Az Alba Volán SC öttusázói továbbra is szállítják az érmeket

Bizonyítottak a világversenyeken

– Az új idényben a hazai viadalok háromnegyedét megnyertük, a nemzetközi erõpróbákon több mint húsz érmet szereztünk, tehát nem lehetünk elégedetlenek – mondja Korponai István, a március elején kinevezett szakmai igazgató, aki korábban a vívó szakág vezetõjeként tevékenykedett. – Ám azt sem szabad elfelejtenünk, hogy hat-hét érmet ott is felejtettünk a különbözõ világversenyeken. Kétszer is elõfordult, hogy minimális különbséggel maradtak le a mieink a dobogóról. A 44 amolyan bûvös szám az életünkben, a nõi junior vb-n és a négytusa vb-n is ennyi ponttal maradtunk le a dobogóról, nemzeti együtteseinket döntõen volánosok alkották. De említhetném Demeter Bencét, aki a Tajvanon rendezett junior világbajnokságon mindössze két másodperccel csúszott le az éremrõl, s kilenc másodperc választotta el a gyõztestõl. Végül ötödik lett, az élmezõny tagjai gyakorlatilag egyszerre zuhantak a célba. A legfényesebb szereplést a junior Európa-bajnokság hozta, a bulgáriai Albenában rendezett erõpróbán Kovács Sarolta három aranyat gyûjtött, egyéniben, csapatban és váltóban sem talált legyõzõre, szereplése lenyûgözõ volt. Többen állítják – joggal – õ az új Vörös Zsuzsa, aki mindössze 18 esztendõs, tehát még utánpótlás korú. Tulajdonképpen még négytusázó, ám az öttusázók között is megállja a helyét. Annyiban jár klubtársa, az olimpiai bajnok Vörös elõtt, hogy Zsuzsa ilyen fiatalon még nem volt világbajnok, Kovács már az. Ifista, jövõre lesz csak junior, de már a felnõttek mezõnyében szerepel és bizonyít. Nagy értéke a magyar öttusának, akit menedzselni és ápolni is kell, valamint sokat dolgozni vele. Túl azon, hogy remek sportoló, jó tanuló is, akire büszkék a tanárai. Nincs könnyû dolga, ugyanis rengeteget utazik, alig ér haza a világ egyik pontjáról, utazik a másikra.
A tavalyi, pekingi olimpián szerepelt volános hölgyek közül Gyenesei Leila nemrég megnyerte az egyéni magyar bajnokságot Vörös Zsuzsa elõtt. Kovács Saroltával kiegészülve alkotják a magyar triót a hölgyeknél az augusztus derekán megrendezésre kerülõ római világbajnokságon. A férfiaknál mindössze egyetlen fehérvári tagjai van az utazó keretnek, Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány a még junior korú, de a felnõttek között rendszeresen bizonyító, 19 éves Demeter Bencét is beválogatta.
– Hogy szóhoz jut-e, az majd az olasz fõvárosban derül ki. Demeter Bence a közelmúltban szinte berobbant a hazai köztudatba, a gyõztes Marosi Ádám mögött, rendkívül magas pontszámmal végzett a hazai bajnokság második helyén egyéniben, Marosival gyakorlatilag agyonverték a mezõnyt.
A szakmai igazgató elmondta, az új szisztémában – egyszerre rendezik a lövészetet és a futást – nincs könnyû dolga a versenyzõknek és az õket felkészítõ szakembereknek. Az olimpia után voltak hangok, amelyek ezt a kombinált versenyszámot sugallták, de mi magyarok, nem igazán foglalkoztunk vele, arra gondolva, úgysem fogják bevezetni. Mégis bekövetkezett.
