Régi álma valósult meg Dely László energetikusnak, amikor április 26-án, Tatán egy asztalhoz ültek végre mindazon szervezetek képviselõi, akik érdekeltek az olcsóbb, zöldebb és fenntarthatóbb környeztet és energia-rendszerek kérdésében. A minisztériumok, a természetvédõk, a vállalkozók, a kutatók és az önkormányzati szféra képviselõi érdeklõdéssel hallgatták Marosvölgyi professzor és Dely László elõadását, majd látogatást tettek a Tatai Parképítõ Rt. Kísérleti telepén, ahol mûködés közben tanulmányozhatták az energiafa kombájnt, majd tájékozódhattak a Nyugat-Magyarországi Egyetem kutatási eredményeirõl.
Dely László gondolatait ajánljuk minden érdekelt és érdeklõdõ szíves figyelmébe!
A programról
A zöld (és megújuló) energia programja komplex kérdés, hiszen a GKM, az FVM, a KvVM, kisebb részben pedig a BM, OM, PM és az FMM közös feladata a Nemzeti Fejlesztési Hivatal koordinálásával. Fõleg a szerves hulladékok (biomassza) energetikai hasznosítása, energianövények termelése a cél, de kombinált felhasználást is terveznek a nap-, föld-, víz- és szél megújuló energiákkal. Ugyanakkor nemcsak az energiatermelésrõl és felhasználásról van szó, a program a stagnáló, vagy lemaradó kistérségek számára is kitörési pontot kínál.
Alternatív földhasználatot, munkalehetõségeket, tisztességes jövedelmet biztosít, és meggátolja a kistelepülések elnéptelenedését.
Nagy kérdéseink
A bányák bezárásával sok helyütt kevés, vagy nincs helyi munkalehetõség. Ugyanakkor magas a lakosság és az önkormányzatok energiaköltsége, hiszen nem biztosított a gazdaságos energiatermelés és felhasználás. Nem elhanyagolandó szempont a környezet szennyezés sem, a fosszilis energia elõállításának következménye a klímaváltozás, azaz a globális felmelegedés, a szeszélyes idõjárás, az árvizek, erdõpusztulások és a tengerszint emelkedése.
A program lehetõséget kínál a gondok enyhítésére. Energiatermelésre hasznosítható, és munkát ad a szerves hulladékok (biomassza) összegyûjtése erdõn, szántóföldön és a településeken egyaránt. Kihasználhatók lennének energiaültetvények telepítésére az alacsony aranykorona értékû földek, ez is hozzájárulna munkahelyek létesüléséhez.
Mi az akadály?
Hat éve indult a helyi energiahatékonyság fejlesztési program, kísérleti jelleggel eddig a tatai, sümegi és dunaújvárosi kistérség csatlakozott hozzá. A munkát jelentõsen hátráltatta, hogy hiányoznak a megfelelõ törvények és jogszabályok, nincsenek meg a támogatási formák. Az önkormányzatoknak nincs elég pénze, és nincs energiagazdálkodási szakembere, így kevés az információjuk a helyes döntések meghozatalához.
A kísérleti, tatai modell bebizonyította, hogy jelentõsen csökkenthetõk az energiaköltségek, helyi munkalehetõség és jövedelem jöhet létre. Mindent lehet termelni, amire alkalmas a föld, és jól jövedelmez. A legolcsóbb megoldásokat lehet használni jó hatásfokkal, és a fölös energiamennyiségbõl értékesíteni lehet jó áron.
Mire volna szükség?
A települések energiafelhasználás hatékonysági felmérésére, megvalósíthatósági tanulmány készítésére. Módosítani kell az erdõtörvényt, amolyan Innocsekk típusú pályázati lehetõségre lenne szükség. Kistérségi energiamenedzserek alkalmazásával ki lehetne alakítani a megfelelõ modelleket, hasznosítani lehetne a tapasztalatokat. Ha a lehetõségek adottak lesznek, meg kell tenni mindent az energiafelhasználás csökkentéséért, a tisztább környezetért, kék bolygónkért, a globális felmelegedés okozta katasztrófák elhárításáért!
vk