Hogyan kerül a kínai nád megyénkbe? – minden bizonnyal sok szákszendi lakos tette fel a kérdést önmagának, mikor értesült arról, hogy a kínai nád termesztésérõl hallhat elõadást péntek este a Faluházban. Akik ellátogattak az Enagro és az E-Nád Kft. közös rendezvényére, meg is kapták a választ, ami az elhangzott információk birtokában máris tiszta és logikus képet fest.
Mint ismert, a Vértesi Erõmû Rt. törekvései között szerepel a zöld áram elõállítása, azaz, a tervek szerint nem tisztán a szén tüzelésével kívánják a jövõben megtermelni az áramot. Ennek egyik megoldása, ha kínai náddal keverik a szenet, így az áram elõállítása során nemcsak az emissziós értékek csökkennek jelentõsen, hanem a költségek is, ugyanakkor a zöld áramot magasabb piaci áron lehet értékesíteni. Mint dr. Horváth István az E-Nád Kft. ügyvezetõje elmondta, a szállítási költségek miatt a legcélravezetõbb, ha a Vért 30-40 km-es körzetében hozzák létre a kínai nád telepeket, tehát nem titkoltan azzal a céllal járják a településeket, hogy népszerûsítsék a nád termesztését, az abban rejlõ lehetõségeket, hiszen az erõmûnek jelentõs mennyiségû nádra lesz majd szüksége. A „toborzást” most kell elkezdeni, hiszen a palánták telepítését követõen kb. két év múlva lehet elõször betakarítani, s várhatóan ugyanennyi idõre van még szüksége a Vért-nek a pontos tervek kidolgozásához, a technikai átállás biztosításához. Mint elhangzott, a kínai nád valójában a fûfélék családjához tartozik, s mivel rendkívül jól hasznosítja a napenergiát, jó a fagyállósága, öntözés nélkül termeszthetõ, s mivel igen sûrû, minimális a gyomnövények, kártevõk megjelenése. A három méter magasságot is elérõ növény termesztése mellett szóló érvek közül talán a legmeggyõzõbb, hogy egy ültetvény kb. 20 évig hasznosítható. A kínai nádról legközelebb kedden este 6 órától a nagyigmándiak hallhatnak a helyi kultúrházban.