Wágner Ferenc érdeklõdésünkre elmondta, hogyan alakult szövetségük sorsa az eltelt ciklusban, valamint vázolta azokat a teendõket, amely rájuk vár annak érdekében, hogy a bányászat öröksége ne menjen feledésbe Dorogon, a 25. évfordulóját ünneplõ városban.
– A 2005-ös küldöttértekezletünk óta sok minden történt szervezeti életünkben, hiszen érintette a politika változása, a lencsehegyi bányabezárás, de mottónk ugyanaz maradt: szakszervezeti tisztséget csak az vállaljon, akiben erre hivatásérzet van, önzetlenül tud élni és dolgozni a tagságért.
– A két értekezlet alatt országgyûlési és helyhatósági választások voltak, elért bennünket a világgazdasági válság. Korábban pedig – 2004-ben – bezárt Lencsehegy. Természetesen figyelembe kellett vennünk az új idõket. A tagság valamennyi megkeresésére reagáltunk, támogattuk a nyugdíjasszervezeteket, mûködött a helyi segítségnyújtás, együttmûködés a polgármesteri hivatalokkal. A négy esztendõ tapasztalata megerõsítette, hogy a gondok ellenére szakszervezeti szövetségünkhöz tartozó szervezetek tagsága tettre kész és mozgósítható. Változatlanul hét nyugdíjas és egy aktív alapszervezetünk van összesen tizenhárom településen, tagságunk létszáma csaknem 1800 fõ.
– Tevékenységünk kiterjed a hétköznapokra, ünnepekre egyaránt. Kezdeményezésünkre EU-támogatással ingyenes jogsegélyszolgálat mûködik. Elnökségünk rendszeresen tartja üléseit, kihelyezett formában is. Kialakult a rendszeres információ átadása, alapszervezeti taggyûléseink lebonyolítása példa értékû. Változatlanul üdültetünk Komáromban és Hévízen. Megünnepeljük Május 1-jét, a bányásznapot valamint a Borbála-napot. Megemlékeztünk az annavölgyi bányaszerencsétlenség 60. és a pilisvörösvári bányászsztrájk 80. évfordulójáról.
– Nézzük, milyen feladatok körvonalazódtak a jelenlegi helyzetben. Változatlan célunk a kölcsönös érdekeken alapuló együttmûködés, az érdekképviseleti feladatok ellátása, képviseletünk a különféle testületekben. A nyugdíjasszervezetek körében tovább kell növelni szervezettségünket. Hagyományõrzõ és hagyományápoló tevékenységünket a jövõben is kiemelten kell kezelni. Munkánkat tevékenyen segíti két alapítvány, amelyeket az alábbiakban mutatunk be.

Dorogi Bányász Nyugdíjas Alapítvány
1995-ben jegyezték be a bíróságon. Azzal a céllal alakult, hogy a bányászat megszûnésével enyhítsék a szénmedence településein mûködõ nyugdíjasközösségeket. Céljuk és feladatuk együttmûködni minden olyan szervezettel, közösséggel és személlyel, aki kész segítséget nyújtani. Az alapítványhoz bárki csatlakozhat. Annak mûködése nyilvános, épít a támogatók kezdeményezésére, javaslataira. Az alapítvány jogi személy. Az alapítók feladatul szabták a nyugdíjasközösségekkel történõ programok lebonyolítását, közremûködést a szociális ellátáshoz. Szerepet vállalt abban, hogy valamennyi bányásztelepülés rendelkezzen bányászati emlékhelyekkel. Alapvetõ feladatának tekinti az arra rászoruló nyugdíjasok szociális segélyezését bányásznap alkalmából. A hét fõs kuratórium elnöke Pap Sándor.

Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány
A Bányász Szakszervezeti Szövetség Dorog, a Bányász Kultúráért Alapítvány Budapest, a Dorogi Szénbányák Rt., valamint a Dorogi Szénbányák F. A. alapította 1994-ben. Az alapítvány célja a Dorogi szénmedencében élõ lakosság kulturális, mûvelõdési, oktatási, szórakozási igényeinek elõsegítése, közmûvelõdési tevékenység támogatása, a bányászhagyomány ápolása. Az alapítvány politikamentes, jogi személy, ahhoz bármely állampolgár, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet csatlakozhat. Az öttagú kuratórium elnöke Wágner Ferenc.

M. Tóth Sándor