A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetési rendeletének módosítása
Az önkormányzat 2006. évi költségvetésérõl szóló önkormányzati rendelet módosítása az elsõ félévben bekövetkezett gazdasági események, illetve az elsõ félévi beszámoló elõkészítése miatt vált szükségessé. A korrekciót a költségvetési rendelet elfogadása óta született közgyûlési határozatok és bizottsági döntések végrehajtása, másrészt az intézmények saját hatáskörben végzett átcsoportosításai, illetve az elsõ félév során keletkezett többletbevételek is indokolták. Az önkormányzatnak az országgyûlési képviselõválasztások lebonyolításával, valamint a megyei védelmi feladatokkal összefüggésben keletkeztek többletbevételei. A Belügyminisztérium az elõbbire 6.558 E Ft-ot, utóbbira 9.600 E Ft-ot biztosított: 4.000 E Ft-ot a védelmi feladatok mûködésének finanszírozására, 5.600 E Ft-ot az árvízi védekezésben résztvevõk díjazására.
Az intézményeknél mintegy 31 millió Ft nem tervezett támogatás keletkezett az elsõ félévben, amelynek 80 % felhalmozási célú volt. 

A módosítással a megyei önkormányzat a síkvölgyi Mentálhygienes és Rehabilitációs Intézmény vértesszõlõsi lakóotthonának kialakításához is forrást biztosított, melynek célja, hogy a lakókat hozzásegítsék a mindennapi élethez szükséges ismeretek megszerzéséhez, a társadalomban általánosan elfogadott normák szerinti életmód és életritmus kialakításához, a társadalmi integrációhoz.
Az átcsoportosítások, valamint az intézmények egyes nem tervezett kiadásaira biztosított pótelõirányzat együttes hatásaként kismértékben, mintegy 3 M Ft-tal emelkedett az önkormányzat hiánya.

•Intézkedési terv az Állami Számvevõszéknek a Megyei Önkormányzat „2005. és normatív hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenõrzésérõl” és „2005. évi felhalmozási célú támogatások ellenõrzésérõl” készült vizsgálati jelentéseiben foglaltak végrehajtására
Az Állami Számvevõszék 2006. év április és május hónapokban a vonatkozó jogszabályok alapján törvényességi és szabályszerûségi szempontból végzett ellenõrzést a megyei önkormányzatnál a 2005. évi felhalmozási célú támogatások felhasználásáról, valamint a 2005. évi normatív állami hozzájárulások igénylésérõl és elszámolásáról. Mindkét vizsgálat jónak ítélte az önkormányzat tevékenységét, a megállapítások alapján a közgyûlés intézkedési tervet fogadott el. A határozatban megfogalmazott feladatok alapján a közgyûlés elnöke és a fõjegyzõ megteheti a szükséges intézkedéseket, melyek végrehajtásával várhatóan még tovább javul a megyei önkormányzat feladatellátásának szabályszerûsége és színvonala.

