Mint az a rendelet második paragrafusában olvasható, a kötelezett: a közzététel idõpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezetõ tisztségviselõk, a felügyelõ-bizottsági tagok, a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. Törvény szerinti vezetõ állású munkavállalók jövedelmi adatait. Ez meg is történt, azonban a rendelet így folytatódik: „az elkülönült szervezeti egységet vezetõ munkavállalók, valamint a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalók” jövedelmére vonatkozó adatokat is.
Mint azt az országos média is több helyen megírta, ez utóbbi mondat nem kis keveredést okozott az értelmezésben, szerénységre sarkallva több állami vállalati menedzsmentet.  Mindezek mellett azonban a cégek igen nagyvonalúak a személyiségi jogokat illetõen a felügyelõ-bizottságok, igazgatóságok tagjaira vonatkozóan. Ezeknél szinte kivétel nélküli az adatszolgáltatás. Aki veszi a fáradtságot, és körülnéz a világhálón, az láthatja, hogy több trükkel is próbálkoznak az érintettek. Az egyik, hogy a cég weboldalának sokadik aloldalára rejtik el a közzététel dokumentumát – ez nem igaz a Vért-re! –, vagy csak a vezetõ és helyettese adatait adják meg az igazgatósági és felügyelõ-bizottsági tiszteletdíjakkal egyetemben, s figyelmen kívül hagyják a rendelet már idézett mondatát. Így tett a Vért is. Az MVM cégcsoport vállalatai egyébként igencsak találékonyak voltak, hiszen alig lehet anyaghoz jutni internetes lapjaikon. Pedig jelen esetben nem kellett volna sokat keresgélnie az erõmûi dokumentum elkészítõjének, sõt jogértelmezési problémákkal sem kellett volna bíbelõdnie, csak megnézni a tulajdonos, az MVM saját honlapját. Ott fehéren, feketén olvasható az a kör, melyet érint a jogalkotó szándéka, azaz a termelés, a stratégia, a jogi ügyek, a gazdaság, a biztonság, a kommunikáció felelõsei. Abban több szakértõ is egyetért, hogy nem lenne szerencsés középvezetõi szintre lemenni ebben az ügyben, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Vértesi Erõmûnél az ellenõrzés és a jogi képviselet mellett öt önálló (bányászati, energetikai, mûszaki, gazdasági, humán erõforrás) igazgatóság is mûködik. Az igaz, hogy a személyes adatok védelméhez fõzõdõ és a közérdekû adatok nyilvánosságának megismeréséhez való jog, mint alkotmányos alapjogok között kell azt az egyensúlyt megtalálni, amely egyszerre és egymással összhangban biztosítja ezen alapjogok érvényesülését, azonban erre választ ad a közelmúlt egyik bírósági ítélete, mely kimondta, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetõ tisztségviselõinek illetménye a közfeladat ellátásához kapcsolódó közérdekbõl nyilvános adatnak minõsül. Ezt támasztja alá Jóri András adatvédelmi biztos, aki augusztus végén üdvözölte az állami és önkormányzati cégvezetõk jutatásainak kötelezõ nyilvánosságra hozataláról szóló kormányrendeletet. A biztos az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá: ezek az adatok jelenleg is nyilvánosak, a kormányrendelet jelentõségét az adja, hogy a jövõben ezeket az adatokat kérés nélkül kell megjelentetni. Jóri András emlékeztetett: a közfeladatot ellátó szervek vezetõinek juttatása a jelenlegi jogszabályok, az adatvédelmi törvény, az adatvédelmi biztosi állásfoglalások és a bírósági gyakorlat szerint is nyilvános, ha valaki ezekre kíváncsi, akkor a kérésére a társaságok kötelesek az adatokat kiadni. Mint mondta, a közpénzzel gazdálkodó cégeknél erõsebb a nyilvánosság érdeke az adatok megismerésére, mint a személyes adatok védelméhez fûzõdõ érdek.
De visszatérve a témánkhoz. Az állami nagyvállalatok vezetõinek fizetése Európa számos országában nyilvános. A meglehetõsen bizonytalan holnapú Vért esetében, ahol fél év alatt félezer munkahelyet felszámolnak, ahol minden területen meghúzzák a nadrágszíjat, ahol bezárják a kistérség intézményeit is ellátó konyhát, ahol spórolás címén nincs pénz majálisra, s ahol a bányásznap is igen karcsúra sikeredik, ott – s ez véletlenül se tûnjön demagógiának – igenis joga van tudni a melósnak, hogy mi mennyi? Ebben az esetben dõreség személyiségi jogokra hivatkozni már csak azért is, mert valamennyiünk pénze benne van a buliban…
Az internet böngészése során egyébként kitûnik: állami társaságnál jobban megéri dolgozni, mint önkormányzati tulajdonúnál. Az elõbbieknél jóval nagyobbak a jövedelmek és a juttatások is. Sõt! Ezeknél a vállalatoknál az igazgatóság és a felügyelõ bizottság tagjai is magasabb díjazásban részesülnek. Végül megemlítendõ, hogy a jogszabály szerint a közzététel elmulasztása esetén, továbbá ha a közzététel nem teljes vagy nem idõszerû, külön jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhetõ. Ez általában az ügyészség, de önkormányzat esetében ezt a jogkört a regionális államigazgatási hivatal látja el.
A Vértesi Erõmû adatközlése itt tekinthetõ meg: http://www.vert.hu/kozzetetel2009.aspx