot. Rövidesen elkészül az ezzel kapcsolatos zárszámadás, amelyben pontosan látható lesz, hogy mennyi vagyonnövekedést tudtunk teremteni belõle. Ez az összeg fedezte a végrehajtott fejlesztések mintegy 80%-át 15-20%-os önrész mellett. Ez utóbbit kötvénykibocsájtással, még jó pénzpiaci feltételekkel tudtuk végrehajtani. Bátran állíthatom tehát, hogy a pályázatok területén sikeresek voltunk.

– Hogy érintette a válság a móri vállalkozásokat, és az önkormányzatot?
– Az itt mûködõ, fõleg az autóiparba beszállító cégek termelésének visszaesése miatt jelentõs volt az adókiesés (kb. 25%), de ez nem érte legyengült állapotban a várost. Hála istennek az önkormányzatnak voltak olyan többletforrásai, amit tudtunk mozgósítani a válság hatásainak enyhítésére, és így az önkormányzat pénzügyi rendszere stabil maradt. Ebben az évben a gazdaság egy picit emelkedõ mértéket mutat, legalább is a vállalatok azt jelzik, hogy termelésemelkedés és beruházásfejlesztés kezdõdött. Persze tudjuk, hogy nem ért véget a válság, nem mondhatjuk azt, hogy stabil növekedési tendencia van, és ez az önkormányzat gazdálkodására veszélyeket jelent, ezért óvatosan gazdálkodunk továbbra is. Több lépcsõben engedünk csak forrásokat felszabadítni, akkor indítjuk el a fejlesztéseket, ha annak a bevételi oldala is megvan. Az ipar mellett természeti adottságainkra alapozhatunk, ezért kiemelten kezeljük az idegenforgalmat. Bevezettük az idegenforgalmi adót egyetlen egy céllal, hogy az utolsó fillérig visszaadjuk a turizmus termelõszférájába. Létrehoztuk a Móri Borvidék TDM (Turisztikai Desztináció Menendzsment) Egyesületet, és mûködésére 40 millió forint pénzforrást nyertünk. Egy 270 milliós fejlesztési forrásunk is elbírálásra vár. Ezzel a forrással, és a visszaadott mintegy tízmilliónyi idegenforgalmi adóval természetesen a TDM gazdálkodhat. Bízom benne, hogy ez lökést ad az iparágnak. Fejér megyében tavaly a legkedveltebb üdülõhely lettünk. Míg a turizmusban általánosan visszaesés volt tapasztalható, addig Móron jelentõs, 10%-ot meghaladó vendégéjszaka növekmény. Úgy látom, hogy a kistérségben jó irányba haladunk, de az még többször négy évet kíván, hogy jelentõs iparág legyen, és a több lábon állás megvalósuljon. A második lábnak az alapjait leraktuk.

– Milyen terveik vannak a jövõre nézve?
– Legfontosabb továbbra is a mûködõképesség stabilitása, ez feltehetõleg meglesz. Három kiemelt fontos célterületünk van, aminek az elõkészítése zajlik. Ez a városközpont fejlesztése, az autóbusz-pályaudvar, vagyis a közösségi közlekedés fejlesztése, és a már említett turisztikai pályázat. Van egy negyedik is, a városháza mögötti kereskedelmi központ elképzelése. Erre most nem kedvezõ a gazdasági környezet, de jók az elképzelések. Ez egy üzleti negyed lesz vásárcsarnokkal, postával, banki szolgáltatással, de ezt magántõkébõl szeretnénk megfinanszírozni. Az õszi önkormányzati választásokon újra szeretném magam megmérettetni, és ha bizalmat kapok a móriaktól, akkor ezen tervek megvalósításán fogok dolgozni a következõ négy évben az önkormányzattal együtt!