A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani, amelyek gyakran vallásos jellegû szertartásokkal is összekapcsolódtak. Péter-Pál napjához fûzõdik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsõnek hallja meg a harangszót e nap hajnalán, még abban az évben megnõsül, vagy férjhez megy. Sok településen ilyenkor tartják a búcsú ünnepet. A búcsút hosszú elõkészületek elõzik meg.  Régebben kötelezõ érvénnyel mindenki kimeszelte, kitakarította a házát. Ez a szokás még ma is élõ, fõleg a nagytakarítás. A búcsú elsõsorban családi ünnep.  Ilyenkor a családtagok és a rokonok mind összegyûlnek, általában a család rangidõs tagjának a házában. Természetesen közösségi alkalmak is színezik az eseményt: délelõtt a mise, délután a búcsú bent a faluban. Sátrakat vernek fel az árusok, és mézeskalácsot, törökmézet és rengeteg játékot, csecsebecsét árulnak bennük. A családok, gyerekek és fiatalok szórakozását körhinta teszi változatosabbá. Nem volt ez másként a hét végén Bokodon sem, ahol kellemesen érezhette magát az egész falu, és a meghívott vendégek.