2003-ban kezdõdött meg a megye területrendezési tervét elõkészítõ tervezési, egyeztetési folyamat, melynek eredményeként megszületett, s Komárom-Esztergom Megye Közgyûlése jóvá is hagyta Komárom-Esztergom megye területrendezési tervét, mely a területi hierarchiában elfoglalt helyzeténél fogva az országos és a települési tervek között teremt összhangot, valamint az egyes ágazati törvények és rendeletek terület-felhasználást érintõ vonatkozásait integrálja. A széleskörû egyeztetési eljárásnak köszönhetõen a terv társadalmi fogadtatása egyértelmûen pozitív. A tervben megfogalmazódó szemléletet és az abból következõ ajánlásokat a megyei településektõl kapott vélemények nagy többsége megerõsítette, esetenként konstruktív javaslatokkal egészítette ki. A megyei terv eszközrendszere direkt módon a területhasználat és a kapcsolat hálózat lehetséges formáit, ezáltal a környezet minõségét befolyásolhatja elsõsorban, míg a társadalmi és gazdasági következményekre csak közvetett ráhatással bír.

A Komárom-Esztergom megyei területrendezési tervnek környezeti, társadalmi, gazdasági összefüggésben négy, nagy biztonsággal prognosztizálható és egymástól különbözõ fõ folyamat kezelésére kell vállalkoznia:

1. Duna és a Duna menti táj és települések kapcsolatának átértékelése: a gazdaság új pályájához területi feltétel szabályozása, a Duna menti térség ökológiai jelentõségének növelése
A Duna és a Duna menti táj ásvány- és alapanyag kincseinek kiaknázása, a nehézipar megtelepedése súlyos sebeket ejtett a folyó menti tájon. A gazdasági szerkezet átalakulásával és a nehézipar leépülésével megnyílt a lehetõség a Duna menti táj ökológiai jelentõségének növelésére, a tájsebek rehabilitációjára, ezáltal a Duna turisztikai és nemzetközi közlekedési jelentõségének fokozására. A megyei településrendezési terv célja, hogy elõsegítse a Duna menti táj és a települések kapcsolatában a vízparti – dombvidéki tájkarakter megõrzését. A folyó ökológiai szerepe és turisztikai hasznosítása megköveteli a települési területek növekedésének ésszerû korlátozását, a Duna és a Gerecse – Pilis erdõs területei között még meglévõ szerves táji kapcsolatok megtartását, megerõsítését. A korábbi egyoldalú ipari jelleg oldása, a megye gazdaságán belül a turizmus és a tercier-quaterner szektor szélesítése az itt élõk hosszú távú érdeke.

2. Városi agglomerációs illetve logisztikai tengelyek által érintett térségek: terület pazarló, természetes környezetet károsító területfejlesztések kanalizálása, a szénbányászat és nehézipar által sújtott térségek tájrehabilitációja
Komárom-Esztergom megye gazdaságát jelenleg a multinacionális iparvállalatok gyárai dominálják. A zöldmezõs ipari parkok mellett jelentõs számban vannak jelen a barnamezõs területek, amelyek súlyosabb környezeti konfliktust jelentenek. A felhagyott szénbányászat és koncentrált nehézipar által rontott térségek tájrehabilitációja kiemelt hangsúlyt kap a tervben. A megye városcsoportjait, városias térségeit egyfelõl a felhagyott, másfelõl az új ipari területek jellemzik. Tatabánya, Oroszlány, Dorog lakóhelyi értékét jelentõsen csökkenti a városkörnyék jelenlegi állapota, melyben felhagyott iparterületek, zöldövezeti lakóterületek, illetve rekreációs turisztikai használatok keverednek. A megfelelõen koordinált területfejlesztés feladata a barnamezõs beruházások preferálása a további környezeti értékvesztés elkerülése, illetve a települési környezet minõségének javítása érdekében. A fõváros, illetve kisebb mértékben a Gyõr felõl begyûrûzõ agglomerációs nyomás, valamint a megye városaiban megindult szuburbanizációs törekvések területigényével szemben a terv a hagyományos táj- és településszerkezetbe illeszkedõ fejlõdést kívánja támogatni. Társadalmi érdek, hogy a fejlesztési gócpontokban a lakó-, a kereskedelmi-szolgáltató, az ipari-logisztikai funkciók jól elkülönüljenek, ezért a terv célja a területpazarló fejlesztések határok közé szorítása, a még meglévõ táji értékek megóvása.

