Harminc forintos honoráriumtól a népszerûségig
Fél évszázad a szórakoztató zenében
Azok után, hogy Magyar Józsi bácsi „beszervezte” a gyermekkorú Joó Gyurikát a bányászok fúvós együttesébe, a testalkatát figyelembe véve, egy rövid állású klarinét lett az aprónövésû srác hangszere. A melódiák elõadásának technikáját, egyáltalán a hangszer megszólaltatását, idõnként meg-megszakította a fegyelemre szoktatás, s egyáltalán nem volt különleges esemény az ifjak között, hogy nekik kellett takarítani a zenekari próbák után a termet…
Józsi bácsi következetesen szoktatta neveltjeit a zenére és a fegyelemre, emberi tartásra. Gyuri tizenegy esztendõsen már honoráriumért lépett fel. Egy szilveszteri buli, a Szivárvány zenekar tagjaként, már gázsit is kapott a srác.
Harminc, azaz harminc /!/ egész forintot. Persze ez egy kissrácnak, no plána 1958-59-ben azért jelentõs summának tûnt. Aztán megismerkedett a más hangzású, csillogó szaxofonnal Gyuri, aki késõbb már a Nautílus zenekarban szórakoztatta Tatabányán a nagyérdemût. A hangszerekkel való barátkozás azonban tovább folytatódott. A nagybõgõvel színesítette a színpadi elõadásmód hangzási palettáját, mivel basszusgitárt még nem tudtak használni a népszerû slágerek tolmácsolásakor. Az apró termetû Joó Gyurkánál viszont nem hatott elõnyösen a hatalmas hangszer, ezért áttért a kezelhetõbb, kézben tartható gitárra, s így a Beatles-korszak slágereit egészen 1967-ig interpretálták hálás kö-
zönségüknek. Az igazi sikereket azonban az Atlasz zenekarral élték meg. A helyi sikert országos követte, de miután a megélhetéshez ez nem volt elegendõ, vendéglátózásba kezdtek, ami egész napjainkig tart.
A népszerûség:
A zene mûvelése többségében „szerelembõl” történt, a megélhetést viszot az akkoriban még kiválóan prosperáló bánya biztosította. Egészen 2000-ig ment ez a kettõs élet. Elõadásaikkal megjárták Dániát,
Németországot, Hollandiát, Horvátországot, a „sógorokról” már nem is beszélve. Ausztria szinte már második otthonuknak nevezhetõ. A népszerûsége a mai napig sem csökkent a Jumbó zenekarnak. Nyilvánvaló, hogy szerepe van ebben az indíttatásnak Magyar József karnagy részérõl a fegyelemre szoktatásnak, s nyilvánvaló, hogy nem hanyagolható el az a körülmény sem, hogy abszolút élõzenés /!/ elõadásokat tartanak, csak élõzenés fellépéseket vállalnak. A Jumbó zenekar Joó György /basszusgitár és fúvósok/ vezetésével, Joó Márton /dob/, Szabó József /billentyûk/ és Minka József /gitár/ számtalan esetben bizonyította, hogy lehet kultúrált módon is örömet okozni a közönségüknek, s nem álelõadásokkal hajszolni az átmeneti sikert. Tehetik is a maguk által felállított színvonalat nívós keretek között, hiszen mindegyikük vizsgázott és kategorizált elõadómûvészi képesítéssel bír, s mint már említettük, csak élõzenés fellépéseket vállalnak. A négytagú zenekar keresett és népszerû olyannyira, hogy Tatabányától Budapestig, Bábolnától Horvátországig megfordulnak, s aratják egymást követõ sikereiket.
Berg Endre