Faragó Rudolf és Jászberényi Károly filmje 25 éve város Dorog címmel igazi közönségsiker volt. A nézõk a régi felvételek segítségével is képet alkothattak a város elmúlt két és fél évtizedes fejlõdésérõl. Dr. Tittmann János polgármester ünnepi évértékelõjét követõen a színpadra szólította a Dorog mûvészete 1984-2009 címû könyv alkotóit is: Kovács Lajos, Szabó Berghauer Zoltán és Szabó Berghauer Zoltánné szerzõket, a kötet szerkesztõit, Lévay Jenõt és Wehner Tibort, valamint a nyomdai munkák vezetõjét, Zseni Kálmánt. Az igényesen szerkesztett, gazdagon illusztrált könyvben a város negyedszázados mûvészetét feldolgozó tanulmányok olvashatók.
A gálamûsor keretében fellépett a Népmûvészet Ifjú Mestere, a Kiváló Mûvészeti Együttes és a Közmûvelõdésért díjakkal kitüntetett Csík Zenekar is. A repertoárban az eredeti népzene mellett felcsendültek kortárs zenekaroktól vett feldolgozások is.
Wehner Tibor személye ezen a gálán különös figyelmet kapott. Megnyitotta Wehner Tibor címmel dr. Tittmann János polgármester ajánlotta az ünnepi tárlatot, melyen olyan mûvészek alkotásai szerepeltek, akiknek korábbi dorogi kiállítását éppen Wehner Tibor, Munkácsy-díjas mûvészettörténész nyitotta meg. A kiállításon túl Wehner Tibor az ünnepi gála keretében átvehette Dorog városa legmagasabb szintû mûvészeti elismerését, a Rauscher-díjat is.
Az év Rauscher-díjasa:
Wehner Tibor
Wehner Tibor 1948. szeptember 9-én született Sopronban. Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, a Petõfi Sándor Gimnáziumban 1967-ben érettségizett. 1971-ben a szombathelyi Felsõfokú Tanítóképzõ Intézet népmûvelés-könyvtár szakán diplomázott, majd 1982-ben a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett mûvészettörténet szakon.
1971-tõl 1984-ig a Komárom Megyei Múzeumok Igazgatóságán muzeológusként dolgozott Tatán, majd egy évig a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága szakfelügyelõjeként Szentendrén. 1986-tól 1993-ig a szentendrei Artéria Képzõmûvészeti Alkotóközösség és galériájának mûvészeti vezetõjeként dolgozott. 1993-tól 1998-ig a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus mûvészeti fõtanácsadója volt, majd 1998 és 2000 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Mûvészeti Fõosztályvezetõje lett. 2000-tõl a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus, 2008-tól az MMI Képzõmûvészeti Lektorátus Dokumentációs Osztályának vezetõje. 1987 óta az Új Forrás címû folyóirat, 2007 óta a Napút címû folyóirat szerkesztõségi tagjaként a mûvészeti rovat szerkesztõje. 1993-tól 2001-ig a Magyar Televízióban, illetve a Duna Televízióban forgatókönyvíróként, szerkesztõként számos mûvészeti produkció, magazinmûsor, portréfilm létrehozásában vett részt. 2008 óta a Kogart Kortárs Mûvészeti Gyûjtemény kuratóriumának tagja.
Pályája során 1971 óta – muzeológusként, galériásként, mûvészeti fõtanácsadóként dolgozva – a kortárs magyar mûvészet, s hangsúlyosan a XX. századi magyar szobrászat története a kutatási területe.
Az 1960-as évek második fele óta szépíróként is tevékenykedik: novellákat, prózaverseket, drámákat ír és ad közre.
1981 és 2007 között tagja volt – mint mûvészeti író – a Magyar Képzõmûvészetek és Iparmûvészek Szövetségének, 1979 óta a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének és 1983 óta a Magyar Írószövetségnek.
Wehner Tibor kimagasló szakmai teljesítményét több díjjal is elismerték: 1993-ban Munkácsy-díjat, Komárom-Esztergom me-gyei mûvészeti díjat, 2007-ben Supka Manna-díjat kapott.
Wehner Tibor Dorog városával az 1970-es évek kezdete óta kapcsolatot tart, ahol folyamatosan figyelemmel kíséri a város mûvészeti életét, rendezvényeit és eseményeit, gyakran személyesen is közremûködve a mûvészeti programok megvalósításában, Dorogon rendezett képzõmûvészeti kiállítások elõkészítésében, megnyitásában és dokumentálásában. Folyamatos kapcsolatot tartott a Dorogon élõ-dolgozó, illetve a Doroghoz valamilyen szálon kötõdõ képzõmûvészekkel, Furlán Ferenccel, Hérics Nándorral, Tettamanti Bélával, Prunkl Jánossal, Wieszt Józseffel, dr. Zsemberi Dezsõvel valamint Bodri Ferenc mûvészeti íróval.
Wehner Tibor a Doroghoz több szálon is kötõdõ mûvészettörténészi pálya méltó elismeréseként vehette át a Rauscher György díjat.
Cs.T./Mandusitz Zs.