Simon Lajos, a többcélú társulás elnöke megnyitójában méltatta a korábbi güssingi tapasztalatszerzõ látogatás nyomán beindult munkát és eddigi eredményeket. Utalt rá, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázása rendkívüli jelentõségû a vidékfejlesztésben, hiszen a forradalmian új technológiák alkalmazása nem csupán technikai jelentõséggel bír, de széleskörû pozitív társadalmi változások sorát hozhatja magával.
Dely László energetikus, a tatai Delfy Bt. ügyvezetõje a sümegi kistérség lehetõségeit taglalta, amelyeket a Tatai medencében megvalósult fejlesztésekkel is alátámasztott. Mint ismeretes, Tatán a Széchenyi-tervi energiakoncepció és audit alapján a faaprítékos távfûtési rendszert sikerült gazdaságosabbá tenni. A távfûtés primer oldalán modernebb és automatizált rendszerirányítás, valamint kapcsolt hõ és villamos energia termelés valósult meg ESCO-s beruházással. Új feladat azonban, s egyben munkahelyteremtõ esély az alapanyag, az energianövények megtermelése, ugyanis egyelõre Szlovákiából érkezik az import faapríték… E lehetõség – csakúgy mint több más szisztéma – nyitva áll a sümegi kistérség számára is. Ehhez sikeres uniós pályázat is hozzásegítheti az itt élõket egy folyamatban levõ többéves projekthez kapcsolódóan. Elvégezték már a térség intézményhálózatának energetikai állapotfelmérését s megvalósíthatósági tanulmány eldöntheti, mennyire gazdaságos a faaprítékos rendszer a hagyományos módozatokhoz képest. Dely László a nap- a szél- és a geotermikus energiák felhasználásának lehetõségeit is vázolta a hallgatóság számára.
Szabados Zsuzsa az alapvetõen agrártérségben a munkahelyteremtésben és az energiaköltségek helyben tartásában határozta meg a gyökeresen új ágazat elõnyeit. A családi vállalkozásoknak csakúgy új lehetõséget ad az energianövény-termeléstõl a hõ- vagy villamos energia fejlesztéséig tartó folyamat, mint a logisztikával közremûködõ, a technológiákat telepítõ és üzemeltetõ vállalkozások számára. A célszerû mûködés érdekében vállalkozói partnerkapcsolatokat kell kialakítani – határozta meg az egyik legfontosabb feladatot, majd kiemelte annak fontosságát, hogy a térségi szintû projektben a megvalósíthatósági tanulmánnyal egyidõben beruházás szervezési tanulmányt is kell készíteni a térségi tõkeerõ bevonása érdekében.
Mezei Károly, az Energia Központ menedzsere a pályázati lehetõségeket vázolta. Utalt rá, hogy a szemléletformálás terén is akad még bõven tennivaló, hiszen sokhelyütt „tehetõs gazdaként” kezelik a nagyon is szûkös és drága energiaforrásokat.
Székely Nóra, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség programmenedzsere azokról az esélyekrõl számolt be, amelyek kihasználásával számos integrált projekt vihetõ véghez eredményesen a sümegi térségben.
A térségben nem túl nagyok a geotermikus energia kiaknázásának esélyei – ez dr. Unk Jánosné, a Pylon Kft. ügyvezetõje elõadásából világlott ki. Ugyanakkor érdemes a lehetõségeket mérlegelni. A sajátos energiatermelési ágazattal három évtizede eredményesen foglalkozó üzletasszony konkrét példaként Kistelek geotermikus projektjét ismertette. Az újonnan fúrt termálkút vízét – amelynek visszasajtolásával fenn kell tartani a rétegnyomást – közintézmények hõellátására hasznosítják.
Zsuffa László, a budapesti Co-Energy Kft. ügyvezetõ igazgatója elõadásában arról biztosította a megjelenteket, hogy a térségben kitûnõek a lehetõségek a biomassza (faapríték alapanyagául szolgál fafajok, energianád és energiafû) termelésére. A biomassza felhasználásával mûködõ kistérségi erõmûvek célszerûen kombinálhatók a biogázzal vagy akár solar- azaz napenergiával. Emellett biogáz-üzemek létesítése és a biodízel-olaj termelésére is nyitott a lehetõség. Az agroenergetikai parkok létesítése jól szolgálja a decentralizált vidékfejlesztést – szögezte le végül Zsuffa László.
A bioenergiák alkalmazásában újszerû lehetõséget, a bioetanol gyártását ismertette Varga László, az Agrárinnovációs Szövetség K+F tagozatának vezetõje. A Svédországban már mûködõ modell szerint kukoricából vagy cukorrépából is fejleszthetõ az üzemanyagként is hasznosítható ipari alkohol.
A Magyarországon gyerekcipõben járó, ám egyes országokban már elterjedt biogáz-termelés is reális lehetõség – errõl Nemes Kálmán, az Országos területfejlesztési Hivatal szakértõje szólt. A növényi vagy egyéb szerves hulladékból a természetes körforgásba illeszkedõen fejleszthetõ ez a – földgáz fûtõértékének mintegy kétharmadával felérõ – mesterséges gáz, amellyel fûthetünk, de akár az autónk üzemanyagául is szolgálhat.
A térségi információs nap rávilágított, hogy a kellõ szellemi energiák befektetésével sok-sok valódi energiát nyerhetünk a természet megújuló erõforrásainak hasznosítása révén.
louis
Forrás: Regio Regia Hírszolgálat