A „Zöld fõiskolától az Öko-egyetemig”

Öko-szemléletû gazdálkodási, mûszaki és közigazgatási képzések a tatabányai MÜTF-ön

– Mi indokolta ezt a viszonylag gyors váltást, hiszen elõdjét, Farkas Krisztinát nemrégiben mutathattuk be olvasóinknak, illetve mit tudhatunk meg önrõl, szakmai múltjáról?
– Farkas Krisztina eredetileg is csak rövidtávra – szeptembertõl február végéig – vállalta a vezetõi feladatokat. Feladatát sikeresen teljesítette, vitathatatlan érdemei vannak a fõiskola új stratégiájának kialakításában, hatékony munkájának eredménye tükrözõdik a felvételi jelentkezési számadatokban is. Egyéb feladatai mellett azonban továbbra is részt vállal az intézmény életében, segíti a fejlesztési elképzeléseink megvalósulását.

– Magamról röviden: jogi, államigazgatási, illetve gyógypedagógiai végzettségem van. Tíz éves felsõoktatási tapasztalattal ren-delkezem, – a közigazgatásban és többéves ügyvédi irodában töltött gyakorlat után – a Károli Gáspár Református Egyetemen dolgoztam fõtitkárként. 2009 õszén kerültem a fõiskola fenntartójához, az Edutus Nonprofit Közhasznú Zrt.-hez.

– Manapság minden oktatási intézmény a több lábon állásra törekszik. Önök mit gondolnak errõl, illetve mit tesznek ennek érdekében?
– Gazdálkodási szakunk a MÜTF zászlóshajója, hiszen 1992 óta erõssége a fõiskolának. Ugyanakkor mindez veszélyeket is rejt, hiszen ez idáig egyetlen képzési területre koncentráltunk, s ma már ez megengedhetetlen a talpon maradáshoz. 1992-ben intézményük egyedüli volt az ilyen irányú képzést kínáló magániskolák között, ma csökkenõ potenciális hallgatói létszám mellett több mint húsz helyen folyik gazdasági képzés.
– Örömmel számolhatok be arról, hogy az idei felvételik eredményei számunkra nagyon kedvezõen alakultak. Országos szinten egyedülálló eredményt értünk el a jelentkezési létszámot illetõen ami egy igazi fordulat, hiszen az elõzõ években folyamatosan csökkent a fõiskolára jelentkezõk létszáma. Az iskolát az elsõ helyen megje-lölõk száma megduplázódott a tavalyi évhez képest, az összes jelentkezõ számát tekintve pedig 156%-os  a növekedés. A legnagyobb érdeklõdés a nemzetközi gazdálkodási alapképzésünk iránt volt, és az idén elõször induló Marketing Mesterképzésünket is sokan választották.
– Persze igyekeztünk is megdolgozni ezért az eredményért. Intenzív marketing kampányt folytattunk az idén, melynek az volt a lényege, hogy a fõiskolán elért pozitív eredményeinket, híreinket minél több érintetthez eljuttathassuk. Mindezt kitûnõen kiegészítette Öko-Roadshow elnevezésû programunk, amellyel számos középiskolához eljutottunk, s amelynek keretében a fenntarthatóság mikéntjét mutathattuk be a fiataloknak játékos programok, vetélkedõk segítségével.
– Volt fõiskolai hallgatónk egy – ugyancsak a középiskolásokat célzó – új kezdeményezést is útjára indított, az úgynevezett pénzügyi szakkört. A program sikerét mutatja, hogy ma már újabb szakkörvezetõket képez ki, hogy minél több intézményben segíteni tudjanak az érdeklõdõ diákoknak.
– Még egy irányba nyitottunk, a sportolói célközönséget szólítottuk meg az õ igényeikhez maximálisan igazodó képzési formával. Együtt-
mûködést alakítottunk ki a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB), illetve a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézettel (NUPI). Olyan egyéni tanrendet ajánlottunk a sportolóknak, amely elektronikus támogatottsággal segíti a tanulást. Persze azt, hogy valójában mekkora volt erre az érdeklõdés, majd csak a beiratkozást követõen tudhatjuk meg.

