A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani, amelyek gyakran vallásos jellegû szertartásokkal is összekapcsolódtak. Péter-Pál napjához fûzõdik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsõnek hallja meg a harangszót e nap hajnalán, még abban az évben megnõsül, vagy férjhez megy. Sok településen ilyenkor tartják a búcsú ünnepet. A búcsút hosszú elõkészületek elõzik meg. Régebben kötelezõ érvénnyel mindenki kimeszelte, kitakarította a házát. Ez a szokás még ma is élõ, fõleg a nagytakarítás. A búcsú elsõsorban családi ünnep. Ilyenkor a családtagok és a rokonok mind összegyûlnek, általában a család rangidõs tagjának a házában. Természetesen közösségi alkalmak is színezik az eseményt: délelõtt a mise, délután a búcsú bent a faluban. Sátrakat vernek fel az árusok, és mézeskalácsot, törökmézet és rengeteg játékot, csecsebecsét árulnak bennük. A családok, gyerekek és fiatalok szórakozását körhinta teszi változatosabbá. Nem volt ez másként a hét végén Bokodon sem, ahol kellemesen érezhette magát az egész falu, és a meghívott vendégek.
Búcsú Bokodon
A magyar néphagyományban fontos szerepet játszanak az aratáshoz kapcsolódó jeles napok és ünnepi szokások. Ezek közül elsõként említendõ június huszonkilencedike, Péter-Pál napja. A magyar nyelvterületen általában úgy tartják, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdõdhet az aratás.