3. A megye környezetminõségét meghatározó térségek védelme és fenntartása: Pilis-Gerecse-Vértes összefüggõ erdõterületei, Gerecse és Pilis közötti, valamint Észak-Bakonyi dombvidéki területek; Által ér vízgyûjtõ területe
A rendezési terv erõteljesen hangsúlyozza a változatos tájhasználatú térségekben a települések és a táj harmonikus egységének megerõsítését, a történelmi tájkarakter védelmét. A Gerecse és Pilis közötti dombvidéki terület, valamint a Pilis-Gerecse-Vértes összefüggõ erdõterületeinek jelentõs része természetvédelmi oltalmat élvez. A fõváros, illetve a megye urbanizációs csomópontjainak közelsége a természetjáró, rekreációs és falusi turizmus számára teszik ideálissá a térséget. Az Észak-Bakonyi térség hasonló adottságokkal rendelkezik, mint a Gerecse-Pilisi dombvidék, a megye környezetminõsége szempontjából meghatározó az erdõterületek védelme. Az Által ér vízgyûjtõ területén olyan területhasználatra tesz javaslatot a terv, amely biztosítja a Tatai Öreg tó vízminõségének javítását és fenntartását. A természetvédelmi és természet-közeli területek meghatározó szerepet játszanak a megye túlságosan homogén jellegû gazdasági szerkezetének átstrukturálásában, emellett a táj és a környezet rendezettsége, jó minõsége az idegenforgalmi ágazat fejlesztésének záloga. A kulturális örökség és a termál kincs kiaknázása sem lehet maradéktalan a tágabb környezet kellõ vonzereje hiányában.

4. Jó termõhelyi adottságú mezõgazdasági térség, a Kisalföld területhasználata
A megye kiemelt érdeke a tradicionális mezõgazdálkodás megtartása, a történelmi tájhasználat prioritásának biztosítása. Cél az árutermelõ gazdálkodás szempontjából kedvezõ nagyüzemi birtokstruktúra fenntartása. A terv a terület belterjes mezõgazdasági térségbe sorolása mellett újak építése helyett nagy hangsúlyt helyez a meglévõ majorok, puszták fejlesztési lehetõségeire. A terület tájképi szempontból meglehetõsen sivár, de a patakvölgyek védelmével az egyhangúság megtörhetõ.

A fejlesztési igények sorában kiemelt helyet kap a közlekedés, hiszen az infrastruktúra más elemei vonatkozásában a megye adottságai jónak mondhatók.

Közúti közlekedés fejlesztése
· A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése
A közúthálózat gerincét a történelmi fejlõdés során kialakult Budapest – Pozsony – Bécs tengely, mai megjelenésében a IV. sz. Helsinki folyosó részeként kialakított M1 autópálya alkotja. A terv további három gyorsforgalmi út számára biztosít területet:

1. A 10. sz. gyorsforgalmi utat és az M6-ot összekötõ gyorsforgalmi szakasz két változata, amely egyben az V/c Helsinki folyosó – M6 autópálya: interregionális szerepkörû (NUTS-1) út nyomvonala is.
A 2001-ben újjáépített Mária Valéria híd – kialakítása és városszerkezeti elhelyezkedése miatt – nem alkalmas nemzetközi tranzitforgalom átvezetésére, ez a feladat az Esztergom nyugati határában építendõ 10. sz. gyorsforgalmi út új hídjára vár. A Budapest-Esztergom gyorsforgalmi út nélkülözhetetlen eleme az Észak-Budai agglomerációs térségnek is. A közlekedési folyosó megépítése azonban nem csak a fõvárosi kapcsolatok miatt sürgetõ feladat. Nem kis mértékben az új hídkapcsolatra támaszkodva a régió tengelyében (Komárom – Esztergom – Pest megye határvidékén) már régóta formálódik egy olyan „Dunától-Dunáig” (Esztergomtól a 6-os útig) húzódó úthálózati fejlesztés gondolata, mely egyszerre szolgálna belföldi és nemzetközi érdekeket. Az új fõút az M6-os autópályából kiágazva, az M7-tel, M1-gyel csomópontot alkotva, az eurorégió súlyvonalában haladva, Dorog térségében csatlakozna a tervezett 10. sz. gyorsforgalmi úthoz, illetve annak közvetítésével az esztergomi második Duna-hídhoz. Maga az útpálya – fizikai megjelenésében – a szlovák oldali magasabb rendû kapcsolat továbbvezetésével transzkontinentális gyorsforgalmi útként valósulna meg Érd – Zsámbék – Esztergom – Párkány (©túrovo) – Körmöcbánya (Kremnica) – Túrócszentmárton (Martin) útvonalon. Ez a fejlesztés megteremtené a lehetõségét egy új, de az európai folyosók rendszerébe illeszkedõ észak-déli interregionális útvonal kialakításának (Baltikum – Varsó – Zsolna – Budapest – Szarajevó – Plocse).