– Kétség kívül újat hozott, korábban a lovaglás után, tehát az utolsó tusa, a futás elõtt véget ért a verseny. Mert sejteni lehetett, ki, mire képes futásban, nagy meglepetések nem születtek. Egy esztendeje, az olimpiát megelõzõ budapesti világbajnokságon Horváth Viktor, ha nem szenved izomszakadást, biztosan második, mert pontosan tudtuk, hogy az elõtte álló és a mögötte következõk mire képesek. Most, hogy a futás mellett még lõni is kell, boríthatja és gyakran borítja is a papírformát. Gyenesei a negyedik helyrõl kezdte az utolsó számot a budapesti ob-n, végül magabiztosan nyert, de ennél is nagyobb meglepetést keltett a fehérvári VK-verseny, ahol a litván Asadauskaite a tizedik hely környékérõl kezdett futni, ám remek lövészetének köszönhetõen végül elsõként ért célba. Természetesen a végsõ gyõztesnek nem elég jól céloznia, futnia is kell. Ám az a meggyõzõdésem, a mostani rendszernek annyi köze van a lövészethez, hogy fegyverrel hajtják végre, másban nem emlékeztet a korábbiakra. A mostani rendszer a westernfilmekre emlékeztet: gyorsan és pontosan kell lõni, aztán menekülni… Míg korábban nyugodtan beállt valaki a lõállásba, volt ideje elsütni a fegyverét, most futás után, 180-as pulzussal, izzadt kézzel kénytelen megfogni a lõszert, belehelyezni a fegyverbe, majd pontosan célozni. Amikor a versenyzõ érkezik a lõtérre, futás közben fejben már meg kell kezdenie a készülõdést a következõ feladatra. Vannak ötleteim, azon dolgozunk a munkatársaimmal, hogy versenyzõink minként lehetnek még gyorsabbak és pontosabbak a lövészetnél. A legnehezebb dolga a korábbi jó lövõknek van, ugyanis kiváló mentális állapotban kezdték az elsõ tusát, lecsökkentett pulzussal kizárták a külvilágot, csak magukkal foglalkoztak. Ez most nem megy, újra kell tanulni az egészet, nagyon gyorsan kell nagyon jól lõni. Persze, a lovaglás most is sorsdöntõ, rengeteg múlik a kihúzott négylábún. A júniusi, lipcsei Eb-n Vörös Zsuzsa a második helyrõl kezdte meg a lovaglást, rendkívül pechesen nyúlt bele, reménytelenül rossz lovat húzott, ezzel el is szálltak az esélyei a jó helyezésre. Hasonlóan járt Gyenesei Leila is, aki nagyon gyenge lóval – kétszer megállt a paripa – vágott neki a harmadik tusának, ezzel õ is távol került a dobogótól. A legjobban Kovács Sarolta teljesített, a második helyrõl kezdte a kombinált versenyszámot, végül hatodik lett, a rutin hiányzott az éremhez. A nõi csapat a harmadik helyen zárt az Európa-bajnokságon, a váltó pedig negyedik lett, a futást és a lövészetet elrontották a lányok.
A korábbi egyéni világbajnok, a tavalyi esztendõre nagy reményekkel készülõ Horváth Viktor rendkívül balszerencsés, folyamatos lábsérülései miatt az idei szezonban eddig nem tudott maradandót alkotni. Ráadásul neki az új szisztéma különösen nem kedvez, érzékeny lába nagyon megérzi a hirtelen irány- és iramváltásokat, a lövészet miatt szükséges hirtelen megállásokat, indulásokat.
Korponai büszkén említi, az utánpótlás legjobbjai a nemzetközi porondon folyamatosan bizonyítanak, a Kairóban rendezett négytusa világbajnokságon nyolc magyar versenyzõ közül hat volt az Alba Volán sportolója. Az igazgató szerint Demeter Gergely, Málits István, Harangozó Bence, Klis Krisztián, Slett Emese és a fentebb már említett Kovács Sarolta kitett magáért.
– Örömteli, hogy az Alba Volán által szerzett több mint húsz érem nem egy-két, hanem több mint tíz versenyzõhöz köthetõ. Tehát nem egyszemélyes, hanem jól felépített szakosztályról beszélhetünk. Ha a felsoroltakhoz hozzávesszük Horváth Viktort, Demeter Bencét, Vörös Zsuzsát, Gyenesei Leilát, a háromtusázók közül Mózes Lillát, Németh Kamillát, Lukács Leventét, Baranyai Bencét, nyugodtan mondhatom, nem kell félnünk a jövõtõl.