A 2003-ban megindult tervezési folyamat végeredményeként megszületett Komárom-Esztergom megye területrendezési terve, mely részletesen tartalmazza a megye fejlesztési irányvonalait. A terv az egyes települések fejlõdését úgy biztosítja, hogy az összhangban legyen a kistérségi, a megyei, valamint az országos érdekekkel és célokkal is.

2003-ban kezdõdött meg a megye területrendezési tervét elõkészítõ tervezési, egyeztetési folyamat, melynek eredményeként megszületett, s Komárom-Esztergom Megye Közgyûlése jóvá is hagyta Komárom-Esztergom megye területrendezési tervét, mely a területi hierarchiában elfoglalt helyzeténél fogva az országos és a települési tervek között teremt összhangot, valamint az egyes ágazati törvények és rendeletek terület-felhasználást érintõ vonatkozásait integrálja. A széleskörû egyeztetési eljárásnak köszönhetõen a terv társadalmi fogadtatása egyértelmûen pozitív. A tervben megfogalmazódó szemléletet és az abból következõ ajánlásokat a megyei településektõl kapott vélemények nagy többsége megerõsítette, esetenként konstruktív javaslatokkal egészítette ki. A megyei terv eszközrendszere direkt módon a területhasználat és a kapcsolat hálózat lehetséges formáit, ezáltal a környezet minõségét befolyásolhatja elsõsorban, míg a társadalmi és gazdasági következményekre csak közvetett ráhatással bír.
A Komárom-Esztergom megyei területrendezési tervnek környezeti, társadalmi, gazdasági összefüggésben négy, nagy biztonsággal prognosztizálható és egymástól különbözõ fõ folyamat kezelésére kell vállalkoznia:

1. Duna és a Duna menti táj és települések kapcsolatának átértékelése: a gazdaság új pályájához területi feltétel szabályozása, a Duna menti térség ökológiai jelentõségének növelése
A Duna és a Duna menti táj ásvány- és alapanyag kincseinek kiaknázása, a nehézipar megtelepedése súlyos sebeket ejtett a folyó menti tájon. A gazdasági szerkezet átalakulásával és a nehézipar leépülésével megnyílt a lehetõség a Duna menti táj ökológiai jelentõségének növelésére, a tájsebek rehabilitációjára, ezáltal a Duna turisztikai és nemzetközi közlekedési jelentõségének fokozására. A megyei településrendezési terv célja, hogy elõsegítse a Duna menti táj és a települések kapcsolatában a vízparti – dombvidéki tájkarakter megõrzését. A folyó ökológiai szerepe és turisztikai hasznosítása megköveteli a települési területek növekedésének ésszerû korlátozását, a Duna és a Gerecse – Pilis erdõs területei között még meglévõ szerves táji kapcsolatok megtartását, megerõsítését. A korábbi egyoldalú ipari jelleg oldása, a megye gazdaságán belül a turizmus és a tercier-quaterner szektor szélesítése az itt élõk hosszú távú érdeke.


2. Városi agglomerációs illetve logisztikai tengelyek által érintett térségek: terület pazarló, természetes környezetet károsító területfejlesztések kanalizálása, a szénbányászat és nehézipar által sújtott térségek tájrehabilitációja
Komárom-Esztergom megye gazdaságát jelenleg a multinacionális iparvállalatok gyárai dominálják. A zöldmezõs ipari parkok mellett jelentõs számban vannak jelen a barnamezõs területek, amelyek súlyosabb környezeti konfliktust jelentenek. A felhagyott szénbányászat és koncentrált nehézipar által rontott térségek tájrehabilitációja kiemelt hangsúlyt kap a tervben. A megye városcsoportjait, városias térségeit egyfelõl a felhagyott, másfelõl az új ipari területek jellemzik. Tatabánya, Oroszlány, Dorog lakóhelyi értékét jelentõsen csökkenti a városkörnyék jelenlegi állapota, melyben felhagyott iparterületek, zöldövezeti lakóterületek, illetve rekreációs turisztikai használatok keverednek. A megfelelõen koordinált területfejlesztés feladata a barnamezõs beruházások preferálása a további környezeti értékvesztés elkerülése, illetve a települési környezet minõségének javítása érdekében. A fõváros, illetve kisebb mértékben a Gyõr felõl begyûrûzõ agglomerációs nyomás, valamint a megye városaiban megindult szuburbanizációs törekvések területigényével szemben a terv a hagyományos táj- és településszerkezetbe illeszkedõ fejlõdést kívánja támogatni. Társadalmi érdek, hogy a fejlesztési gócpontokban a lakó-, a kereskedelmi-szolgáltató, az ipari-logisztikai funkciók jól elkülönüljenek, ezért a terv célja a területpazarló fejlesztések határok közé szorítása, a még meglévõ táji értékek megóvása.