2. 10. sz. gyorsforgalmi út: M0 Budapest – Dorog – Esztergom, Új Duna-híd – (Szlovákia)
Az út megépültével a 10. sz. fõút – a nemzetközi fõhálózati tranzitforgalmi funkcióktól nagyobbrészt mentesülve – elsõsorban a pilisi agglomerációs térség és a fõváros színvonalas kapcsolatát biztosítja. A 10-es gyorsforgalmi út és az M6-os autópálya csatlakozására a terv két nyomvonal-alternatívát tartalmaz, melyek közül a Leányvártól északra kialakított változat a legkedvezõbb.

3. M81 gyorsforgalmi út: M7 Székesfehérvár térsége – Mór – Kisbér – Komárom – Új Duna-híd – (Szlovákia)
A gazdasági életben egyre fontosabb helyet elfoglaló, folyamatosan bõvülõ ipari parkkal rendelkezõ Székesfehérvár és a Komárom-Esztergom megye közötti közvetlen közúti összeköttetés fejlesztésére a területrendezési terv két nyomvonal-alternatívát tartalmaz. Az M81 út vonalvezetési változatai közül az országos hálózati stratégia szempontjából a komáromi nyomvonal (Székesfehérvár – Kisbér – Komárom) változat a kedvezõbb a regionális érdekek tekintetében, különösen, ha a határkapcsolatokat egy, a Komárom nyugati szektorában létesítendõ új Duna-híd is segíti. A térség szlovák oldalán a határ menti érdekek regionális közlekedési rendszerbe való bekapcsolódását a Nyitra – Érsekújvár – Komárom, illetve a Garamszentbenedek – Zseliz – Párkány fõutak fejlesztése szolgálhatja.


·A fõúthálózat fejlesztése
A megyeszékhelyek közötti kapcsolatok közül szinte az országban egyedüliként hiányzik Tatabánya és Székesfehérvár fõúti összekötése (Tatabánya – Környe – Mór – Székesfehérvár).
A megye észak-déli közlekedési hálózata hiányos, fejlesztést igényel a Komárom – Tata – Tatabánya – Oroszlány – Mór kapcsolat, amely funkcionálisan nem egyezik meg az M81-M13-mal.
Új 88. sz. fõúti kapcsolat kialakítása a megye meglévõ mellékútjai felhasználásával, melyek korszerûsítésével fejlesztendõ a Kisbér – Tatabánya – Tát – (Esztergom) kapcsolat. Ez utóbbi a megye belsõ kohéziójának erõsítése mellett, az elmaradt Bakonyalja területfejlesztése tekintetében is kiemelt szerepet tölthet be.
A rendezési terv emellett az országos fõúthálózaton két nagy híd kialakítását célozza meg: Komáromi nyugati, új Duna-híd létrehozását a vasúti híddal közös nyomvonalon (M81), valamint Esztergom nyugati térségében (10. sz. gyorsforgalmi út) az új Duna-hidat.

·Az országos fõút- és mellékút-hálózati elemek javasolt korrekciója:
-Települési elkerülõ utak kiépítése:
1. sz. fõút: Vértesszõlõs, Tata, Almásfüzítõ, Komárom déli elkerülése, Tatabánya Újváros-autópálya csomópont kiépítése
10.sz. fõút: Tokod, Tát, Nyergesújfalu térségében
      11.sz. fõút: Dömös, Pilismarót térségében
      81.sz. fõút: Kisbér térségében
      8119 jelû út: Tata-Környe összekötõ út korszerûsítése, Környe elkerülése                              – A 81. sz. fõút teljes megyei szakaszának és a 10. sz. fõút Tát – 1. sz. fõút közötti szakaszának 11,5 t tengelyterhelésre történõ megerõsítése
– Tatabánya déli tehermentesítõ út kiépítése, 8119-8135 sz. összekötõ új út építése kapcsolódva az önkormányzat által tervezett Tatabánya déli elkerülõhöz

