Mór városa a rendszerváltást megelõzõ, és elsõsorban a keleti piacra termelõ ipari és agrár termékeinek exportja a rendszerváltást követõen befagyott, melynek következtében egy gazdasági csõdhelyzet alakult ki. A ‘90-es évek elsõ felében, illetõleg az azt követõ idõkben a város gazdaságát befolyásoló, egy jó közepes gazdaságot biztosító külföldi mûködõ tõke telepedett le. A megvalósult beruházások, és mintegy 8 ezer munkahelyet teremtõ vállalkozások biztosítják a város és a kistérség gazdasági alapját, valamint a foglalkoztatást.

Gazdálkodás és kultúra
A város 2005. évi gazdaságát meghatározó feltételek megteremtése, és jelenleg is a város mûködõképességét fenntartó gazdálkodás biztosítja az itt élés jó, illetve a jó közepes körülményeit. Ezek a gazdálkodási feltételek, és az iparûzési adóbevétel adják meg az önkormányzat számára is mûködõképességének alapjait. Az önkormányzat éves bevételeinek 1/4-ét kitévõ iparûzési adóbevétel részben az önkormányzat és intézményhálózatának mûködésére, részben fejlesztésekre fordítható.
Mór város 2005. évi gazdálkodásáról röviden összefoglalva elmondható, hogy a gazdálkodás bázisát képezõ vállalkozások, és az önkormányzat kedvezõ évet zárt.
A város kultúrális élete színvonalában folyamatosan emelkedõ, a közmûvelõdési intézmény és egy esztétikus megjelenésû könyvtár biztosítja a város lakói számára a mûvelõdés lehetõségét.
A 2002-ben – önkormányzati saját forrásból megvalósult Wekerle Sándor Szabadidõközpont – amely további teret biztosít a város kultúrájának –, és az itt megvalósított uszoda együtt biztosítja a város és a térség lakóinak szabadidõprogramjait.
Évrõl-évre egyre magasabb színvonalúak a város kultúrális rendezvényei – amelyek szinte egész évben folyamatosak –, egy-egy kiemelkedõ esemény, mint például a Móri Bornapok évrõl-évre tartalmasabbak, szinvonalasabbak Ezt igazolja az a tény, hogy nemcsak a város lakóinak kultúrális igényét elégítik ki, hanem határon belülrõl és határon kívülrõl is több ezres látogató közönség érkezik a rendezvényre. (2006. január 1-tõl a fent említett két kulturális intézményt a fenntartó összevonta.)

Kiemelkedõ személyiségeink, szervezeteink
A teljesség felsorolása nélkül Wekerle Sándor Mór város szülötte, miniszterelnök és pénzügyminiszter, jelentõs munkássága a korona – mint fizetõeszköz – nemzetközi elismertetése, valamint Budapesten a Wekerle telep kialakítása.
Dr. Zimmermann Ágoston anatómus, nemzetközi hírû állatorvos professzor szintén móri születésû.
Radó Antal móri származású, nemzetközi hírû publicista.
A városban több mint 60 civil szervezet mûködik, a helyi társadalom számtalan területét felölelve, közöttük néhány nemzetközi díjas és elismertségû (pl. Móri Fúvószenekari Egyesület) is.

A városkép változásai
Ennél a gondolatnál elsõsorban a várost megismertetõ és bemutató PR eszközökkel foglalkozom.
Jelentõs látogatottsága van a már hatodik éve mûködõ városi honlapnak, amely esztétikumában és tartalmiságában közvetíti Mór városának jó hírét a világba. A fentebb említett rendezvények, valamint a honlapon megjelenõ információk kapcsán a városi web-site jelentõs számú látogatottsággal bír, amit jó néhány e-mail, és személyes látogatottság is visszaigazolnak. Két külföldi testvérvárosi kapcsolatunk van, Freudenberg és Valdobbiadene. A helyi társadalmi, oktatási, egészségügyi és közmûvelõdési terület jó színvonalon mûködik, amely megfelelõ elismertséget kapott már.
Képviselõtestületünk már harmadik éve dolgozik informatikai eszközökkel, amely nem sok városban adatott meg eddig.

Beruházások és egyéb fejlesztések 2005-ben
Az éves költségvetés ismeretében – és így 2005.-ben is – a fejlesztésekre fordítható források korlátozottak voltak, de az elmúlt évben is mintegy 340 millió forintos fejlesztést tudott a város végrehajtani. A fejlesztések többsége közterületek vonatkozásában valósult meg: utak, járdák, buszvárók stb. 2005-2007-év között a megvalósult beruházásokra az önkormányzat 270 millió forint kedvezõ kamatozású hitelt vett fel, valamint 338 millió forint piaci kamatozású hitelt, melyekbõl olyan beruházásokat kíván megvalósítani, mint egy lakóövezet csatornázottságának megvalósítása, központi buszpályaudvar megépítése, járdák és utak felújítása.
Nem elhanyagolható a külföldi vállalkozói mûködõ tõke Mórra érkezése, melybõl a vállalkozások beruházásaikat hajtják végre, részben bõvítés, részben új munkahelyteremtés címén.

Schmidt Ferenc, polgármester