Kömlõd híres szülötte: Pálóczi Horváth Ádám – (1760-1820) 
Pálóczi Horváth Ádám 1760. május 11-én született Kömlõdön. Itt kezdte iskoláit, majd a debreceni kollégiumba került. Teológiát tanult, de nem lett pap belõle. Miskolcon volt ügyvédbojtár (patvarista), késõbb földmérõnek, aztán katonának állt. Termékeny szépíró volt. Eposzt, drámát, dalokat egyaránt költött. „Ó és új mintegy ötödfélszáz énekek” címû kéziratos énekeskönyvében saját és népi dalokat gyûjtött össze.
Emellett foglalkozott matematikával és csillagászattal, mágiával. Tagja volt a budai és késõbb a zalaegerszegi szabadkõmûves páholynak. A szabadkõmûvesség révén kapcsolódott az alkímiához. Járatos volt az alkimista irodalomban, elolvasta és jól ismerte például Hermész, Apuleius, Albertus Magnus, Becher munkáit. 1820. január 28-án halt meg Nagybajomban.
Horváth hitt az alkímiában, mint írta: „… kell lenni egy universalis Menstruumnak is, amellyel nemcsak ad communia chemica elementa resolvál, hanem ad ultima stamina. Ez a Menstruum az, amit a bölcsek köve neve alatt hajhásznak ma az Adeptusok.” Tehát Horváth is az általános oldószert tartja a bölcsek kövének. A titkos írásjeleket részben megfejtette és felhasználta egy munka írásánál, amelynek a címe: A bölcsesség nagy mestereinek a Szent Rend kezdetétõl fogva a XII. századig Biográphiája úgy a mint azokat renddel elõszámlálja Hirám a maga idejéig és Hirámon fúl folytatja Aquinoi Tamás a maga életéig. Ebben híres alkimisták életrajzai olvashatók a teremtéstõl kezdõdõen.
Vagyunk itt néhányan, akik átéltük
Szólnék néhány szót arról a keserves és nyomasztó történelmi háttérrõl, amely kiváltotta az 1956-os forradalmat. Az azóta eltelt közel ötven év alatt elhangzottak hamis hangok és vádaskodó értékítéletek. Kevés olyan esemény van, amelyet hasonlóan sok vita övezett volna, pedig vagyunk itt néhányan, akik átéltük – modta Kontra István képviselõ, az ünnep szónoka, a kömlõdi önkormányzat megemlékezésén.
A történelmi események megidézése után a Perczel Mór iskola diákjainak irodalmi összeállítását tekinthették meg a szép számban megjelentek, majd az ünnepséget követõen a községházán képviselõ-testületi ülésre került sor.
Madari Ferenc polgármester köszöntötte a résztvevõket és a vendégeket. Mint elmondta, 1995-ben alkották meg a ,,Kömlõd községért” kitüntetõ díj adományozásáról szóló rendeletüket. Ezt az elismerést azok kaphatják meg, akik a település fejlesztésében, a községi értékek megõrzésében és a hagyományok ápolásában maradandót alkottak. Az idei év kitüntetettje ilyen – szólt az indoklás -, hiszen aki megkapja, az kömlõdi születésû, munkába állása óta a Vértesi Erõmûben dolgozik, és eddigi tevékenységét nem csak a munkahelyén, hanem a különbözõ társadalmi szervezetekben is több alkalommal jutalmazták. A díjazott igazi közösségi ember, aki nélkül nem képzelhetõ el egyetlen helyi rendezvény sem.
A díjat és az oklevelet azzal adom át, hogy bízom abban, még hosszú ideig segítségére leszel településednek – mondta Madari Ferenc -, s átnyújtotta az elismerést Kovács Mihálynak, a ,,Kömlõd községért” kitüntetés 2005. évi választottjának.
Tök jó buli Kömlõdön
Immár negyedik alkalommal került sor a kömlõdi óvodában, a „Tök jó buli!” elnevezésû eseményre. Senkár Béláné intézményvezetõ, valamint kollégái fogadták a gyerekeket és szüleiket, akik sorra hozták a saját termésû tököket, nagy izgalommal várva, kié lesz idén a legnagyobb, legsúlyosabb.
Végül közfelkiáltással Tatári Dominika növényei az elsõ és a harmadik helyet is megszerezték, míg második Kolozsvári Áron és családja lett. Mint megtudtuk, megérdemelt gyõzelem született, hiszen a kislány és szülei kimondottan a versenyre készülve, különös gonddal nevelték a ,,gyõztest”.
A tök jó buli azonban csak ezután következett. Volt tök emelõverseny, tökcsere, sorversenyek, és a különbözõ tréfás játékok különös vonzerejét az adta, hogy azokban a gyerekek szüleikkel együtt vehettek részt. Aztán a jelenlévõk meg is kóstolták a sült tököt, hogy azt követõen elkészítsék töklámpásaikat, s azok meghitt fénye zárja a programot, melyet nem az amerikai Halloween ünnep miatt rendeznek meg évek óta, hanem népszerûsíteni kívánják ezt az igazi falusi növényt – mondta Senkár Béláné.