·A megyei összekötõ úthálózat fejlesztése
A megyei önkormányzat kezdeményezi, hogy az összekötõ úthálózat fejlesztése során az alábbi fejlesztési elképzelések a különbözõ pályázatokon elõnyt élvezzenek, mivel a helyi úthálózat fejlesztésénél, illetve a hálózat javasolt kiegészítésénél a rendezési terv készítése és elfogadása során az alábbi legfontosabb célkitûzéseket fogalmazta meg:
– a megyeszékhely jobb megközelítési lehetõsége,
– kistérségi viszonylatokban a központi település és a vonzáskörzeti települések között az eljutási idõk csökkentése,
– a zsáktelepülések (Várgesztes, Dunaszentmiklós, Piliscsév, Mogyorósbánya, Kesztölc, Hánta) esetében a „zsák” jelleg megszüntetése,
– a megyehatár menti települések közlekedési helyzetének javítása, különös tekintettel a Bakony térségére,
– Várgesztes – Vértessomló 8119. jelû összekötõ útra kikötése,
– Bakonyszentkirály – Réde 8217. jelû összekötõ út kiépítése.

Vasúti fejlesztési igények
Nagysebességû vasútvonal: A IV. számú Helsinki közlekedési folyosó új nyomvonalon valósul meg. A megyét érintõ szakaszának nyomvonalvezetése elvi koncepcionális vonalként került át az Országos Területrendezési Tervbõl. Az egyeztetések alapján további változatok vizsgálata indokolt, mert a nyomvonal hosszú szakaszon természetvédelmi érdekeket sért és helyenként igen közel halad települések belterületéhez.
Budapest – Hegyeshalom nemzetközi törzshálózati fõvonal korszerûsítése: Komárom térségében a terv a szükséges területet biztosítja. Ez részben a már jóváhagyott településrendezési tervek szerkezeti tervei alapján történt.
Oroszlány – Móri vasútvonal kiépítése: Oroszlány és Tatabánya déli irányú vasúti kinyitása a regionális áru- és személyforgalomban hozhat jelentõs elõnyt, valamint lehetõvé teszi az oroszlányi és a tatabányai kistérség kapcsolódását a Székesfehérvár – Mór innovációs övezethez.
Tatabánya és Székesfehérvár között jelenleg csak Budapesten keresztül, vagy komáromi átszállással biztosított a vasúti kapcsolat, amely a gazdaságfejlesztési igények és a régióépítés európai követelményei szempontjából egyaránt elfogadhatatlan.
Az esztergomi és a tatabányai vonal korszerûsítése a fõváros elõvárosi gyorsvasúti fejlesztéseként.
Esztergom-Kertváros – Tokod – Almásfüzítõ fõvonal korszerûsítése és az átszállás nélküli kapcsolat biztosítása Esztergom és Tatabánya, illetve Komárom felé a Duna menti térség dinamizálása, munkaerõ-piaci helyzetének javítása, a városok közép- és felsõfokú képzési intézményeinek elérhetõsége, a Duna menti rekreáció, a vízi-turizmus fejlesztése, továbbá a 10-es sz. fõút Duna menti szakaszának tehermentesítése érdekében.

Vízi közlekedés
A Duna az európai vízi út rendszernek meghatározó része, a Duna – Majna – Rajna vízi út a VII. számú Transz-Európai Közlekedési Folyosó részét képezi. Dunai kikötõk a megyében Komáromnál és Esztergomban vannak. Komáromnál a vízoldal optimális, ezért fejleszteni kell a hajózásban betöltött szerepét. A jelenlegi állapot módosításával, a teherkikötõ nyugatabbra helyezésével egy új nagy személyhajó-kikötõ alakítható ki, mely 110 m hosszú hajók fogadására is alkalmassá válna.
Esztergomot hetente 54 szálloda- és több kirándulóhajó érinti. A fejlesztési elképzelések szerint európai színvonalú nemzetközi hajókikötõ épül a Prímás-sziget csúcsán, a volt kompkikötõ helyén. A sziget kis-dunai oldalán, a Bottyán híd és a sziget csúcsa között kultúrált megjelenésû kishajó-kikötõ épül.
Esztergom és Párkány jobb kapcsolata érdekében a szénrakodó és a párkányi papírgyár között egy teherkomp kerül kialakításra, mivel a Mária-Valéria hídon a két belváros védelme érdekében 3,5 tonnás súlykorlátozás van életben. Esztergom és Párkány térségébõl a szomszéd országban Komárom és Parassapuszta irányában indulnak a szállítmányok, melyek így 100 km-es kerülõt kényszerülnek megtenni. A teherkomp létesítése jelentõs vonzerõt gyakorolhatna a nemzetközi áruszállításban érdekelt cégekre, illetve emellett indikátor szerepet tölthetne be egy új, teherforgalomra is alkalmas híd építésére.

