– A Közép-dunántúli turisztikai régióhoz ugyebár nem tartozik hozzá a Balaton északi partja és Esztergom környéke, amelyek jelentõs vonzerõvel rendelkeznek. Versenyképes tud-e lenni a fennmaradó terület a mai válságos idõkben?
– A válság természetesen nálunk is éreztette hatását, az év elsõ hónapjában a mutatók a tavalyinál gyengébb forgalmat jeleztek. Még ekkor is viszonylag jól álltunk a többi régióhoz képest, a kilenc turisztikai terület közül a harmadik legkisebb visszaesést produkáltuk. A KSH április adatai azonban már minden várakozásunkat felülmúlták, hiszen szinte minden területen dinamikus növekedési pályára lépett a régió.
– Melyek ezek a mutatók?
– Ha a tavalyi hasonló idõszakot 100%-nak vesszük, akkor a következõket látjuk: összes vendégszám 101,6%, belföldi vendégszám 108,8%, belföldi vendégéjszakák 114%. A wellness szállodáknál 114,5%, ezek szállásdíj bevétele 120,9%. A kereskedelmi szálláshelyek díjbevétele 111,8%. Ezekkel az adatokkal a Nyugat-Dunántúl és a Tisza-tó után országosan a harmadik helyen állunk.
– Területi megoszlás szerint is vannak adataik?
– Ilyen megközelítésben még jobb eredményeket tudunk felmutatni. Például Dunaújváros belföldi vendégeinek száma 147%-ot, Móron 163,6%-ot, Fehérvárcsurgón 180%-ot, Komáromban 120%-ot, Tatabányán 142%-ot, Zircen 250%-ot mutat. A legna-gyobb növekedést a Velencei-tó térsége érte el. Velencén a vendégek száma 223,7%, a vendégéjszakák száma pedig 320% volt áprilisban, tavalyhoz viszonyítva.
– Minek tudja be ezt a látványos növekedést?
– A tavalyi évben a RIB az MTZRt. KDRMI-vel összefogva új stratégiákat dolgozott ki. A pályázatoknál például azokat a nagyren-dezvényeket támogattunk, amelyek évek óta eredményesen vonzzák a látogatókat. Számukra elsõsorban az infrastrukturális háttér biztosítására adódott így lehetõség. Amíg eddig bérelték mondjuk a sátrakat, sörpadokat, most meg tudták venni, így hosszú évekre elõre jelentõs összegeket spórolhattak meg ezen. A másik terület az összehangolt marketingkampány. A KDRMI a Turizmus ZRt. belsõ pályázatán nyert erre tízmillió forintot, amihez az egyes vállalkozások hozzátették a maguk önerejét. Így összefogva, közös ajánlatcsomagokkal, egységes arculattal léphettünk a közönség elé. Sokan kételkedtek benne, hogy a Sláger Rádiós, nõi-és bulvármagazinos reklámkampányunk beválik-e. Nos, a fentebb sorolt adatok azt bizonyítják, hogy igenis megérte! Persze ennek elõkészítéséhez másfél év megfeszített szervezõmunkájára volt szükség. Bodrogai László, a KDRMI igazgatója szinte a kocsijában aludt, havi átlag ötezer kilométert utazott, hogy minden érintett vállalkozással, önkormányzattal személyesen egyeztethessen.
– Milyen vonzerõkkel csábítják a vendégeket régiónkba?
– Hosszú évek tapasztalata azt mutatta, hogy elõször fejleszteni, minõségileg javulni, választékban bõvülni kell, aztán jöhet a turista. Az igényesebb vendégek esetében ilyen például a négycsillagos wellness szállodák mennyisége. 2008 januárjában hat darab volt belõlük, mára tizenegy mûködik, jövõre pedig tizenöt várja majd a vendégeket a régióban. Másik oldalról tömegesen jelentek meg a bakancsos turisták. Ezt egyre több vállalkozás vette észre, ezért fejlesztik a túraútvonalakat, európai szintû ellátást biztosítanak az örvendetesen szaporodó látogatóközpontokban. Százötvenezer regisztrált látogatónk van, aki az ökoturizmus, a nordic walking, a kerékpározás vagy a gyaloglás iránt érdeklõdött. Régiónkon áthalad a Kék túra útvonala, ahol a hagyományos mellett különleges pecséteket is begyûjthetnek a turisták. 2009 a kulturális turizmus éve, itt óriási helyzeti elõnyben vagyunk, hiszen az országban nálunk van a legtöbb épített mûemlék. Elég mondjuk a példaértékûen mûködtetett sümegi, cseszneki, vagy csókakõi várakra gondolni. Nagy fesztiváljaink, gasztronómiai eseményeink kapcsolódnak a kulturális turizmushoz, arra csábítva a vendégeket, hogy ne csak egyéjszakás látogatást tegyenek nálunk. Ide tartozik, hogy egyre többen fedezik fel rejtett értékeinket, mint például Tést, a Cuha-völgyet, Rétimajort, vagy a bakonyi római fürdõt.
– Összefoglalva, mi tehát a siker receptje?
– Elõször az erõteljes, jó marketing, hiszen meg kell mutatni, amink van, hogy eladható legyen, másodszor pedig az összefogás az ágazat valamennyi szereplõje között. Az elmúlt idõszak eredménye bizonyítja stratégiánk életképességét, és azok a fanyalgók, akik elõször nem csatlakoztak a közös munkához, mára szinte valamennyien be akarnak szállni az együtt cselekvésbe, gondolkodásba.
Veér Károly