– A mûszaki képzés terén is történtek elõrelépések. Ehhez mindenekelõtt infrastruktúra szükséges – eszközök, laborok – ezek egy részét partneri kapcsolatok révén igyekszünk megvalósítani, másrészt pályázati forrásokból. Mindkét esetben a fenntarthatóságot tekintjük kitûzendõ célnak, vagyis szeretnénk kiaknázni ennek az infrastruktúrának a jövedelemtermelõ képességét. Tehát egyrészt szolgálja az oktatási tevékenységet, másrészt pedig termeljen. Ebben a Tatabányai Ipari Parkra maximálisan támaszkodni szeretnénk, éppen ezért fel kell térképeznünk, hogy milyen infrastruktúrák találhatók ott, illetve, hogy milyen együttmûködések kialakítására nyílik lehetõség. Amire pedig nem találunk ilyen módon megoldást, arra pályázni szeretnénk. Hangsúlyozom, itt is a partnerséget tekintjük elsõdlegesnek, hiszen ezek komoly beruházások, amelyekhez önerõ kell, s amelyeket a késõbbiekben tudni kell gazdaságosan üzemeltetni is.
– A mûszaki képzések terén van egy stratégiai partnerünk, ez a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, mind a tananyagfejlesztésben, mind pedig a képzésben az õ szakmai tapasztalataikra, humánerõforrásukra támaszkodunk.

– Közigazgatási szakemberképzésünket illetõen egy új típusú közigazgatásban, illetve ebbe illeszkedõ szakemberek képzésében gondolkodunk. Az Államigazgatási Fõiskola és a jogi egyetemek adják ma a szakembe-reket a közigazgatásnak. Mi nem ezeknek a vetélytársai szeretnénk lenni, hanem felismerve, hogy a közigazgatásban is van bizonyos területeken szakemberhiány, erre kívánunk megoldást nyújtani. Olyan típusú közigazgatási szakembereknek a képzésében gondolkodunk, akik oktatásában megjelenik már a fenntarthatóságot, gazdaságosságot  magában foglaló  üzleti szemlélet, öko-szemlélet és többek között menedzsment és projekt ismereteket is szereznek.

– Mindez majd akkor kap igazi értelmet, ha megvalósulhat egy közigazgatási reform, amely mellett, úgy tûnik, az új kormány elkötelezte magát. Akkor lesz értelme részleteiben is kidolgozni ezt a stratégiát. Ami azonban már ma is megfogalmazódott, az az elkötelezettségünk amellett, hogy a Modern Alkalmazott Tudományok Egyetemévé váljunk, mégpedig oly módon, hogy a minket jellemzõ hármasság – gazdasági, mérnöki, közigazgatási szemlélet, és tudás – valamennyi nálunk végzett szakember sajátja legyen, persze megtalálva ebben az egyes szakokhoz illeszkedõ helyes arányokat. Szakjainkon már most õsztõl választhatóak úgynevezett öko-tantárgyak, illetve elkezdünk különféle szakirányokra – öko-marketing, fenntartható gazdálkodás – programot kidolgozni.

– Stratégiánk – „a zöld fõiskolától az öko-egyetemig” – alapértékként jelöli meg a fenntarthatóságot, amely szellemiséget minden területen szeretnénk érvényesíteni.
– Épp ezért célunk olyan mûszaki szakemberek képzése, akik gazdálkodási és közigazgatási ismeretekkel is rendelkeznek, s az is jól látható, hogy a közigazgatásban is vannak olyan munkakörök, ahol mondjuk a megújuló energiával kapcsolatos ismeretek a helyes döntések meghozatalához nélkülözhetetlenek. Ma az önkormányzatok nem rendelkeznek ilyen irányú szaktudást bíró kollégákkal, emiatt gyakran vagy szakértelem nélkül döntenek, vagy a piacról veszik igénybe a döntéseikhez szükséges szakmai támogatást, ami nem minden esetben célravezetõ.