3. A megye környezetminõségét meghatározó térségek védelme és fenntartása: Pilis-Gerecse-Vértes összefüggõ erdõterületei, Gerecse és Pilis közötti, valamint Észak-Bakonyi dombvidéki területek; Által ér vízgyûjtõ területe
A rendezési terv erõteljesen hangsúlyozza a változatos tájhasználatú térségekben a települések és a táj harmonikus egységének megerõsítését, a történelmi tájkarakter védelmét. A Gerecse és Pilis közötti dombvidéki terület, valamint a Pilis-Gerecse-Vértes összefüggõ erdõterületeinek jelentõs része természetvédelmi oltalmat élvez. A fõváros, illetve a megye urbanizációs csomópontjainak közelsége a természetjáró, rekreációs és falusi turizmus számára teszik ideálissá a térséget. Az Észak-Bakonyi térség hasonló adottságokkal rendelkezik, mint a Gerecse-Pilisi dombvidék, a megye környezetminõsége szempontjából meghatározó az erdõterületek védelme. Az Által ér vízgyûjtõ területén olyan területhasználatra tesz javaslatot a terv, amely biztosítja a Tatai Öreg tó vízminõségének javítását és fenntartását. A természetvédelmi és természet-közeli területek meghatározó szerepet játszanak a megye túlságosan homogén jellegû gazdasági szerkezetének átstrukturálásában, emellett a táj és a környezet rendezettsége, jó minõsége az idegenforgalmi ágazat fejlesztésének záloga. A kulturális örökség és a termál kincs kiaknázása sem lehet maradéktalan a tágabb környezet kellõ vonzereje hiányában.

4. Jó termõhelyi adottságú mezõgazdasági térség, a Kisalföld területhasználata
A megye kiemelt érdeke a tradicionális mezõgazdálkodás megtartása, a történelmi tájhasználat prioritásának biztosítása. Cél az árutermelõ gazdálkodás szempontjából kedvezõ nagyüzemi birtokstruktúra fenntartása. A terv a terület belterjes mezõgazdasági térségbe sorolása mellett újak építése helyett nagy hangsúlyt helyez a meglévõ majorok, puszták fejlesztési lehetõségeire. A terület tájképi szempontból meglehetõsen sivár, de a patakvölgyek védelmével az egyhangúság megtörhetõ.


Egyes városok sajátos fejlesztési igényei

A két Komárom új fejlõdési pályájának területigényeit (új vasúti nyomvonal, új híd és fejlesztési területek) a város szerkezeti tervének megfelelõen biztosítja a terv. Az integrálódó Komáromok kedvezõen hatnak a háttér-területekre és így Bábolna is kedvezõ lehetõségeket kaphat a tervezett fejlesztésekhez. Almásfüzitõ logisztikai és megújuló rozsdaterületi fejlesztéseit a szükséges települési területek kijelölése garantálja. Kisbér számára a gyorsforgalmi úti kapcsolat megvalósulása adhat dinamizáló erõt, hiszen a szükséges és elégséges gazdasági területek kijelölése már megtörtént. Nyergesújfalu és térsége számára a rozsdaövezetek megújulása mellett a terv kijelöli a felmerült újabb gazdasági fejlesztési területeket. A Duna-menti térség (Dorog-Almásfûzitõ közötti települések) számára a 10-es út forgalmának elvezetését biztosító elkerülõ út nyomvonalát több helyen elépítették. Újabb nyomvonal kijelölése esetén is fennállhat az elépítés veszélye, mivel erre a fejlesztésre csak középtávon túl van reális lehetõség. Dorog-Esztergom térsége számára kiemelkedõ jelentõségû a 10-es út új kapacitív nyomvonalának kiépítése, hiszen a tényleges régiós-nagyvárosi kapcsolatrendszer lényegesen hatékonyabban tud mûködni, megvalósulni. A térség és a megye határon átnyúló kapcsolatait a tervezett párkányi Duna-híd jelentõsen megerõsíti. A megye közepén elhelyezkedõ Tatabánya – Tata – Oroszlány városhármas településhálózati csomópontként jelenik meg, fejlõdésük egymástól nem különíthetõ el. A megyei területrendezési terv intézkedési javaslata olyan struktúraterv közös elkészítését kezdeményezi, amely összehangolja a három település közlekedési, ipari, környezetvédelmi és kulturális, idegenforgalmi fejlesztéseit. Ezek például a vasúti és közúti kapcsolat megteremtése Székesfehérvárral, az Által-ér és a tatai Öreg-tó vízgyûjtõ területének összehangolt tájrehabilitációja, a felhagyott ipari létesítmények, rozsdaterületek újrahasznosítása, az egymást kiegészítõ kulturális, idegenforgalmi kínálat kialakítása.

-kemöh-