Légi közlekedés
A megyén belül jelenleg két helyen, Kecskéden és Esztergomban található füves, polgári repülõtér. Ezek nagyobb arányú „vegyes hasznosítása” mind az idegenforgalmi, mind a gazdasági célok megvalósításához fontos segítséget nyújthatnak. A regionális és az országos fejlesztési tervek Esztergomnál kisebb forgalmú, kereskedelmi repülõtérrel számolnak, ami elsõsorban utasforgalom bonyolítására alkalmas. A jelenlegi kifutópálya füves, egy szilárd burkolatú légikikötõ létesítése számottevõ színvonal emelkedést okozna. A tervek szerinti 1,2 km hosszú új beton kifutópálya jelentõsebb méretû utas-, illetve teherszállító gépek fogadására is alkalmassá teheti a repülõteret. Kecskéden a jelenlegi kiépítettség megfelel az igényeknek.

Kerékpáros közlekedés
A forgalombiztonsági helyzet javítása, a kerékpáros közlekedés részarányának növelése, a hazai és nemzetközi kerékpáros turizmus fejlesztése és az egészséges életmódra való ösztönzés érdekében szükséges a helyi és az országos hálózat kialakítása, melynek 1,8 százaléka található Komárom-Esztergom megyében. Az országos hálózat szempontjából a legfontosabb útvonalak, melyek fejlesztése rövidtávon indokolt:
– Duna menti kerékpárút megyére esõ szakasza: (Szlovákia) – Rajka – Mosonmagyaróvár – Gyõr – Komárom – (Szlovákia) – Esztergom – Szentendre – Budapest – Horvátország – Szerbia és Montenegró,
– Bicske – Budapest megyére esõ szakasza: Almásfüzitõ – Tatabánya,
– Gyõr – Bábolna – Tata – Tatabánya – Velencei tó – Budapest vonal a Váli medencén át az Alföldre,
– Komárom – Kisbér – Balaton
– Vértes kerékpárút: (Szlovákia) – Komárom – Tata – Gyermely – Zsámbék – Budapest
– Által-ér völgyi kerékpárút
A területrendezési szabályzat, az irányelvek és ajánlások valamint az intézkedési javaslatok hatása a gazdasági tevékenységekre

·Mezõgazdaság
A megye mezõgazdaságát, illetve mezõgazdasági tevékenységre alkalmas területeit a szabályzat több övezetbe sorolja. A kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezete nem hasznosítható másként, mint mezõgazdasági termõterületként. A szabályozás célja, hogy az övezeten belül hosszú távon biztosítsa a szántóföldi növénytermesztés elsõdlegességét. A borvidékek által érintett települések területei, mint például az Ászár-Neszmélyi borvidék felhasználásának preferált módja a borgazdálkodás és a borturizmus fejlesztése lehet. A jellemzõen belterjes mûvelésû mezõgazdasági térségben, a megye nyugati részének nagyüzemi mûvelésû, kedvezõ termõhelyi adottságú mezõgazdasági területein ösztönözni és támogatni kell a hagyományokon alapuló üzemi jellegû gazdálkodás megtartását.
A vonatkozó elõírások és irányelvek célja, hogy a jó termõhelyi adottságú termõföldeket megvédjék az egyéb irányú hasznosítástól és hosszú távon biztosítsák a térségre jellemzõ hagyományos funkciók fennmaradását, valamint az ehhez kapcsolódó mezõgazdasági üzemközpontok, birtokközpontok megtartását, fejlesztését, illetve kialakítását.

