A bronzkortól lakott települést 1332-ben, az elsõ írásos formában „Odon” néven említik. 1463-tól mezõvárosi rangot kapott, majd 1877-1957 között a Battától Penteléig tartó térség járási székhelye volt. Ezt követõen nagyközségi szintre fokozták vissza 2004-ig, amikor újra elnyerte városi rangját, majd az Adonyi Kistérség központi településeként ismét közigazgatási jogköröket kapott. Az Adonyi Többcélú Kistérségi Társulás székhelye mellett itt mûködik annak Munkaszervezete, továbbá a Leader vidékfejlesztési programban meghatározó szerepet játszó Helyi Vidékfejlesztési Iroda.
A település kiváló földrajzi és infrastrukturális adottságai miatt nemcsak a Duna, Nagy sziget, Szõlõhegy kínálta lehetõségekkel válik egyre keresettebb célpontjává a turizmusnak, hanem kiváló lehetõségeket kínál a megtelepedni szándékozó szolgáltatóknak is. Így épült meg 2006-ban közvetlenül a Duna mellett Közép-Európa legnagyobb logisztikai bázisa, mely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll.
A település különlegessége a város szívében elterülõ, héthektáros Kastélypark, mely az ugyancsak itt található egykori Zichy kúriában mûködõ Közösségi- Kulturális Központ és Könyvtár szolgáltatásaival élénk kulturális programot kínál a helyben lakóknak, nyári szabadtéri rendezvényeire pedig már a szomszédos településekrõl is eljárnak.
A sportolási lehetõségek széles választéka mellett tizennégy civil szervezet, köztük a Szõlõhegyen a szõlészet-borászat kultúráját õrzõ-fejlesztõ Duna-Menti Szent Orbán Borrend Adony, a Dunán a négyszáznál több tagot jegyzõ Adony és Környéke Horgász Egyesület és az Evezõ és Vizisport Egyesület példázza a szabadidõ hasznos eltöltésének gazdag helyi kínálatát.
A település Százhalombatta és Dunaújváros vonzáskörzetébe tartozik, így e két hely kínál megélhetést az egyre nagyobb számban megjelenõ helyi ipari szolgáltató-és kereskedelmi vállalkozások mellett, melybõl a foglalkoztatottak száma, árbevétele alapján kiemelésre érdemes a helyi „Március 21” Mezõgadasági Termelõ és Értékesítõ Szövetkezet.
A természetközpontú, remek környezeti adottságokkal rendelkezõ, hagyományait õrzõ, ugyanakkor dinamikus fejlõdés elõtt álló élhetõ kisváros a turizmus kapcsán vagy a letelepedés szándékával érkezõket szívesen látja.
Adony szülöttje: Bálint Ágnes
A Magyar Televízió elsõ gyermekmûsor-szerkesztõje, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós-mûsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hõskorának meghatározó egyénisége, számtalan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregény írója, fordítója 1922. október 23-án született Adonyban.
Hat éves korától írt és rajzolt meséket, melyek 12 éves korától meg is jelentek. Iskoláit Székesfehérvárott, majd a budapesti Angolkisasszonyoknál végezte, késõbb Bécsbe ment rajzot tanulni (könyvillusztráció, plakáttervezés). 1941-ben jelent meg elsõ meseregénye, az Elvarázsolt egérkisasszony, majd 1942-ben a második, Cimborák címmel.
1958. február 1-jén belépett az újonnan alakult Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályára, ahol szerkesztõ-dramaturgként kis híján harminc évig, 1986-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott. A TV hõskorában Bálint Ágnes a mesemûsorok alapjait teremtette meg. Az õ ötlete alapján született meg a Tévémaci, és a Cicavízió monoszkópja. Nevéhez fûzõdik a Mi újság a Futrinka utcában? és a Mazsola bábsorozat, Kukori és Kotkoda, valamint Frakk, a macskák réme. Közremûködött a Magyar Népmesék csokorba gyûjtésénél, a Vízipók, csodapók sorozat megszületésénél. 2000-ben Szent Imre díjat kapott, szülõvárosa pedig Adonyért emlékéremmel tüntette ki. 2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én a Farkasréti temetõben vettek tõle búcsút.