– Beszélgetésünk során többször is utalt arra, hogy pályázati forrásokra is szeretnének támaszkodni. Ezen a téren milyen eredményeket sikerült eddig elérniük?
– A megújuló energia lesz a mûszaki képzésünknek az egyik zászlóshajója. Éppen a múlt héten kaptuk meg az értesítést, hogy a TÁMOP 4.1.2. pályázat keretében támogatást nyertünk tananyagfejlesztésre, amiben három képzésre pályáztunk a megújuló energia, a lézertechnika és a klímavédelem tárgykörében. A sikeres pályázat lehetõséget ad arra, hogy maga a tananyag elkészülhessen, illetve a szükséges elõkészületek, az akkreditáció megvalósulhasson, és az ehhez szükséges elõtanulmányok, illetve a munkaerõpiaci tanulmányok elkészülhessenek. Ezek a képzések a hagyományos képzési formák mellett e-learning tananyag formájában magyarul és angol nyelven is elérhetõek lesznek.  A tervezett képzések unikális jellege, a projekthez megnyerhetõ partnerek (intézmények, vállalatok, kutatóintézetek, önkormányzatok) biztosítják a projekt sikerét.
– A TÁMOP 4.1.1. program keretében most folyik egy komplex hallgatói és ALUMNI szolgáltatás-fejlesztése. Ebben a pályázatban korszerû diplomás pályakövetési rendszert valósítunk meg, amely értékes adatokkal szolgál majd az intézmény fejlõdési irányának meghatározásához, létrehozunk egy vezetõi információs rendszert, kialakítunk egy többfunkciós hallgatói szolgáltató irodát, online pályaorientációs tanácsadás és a hátrányos helyzetû és sérült hallgatók részére egyéni karriertervezés valósulhat meg, és végül, de nem utolsó sorban kialakításra kerül egy virtuális szakkollégium.
– Megnyertük ennek a pályázatnak a folytatását is, amely lehetõséget ad a most kialakított szolgáltatások továbbfejlesztésére, – magasszintû  minõségbiztosítási rendszer kiépítésére, elõsegíti a munkaerõpiaci alkalmazkodást, a gyakorlati képzést, egy vállalati mentorrendszer kiépítését, vagyis a munkaerõpiac erõteljesebb bekapcsolását az intézmény életébe.
– Sikeresen pályáztunk továbbá egy Technológia és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda létrehozására is itt a MÜTF-ön, amellyel a a Közép-Dunántúli Régió versenyképességének növelését kívánjuk elõsegíteni. Ezt a TÁMOP 4.2.1-es programja teszi lehetõvé számunkra.
– A Technológia- és Tudástranszfer Irodát erõs  regionális, térségi szerepvállalásunk okán elsõsorban azért hozzuk létre, mert meggyõzõdésünk, hogy  hatékony mechanizmust tud kialakítani a régió kis- és középvállalatai, illetve kiemelt nagyvállalatai innovációs, kutatásfejlesztési és humánerõforrás-fejlesztési igényeinek felismerése, regisztrációja, valamint a régió felsõoktatási intézményeiben keletkezett innovációs eredmények felismerése, regisztrálása. Az interdiszciplináris megközelítésbõl fakadó többcélú felhasználhatósági lehetõségek vizsgálata biztosíthatja a felmerült igények és az intézményekben keletkezõ szellemi javak egymásra találását.
– A helyi, regionális, országos és nemzetközi partnerség építésen keresztül javulhat az együttmûködési hajlandóság az innováció-ösztönzõ és felsõoktatási intézmények, a gazdasági szféra, valamint a regionális szakpolitika döntéshozói között, amely a fõiskola regionális tudásközpont szerepét erõsíti, megítélést pedig pozitív irányban tudja befolyásolni.
– A fenntarthatóságot a projekt keretében létrehozandó spin-off cég mûködése biztosítja.
– A Baross Gábor program keretében is eredményesek voltunk, egy marketing, kereskedelmi és szaknyelvi kompetencia- és szoftverfejlesztést valósíthatunk meg ennek köszönhetõen.

– A határon túli tervekrõl is hallhatnánk néhány gondolatot?
– Kiemelt stratégiai cél a határon túli képzési területeink és a képzési kínálatunknak a bõvítése. Az erdélyi és felvidéki jelenlétünk mellett Kárpátaljára és Délvidékre is szeretnénk eljutni. Természetesen ez még hosszas elõkészítést igényel, hiszen más-más gazdasági, politikai, oktatási környezetben, az ottani munkaerõpiaci igényekhez igazodva kell majd kialakítanunk ezeket a képzéseket.