Azokra a cégvezetõkre terjed ki majd, akik jóllehet tudták, hogy elkerülhetetlen a felszámolás, mégis tovább mûködtették a céget. Amennyiben a bíróság megállapítja felelõsségüket, magánvagyonukkal is helyt kell állniuk a hitelezõi követelésekért. A kormány elé az õsszel kerülõ tervezet – az Igazságügyi Minisztérium szándékai szerint – a legfontosabb hitelezõvédelmi követelményeket tartja szem elõtt. Igyekszik úgymond elébe menni a majdani fizetésképtelenségi törvénynek, mivel a szakemberek fontosnak tartják, hogy annak néhány eleme mielõbb érvényesüljön.
Az egyik sokat vitatott kérdés a zálogjogosult pozíciója; a módosítás valódi garanciát kíván nyújtani számára. Az igazságügyi tárca úgy erõsítené a zálogjogosulti jogosítványokat, hogy az érdekelt – bizonyos pontosan meghatározott költségek levonása után – lehetõleg teljes kielégítést kapjon, ha értékesítik a zálogtárgyat.
A jogszabály elõkészítõi megfontolandónak tartják a felszámolók díjazására és jogállására vonatkozó rendelkezések korszerûsítését. A felszámolók régi igénye a munkájukkal arányos fizetség biztosítása. Ugyanakkor tevékenységük jelentõségére, felelõsségükre figyelemmel az igazságügyi tárca indokoltnak tartja annak felülvizsgálatát, hogy elegendõek, megfelelõek-e az idevágó mûködési, összeférhetetlenségi szabályok. A felszámolók feletti felügyeletet jelenleg a pénzügyi tárca gyakorolja. Az igazságügyi szakemberek azonban felvetik egy professzionista, kifejezetten a felszámolói felügyeletre szakosodott hatóság létrehozatalának lehetõségét is.
Forrás: KEMKIK Hírlevél
Magánvagyonukkal felelnek a csõdért a cégvezetõk
Ismét változás elõtt áll a csõdtörvény. Legutóbb a közelmúltban, a fantomcégek elleni eredményesebb fellépés miatt módosult. A megváltozott jogszabály így már rögzíti a vagyoni hányadát rosszhiszemûen átruházó tulajdonos korlátlan felelõsségét, s az õsz folyamán várhatóan újabb felelõsségi szabállyal bõvül.