· Ipar – logisztika
Az ágazat területigénye mind a foglalkoztatottság, mind a közlekedési kapcsolatok, mind pedig a beszállítás hálózatai miatt a térhálózati sûrûsödési pontokhoz köthetõ. Az elmúlt évtizedben arányos ipari parki hálózat alakult ki a megyében. Az ésszerû területhasználat azt követeli, hogy a meglévõ ipari parkok közel teljes betelepüléséig új ipari parkok kijelölésére csak egészen kivételesen kerülhessen sor. Logisztikai bázist a megye és a régió jelentõs intermodális forgalmi csomópontjaiban célszerû kijelölni.
A szabályozás célja, hogy az ipari, raktározási, logisztikai célú intenzív területhasználat koncentráltan és pontszerûen szervezõdjön, a tájat és a települési környezetet a lehetõ legkisebb mértékben terhelve. Az ipari parkok és logisztikai központok minimális méretére vonatkozó elõírás a szükségtelen szétaprózódást kívánja megakadályozni. A beépítés mértékének növelését a kivett települési területek, az infrastruktúra hatékony hasznosítása mellett közlekedési-területgazdálkodási és településüzemeltetési szempontok is diktálják.

· Közlekedés – infrastruktúra (idegenforgalom)
A megye általános gazdasági és idegenforgalmi teljesítményének súlyos korlátja a közlekedési rendszer elégtelensége, mely hiányosságok miatt a megye nem tudja a kívánt mértékben kihasználni Budapest közelségét, valamint a szlovák határ szomszédságát a gazdaság egyes ágazatai, különösképpen az idegenforgalom fejlesztése terén. Miután a turisztikai célpontok közúti és vasúti megközelítése jelenleg többnyire nem megfelelõ és a belsõ közlekedési kapcsolatok is elégtelenek, a tervben szereplõ közlekedésfejlesztések megvalósítása jelentõs mértékben hozzájárul a vendégforgalom növekedéséhez is.

Egyes városok sajátos fejlesztési igényei
A két Komárom új fejlõdési pályájának területigényeit (új vasúti nyomvonal, új híd és fejlesztési területek) a város szerkezeti tervének megfelelõen biztosítja a terv. Az integrálódó Komáromok kedvezõen hatnak a háttér-területekre és így Bábolna is kedvezõ lehetõségeket kaphat a tervezett fejlesztésekhez. Almásfüzitõ logisztikai és megújuló rozsdaterületi fejlesztéseit a szükséges települési területek kijelölése garantálja. Kisbér számára a gyorsforgalmi úti kapcsolat megvalósulása adhat dinamizáló erõt, hiszen a szükséges és elégséges gazdasági területek kijelölése már megtörtént. Nyergesújfalu és térsége számára a rozsdaövezetek megújulása mellett a terv kijelöli a felmerült újabb gazdasági fejlesztési területeket. A Duna-menti térség (Dorog-Almásfûzitõ közötti települések) számára a 10-es út forgalmának elvezetését biztosító elkerülõ út nyomvonalát több helyen elépítették. Újabb nyomvonal kijelölése esetén is fennállhat az elépítés veszélye, mivel erre a fejlesztésre csak középtávon túl van reális lehetõség. Dorog-Esztergom térsége számára kiemelkedõ jelentõségû a 10-es út új kapacitív nyomvonalának kiépítése, hiszen a tényleges régiós-nagyvárosi kapcsolatrendszer lényegesen hatékonyabban tud mûködni, megvalósulni. A térség és a megye határon átnyúló kapcsolatait a tervezett párkányi Duna-híd jelentõsen megerõsíti. A megye közepén elhelyezkedõ Tatabánya – Tata – Oroszlány városhármas településhálózati csomópontként jelenik meg, fejlõdésük egymástól nem különíthetõ el. A megyei területrendezési terv intézkedési javaslata olyan struktúraterv közös elkészítését kezdeményezi, amely összehangolja a három település közlekedési, ipari, környezetvédelmi és kulturális, idegenforgalmi fejlesztéseit. Ezek például a vasúti és közúti kapcsolat megteremtése Székesfehérvárral, az Által-ér és a tatai Öreg-tó vízgyûjtõ területének összehangolt tájrehabilitációja, a felhagyott ipari létesítmények, rozsdaterületek újrahasznosítása, az egymást kiegészítõ kulturális, idegenforgalmi kínálat kialakítása.
-kemöh-