1924 óta minden évben október utolsó munkanapján emlékezünk meg a Takarékossági Világnapról. A spórolásnak, takarékosságnak, pénzügyeink gondos kezelésének számos formáját ismerjük. Ezek közül – bár az átlagember errõl csak felszínes ismeretekkel rendelkezik – kiemelkednek a tõzsdei befektetési lehetõségek. A közelmúltban a tõkepiacot élénkítõ intézkedéseket hirdettek meg a Budapesti Értéktõzsdén, ennek hatásairól kérdeztük Szalay-Berzeviczy Attilát, a BÉT elnökét.

– A lakosság, de a vállalatok vezetõi is vajmi keveset tudnak a tõzsde szerepérõl, a részvénybefektetési lehetõségekrõl. Az intézkedéscsomag milyen lépéseket irányoz elõ a polgárok pénzügyi mûveltségének növelésére?
– A lakosság hiányos pénzügyi mûveltsége komoly akadálya a magyar tõkepiac fejlõdésének. Ezért a Budapesti Értéktõzsde kezdeményezésére létrejött Öngondoskodás Alapítvány kidolgozott egy középiskolai oktatási anyagot „pénzügyi és tõzsdei alapismeretek” címmel, amely a szükséges alapvetõ közgazdasági alapismeretek oktatását biztosítja a fiataloknak, illetve segítséget nyújt a felnõttek számára szervezett ismeretterjesztéshez. Emellett a BÉT folytatja oktató, tájékoztató programjait, az ingyenes tõzsdei tanfolyamokat, a hazai nagyvárosokba szervezett tõzsdei nyílt napokat, a befektetõi találkozókat itthon és külföldön, csakúgy mint a Tõzsdeképes Cégek Klubját.

– A kormány 2007-tõl egységes, 10 %-os árfolyamnyereség-, kamat- és osztalékadót kíván bevezetni. Mit várnak az intézkedéstõl?
– A kormány a tõzsde és a tõkepiac reprezentánsainak és tárgyalásainak eredményeképpen az a megállapodás született, hogy a tõkepiacot élénkítõ intézkedések mellett, 2007-tõl 10%-os árfolyam-nyereségadót vezet be a kabinet. Az árfolyam-nyereségadó bevezetése a tervek szerint egyszerre és azonos mértékkel történik a banki betétekre és a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokra kivetendõ kamat- és hozamadóval, tehát az intézkedés nem lesz diszkriminatív.
Ezzel párhuzamosan pedig a tõzsdére bevezetett cégek által fizetett osztalék után az eddigi 25 százalék helyett 2007-tõl 10 százalékos adót kell fizetni a magánszemélyeknek. Ez a lépés a tõkejövedelmek harmonizálása mellett a tõzsdei bevezetések ösztönzését is célozza.
Az árfolyamnyereség kiszámításakor a felmerült veszteségek, költségek beszámíthatók, sõt két évre elhatárolhatók. Az adó megfizetése az SZJA bevallás részeként, az értékpapír-forgalmazó cégtõl kapott év végi igazolás alapján történik.

– Mi a célja a nyugdíj-elõtakarékossági befektetési számla 2006-os tervezett bevezetésének?
– A tervek szerint 2006-tól minden SZJA fizetõ állampolgár számára hozzáférhetõ a nyugdíj-elõtakarékossági befektetési számla. A Befektetési Alapkezelõk és Vagyonkezelõk Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ), valamint a Budapesti Értéktõzsde (BÉT) közösen dolgozta ki a nyugdíjrendszer új elemének a koncepcióját, amelyet a tõkepiaci szakmai szervezetekkel, a Befektetési Szolgáltatók Szövetségével (BSZSZ), a Magyar Biztosítók Szövetségével (MABISZ) és a Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetséggel karöltve hoztak nyilvánosságra.
Ez az új konstrukció a lakossági megtakarítások arányának növelését, a hosszú távú befektetetési szemlélet és az öngondoskodás erõsítését célozza meg. A jelenlegi nyugdíjrendszer keretein belül egy újabb önkéntes megtakarítási lehetõséget kíván teremteni, ami kiegészíti a jelenlegi öngondoskodási rendszer elemeit, és hozzájárul a nyugdíjasok öregkori jólétének emeléséhez. A nyugdíj-elõtakarékossági számlát a kormány a személyi jövedelemadóból levonható kedvezménnyel (a befizetett összeg 30%-a, maximum évi 100 ezer forint) támogatja, mely megfelel az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak esetére biztosított kedvezménynek. A kormány a nyugdíj-elõtakarékossági befektetési számlán elhelyezett megtakarítások hozamára adómentességet biztosít. Az új konstrukció lényege, hogy a megtakarító dönthet arról: nyugdíját milyen portfolió-összetétellel takarítja meg, azaz a részvényektõl kezdve a befektetési alapokon keresztül a unit-linked biztosításokig a befektetési eszközök széles palettájáról választhat.
A tõzsdei javaslatcsomagban foglaltaknak megfelelõen a kormány 2006. január elsejétõl a nyugdíjpénztáraknak egységes 5 éves (súlyozott) hozamjelentési kötelezettséget ír majd elõ minden hirdetményükben és a számlakivonatukban, hogy érvényesítse a hosszú távú befektetési szemléletet, mely erõsítheti a részvények szerepét a portfoliókban.

– Jelenleg a cégek alig néhány százaléka szerepel a tõzsdén. Milyen intézkedések várhatók a vállaltok tõzsdére való bevezetésének kérdésében?
– A BÉT-re bevezetett X cég valóban csak néhány százaléka a hazai cégeknek, de köztük szerepel jó néhány meghatározó szereplõ is. A tõzsdén lévõ cégek piaci értéke (kapitalizáció) eléri a magyar GDP 30%-át amivel a térség tõzsdéivel összehasonlítva az élmezõnyben szerepelünk.
A kormány pályázati úton évi 100 millió forintos keretbõl támogatást biztosít magyar cégek tõzsdére való bevezetésének költségeihez. Továbbá a már említett osztalékadó kedvezmény is a tõzsdei megjelenésre ösztönzi majd a cégeket. Az árfolyam-nyereségadó bevezetése kapcsán elfogadott tõkepiaci élénkítõ csomag része még a bevezetések ösztönzésére létrehozott alap – 100 millió Ft. – a GKM-el közösen. Az okt. 25-én lezárult pályázatra öt cég jelentkezett – ezek várhatóan 2005 végén – 2006 elsõ felében kerülhetnek tõzsdei bevezetésre.

– Mik a céljai a Budapesti Értéktõzsde az ez év novemberében induló imázskampányának?
– A BÉT novembertõl induló imázskampánya alapvetõen két fõ célt szolgál. Egyrészrõl a középvállalatok tulajdonosait, pénzügyi vezetõit kívánja meggyõzni cégük tõzsdei bevezetésének elõnyeirõl, hasznáról és a tõkepiaci forrásbevonás fontosságáról: hogy a tõzsdei bevezetés és forrásbevonás ne egzotikum, hanem reális, vonzó és követendõ alternatíva legyen.
Másik fontos cél, a teljes magyar társadalom elérése az öngondoskodás eszméjének és a hosszú távú megtakarítások propagálásával, a részvénybefektetések népszerûsítésével. A cél, hogy minden magyar állampolgár ráébredjen: kellõ fegyelemmel, megfontoltsággal, kis szakértelemmel hosszú távon könnyebben gyarapodhat, mint más, hagyományos befektetésekkel.

Veér Károly