Ahogy mondják, ezer éve ismerjük egymást. A mozgáskorlátozott fiatalember 1986 õszén kopogtatott be a tatabányai Közmûvelõdés Házába ötletével, hogy sorstársai számára egy szabadidõs klubot szeretne létrehozni. Az álom megvalósult, létrejött az azóta országos hírnévre szert tett Humanitás Klub. Adamecz Laci a mai napig aktív vezetõje a társaságnak, szervez, ragyogóan fütyül (több CD-t is megjelentetett), ír, alkot – egyszóval univerzális ember. Munkásságát a Magyar Mûvelõdési Intézet és a Magyar Mûvelõdési Társaság életmûdíjjal ismerte el. Önéletrajzi írásából közlünk részleteket.
– 1977 tavaszán szervezetem anyagcserezavarai miatt pikkelysömör bõrbetegséget kaptam, amely késõbb nagy kiterjedésû, vörös foltokban mutatkozott meg. 1980 õszén egy balesetbõl eredõ térdmûtétet követõen megtámadott a betegség (krónikus ízületgyulladás) és néhány hónap alatt összeroppant az egészségem…
…Megmerevedett kézujjaim miatt hátam mögött nyomorékkezûnek tituláltak. Bõröm foltjai miatt a kezelõhelyiségbõl a betegek kérésére több alkalommal kivezettek: – Hogy engednek ilyen embert, közénk? – mondták. Nem lázadtam, sajnáltam, hogy gondot okoztam nekik. Több, mint 15 évig voltam vájár. 1984 õszén eljutottam ahhoz a ponthoz, hogy nem tudtam, hogyan tovább…
…Ekkor ismerkedtem meg csonkolt lábú és tolókocsis fiatalokkal. Késõbb arra kértek, segítsek ülõ-röplabdacsapatot szervezni…
…Akkor még nem tudtam, hogy itt kezdõdött el a második életem…
…Társakat, helyiségeket kerestem, majd levélben, újságban, röplapon hirdetett klubalapításra 1986. november 23-án került sor. Létrehoztuk a Tatabányán élõ mozgáskorlátozottak Humanitás Klub és Sportegyesületét…
…Éreztem, fontos számomra, hogy feladatom legyen, számítsanak rám, és hasznosat cselekedjek. Késõbb vettem észre, míg másokon segítek, önmagamon is segítek. Olyan öngyógyító hatása lett munkámnak, amilyet még nem tapasztaltam…
…Csaknem kétéves elõkészítés elõzte meg az 1992-re tervezett Kulturális Fesztivált. Közzétettük a felhívást, amelyben képzõ-, népi- és iparmûvészeti, irodalmi, valamint gyermekpályázatokat hirdettünk. A színpadi elõadóknak korhatár nélküli vers, próza, kisjelenet, ének, zene és egyéb kategóriában kínáltunk fellépési lehetõséget…
…Az „Art ’92”-õn tizennégy megye képviseltette magát. Az elõadói versenyeken minden megye önállóan szervezte és mutatta be elõadóit és mûsorát. Forró hangulatban, több mint 300 szereplõ lépett színpadra, és mintegy 220 kiállító alkotásait láthattunk. Többszáz gyermekrajzot is bemutattunk…
…Sok bonyodalom után lakásom lett, s egy csomó OTP-tartozásom. Gyermekeimhez közeli lakóhelyet választottam, hogy továbbra is kapcsolatot tarthassak velük, így örömmel kísérhetjük figyelemmel egymás életének változásait, sikereit. Önállóságom új erõt adott egy igényes, önmagam megtaláló, építõ szándékomhoz…
…Gyermekkoromtól örömmel fütyörésztem. A zene mindig vonzott, de nem kerültem közel hozzá. Néhány éve egy zongorista alkotókörbéli társam, Mártika felajánlotta, hogy kísérne. Nagyon zavarba jöttem. Hogyan és kitõl tanulhatok fütyülni? Akkoriban jelent meg Hacki Tamás Mozi címû válogatása. Miután megvettem, csak hetek múlva mertem meghallgatni. A feszültségek után jött a megérzés; nekem fütyülni kell! Azt is felfedeztem, hogy a hagyományos, csücsörítõ technikám ellenére színesebben fütyülök, mint a mester. Várvölgyi János, vak zongorista segítsé-gével elkezdtük a gyakorlást. A zene szeretete mellé megkaptam János barátságát, így õszinte bizalommal, türelemmel dolgoztunk, tanultuk az új hangzású zene csiszolását. Véleménye szerint a pánsíp, okarina, fuvola, hangszerekre hasonlít a füttyöm, s csaknem 3 és fél oktáv terjedelemben…
…Fesztiválokon, kiállításokon, ünnepségeken, idõsek otthonában, a PEPSI szigeten stb. léptünk fel, és a jövõben is szeretnénk hasonlót cselekedni. Hiszem és tudom, hogy zenénket nem rokkantságunk jelzõjével minõsítik. Azt is tudom, hogy fõleg azoknak szerez örömet, akik a szeretet szándékával, annak örömével élnek…
…Csodálkozom azon, hogy bõröm csaknem teljesen letisztult. Egyenes tartással, felnõtt léptékkel tudok járni. Igaz, minden reggel tornázom a szõnyegen abban a hittel, hogy a ma igyekezete a holnap esélyét erõsíti. Megtapasztaltam, hogy a fájó testrészek folyamatos fokozatos mozgatása javít állapotomon, tehát a fájdalmak felvállalásával lehet esély az állapot javulásra. Gondolkozásomban is fõ helyet foglal el a szeretet, türelem, elfogadás, a jóra való törekvés. Korábban lázadó voltam, most viszont az ellenséges rossz szándékok észlelésekor derûs nyugalommal tudom magamban és környezetemben a békét megteremteni…”
Adamecz Lászlóék zenéi letölthetõk az Internetrõl: www.eugen.hu/lelekmuzsikusok. Következõ rendezvényük a huszadik, jubileumi Turul Kupa, a mozgáskorlátozottak országos autós ügyességi versenye, amely június tizedikén lesz Tatabányán, a Turul-szobornál. Várják az érdeklõdõk és támogatók jelentkezését, a Lélekmuzsikusok pedig szívesen fellépnek rendezvényeken, összejöveteleken!
Elérhetõség telefonon: 70/235-2733