•Tájékoztató a megyében élõ demenciában szenvedõ idõsek ellátásának tárgyi és személyi feltételeirõl
A világ lakosságának elöregedésével egyenes arányosságban nõ az öregkor leggyakoribb mentális betegségében, a demenciában szenvedõk köre. A demencia lényege a szellemi leépülés, az élet folyamán megszerzett szellemi teljesítõképesség általában vissza nem fordítható elvesztése, amely súlyos esetekben gyakran személyiségzavarral, beszéd- és mozgásképtelenséggel, inkontinenciával is társul. A demens betegek ellátásával kapcsolatos fokozott ápolási igényt figyelembe véve a 2006-os évtõl a költségvetés emelt szintû normatívát (815.000/Ft/év/ellátott) biztosít ezen személyek bentlakásos intézményekben való ellátásához. Az emelt szintû normatíva igénybevételéhez a kijelölt Demencia Centrumok súlyos demenciát igazoló szakvéleménye szükséges. A megyei módszertani osztály által – a 60 éven felüli szociális ellátásban részesülõk körében – végzett felmérések alapján Komárom-Esztergom megyében a vizsgált 1962 fõ csaknem 20 százalékát érinti a súlyos demencia, az esetek további 19 százalékában pedig enyhe szellemi hanyatlás mutatható ki. A megyében mûködõ idõsek ápoló-gondozó otthonai közel 300 ellátott vizsgálatát kezdeményezték a Demenciai Centrumoknál. A demens betegek szakszerû ellátásához számos, jelenleg még nagy részben hiányzó feltételt kellene biztosítani. Személyi oldalról ilyen feltétel a speciális geriátriai szakképzettséggel rendelkezõ szakszemélyzet, a rendszeres geriátriai továbbképzésen való részvétel, tárgyi oldalról pedig a jól elkülönülõ, kis létszámú demens részlegek kialakítása, ahol biztosított a biztonságos, akadálymentes közlekedés, az optimális ingerstimuláció, valamint az aktivitást és a készségmegõrzést szolgáló környezet.

•Tájékoztató a „Térségi iskola és óvodafejlesztõ központ” (TIOK) – konzorcium mûködésérõl
A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete 2004 júniusában konzorciumvezetõként további tizenegy, a közép-dunántúli régióban mûködõ közoktatási intézménnyel sikeresen indult a Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program pályázatán, melyen 125 209 800 Ft összegû támogatást nyert el két éves projektidõszakra. A pályázati projekt fõ célkitûzése ”Az egész életen át való tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének a támogatása”. A kompetencia-alapú képzés olyan oktatási módszer, amely a tárgyi ismeretek elsajátítása mellett kiemelten fontos feladatként kezeli a képességek, készségek fejlesztését annak érdekében, hogy megalapozza az egész életen át tartó tanulást. A képzés programcsomagjait a TIOK-intézmények saját szervezeti kereteik között elsõként a 2005/06-os tanévben próbálták/próbálják ki, teszteléseik eredményét modulértékelõ lapokon juttatják vissza a fejlesztõkhöz.
Az intézmények tapasztalatai, javaslatai alapján készülnek el a véglegesített programcsomagok, melyeket a 2006/07-es tanévben újabb HEFOP pályázati nyertesként 361 közoktatási intézmény vezethet be. A megyei pedagógiai intézet a konzorcium vezetõjeként arra vállalkozott, hogy saját kompetenciáinak felhasználásával lehetõséget teremtsen a régióban – így a megyében is – a vállalkozásra nyitott oktatási intézmények számára az új oktatási programok, módszerek elsajátítására, a közoktatás megújulására.

•Javaslat a többcélú kistérségi társulásokban pedagógiai szakszolgálati feladatok jövõbeni ellátására
A többcélú kistérségi társulások számára a törvény két pedagógiai szakszolgálati feladat ellátás kötelezettségét írja elõ. Amennyiben a választott feladatok megegyeznek a megyei önkormányzatok által korábban ellátott tevékenységekkel ez utóbbiak ellátási kötelezettsége megszûnik. A Megyei Önkormányzat és a megyében létrejött többcélú kistérségi társulások közötti tárgyalássorozat eredményeként a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulással megállapodás született: a logopédiai feladatokat 2006. szeptember 1-jétõl a Kisbéri TKT veszi át. Az Esztergom-Nyergesújfalui Többcélú Kistérségi Társulás területén a feladatokat ellátó esztergomi és nyergesújfalui nevelési tanácsadók fenntartásában a megye továbbra is részt vesz. A társulás ugyanakkor kötelezettséget vállalt arra, hogy az esztergomi Nevelési Tanácsadó gazdálkodását racionalizálja a feladat-ellátás területi jellegét erõsíti. A kistérségi társulás központi települése Esztergom vállalta a Géza Fejedelem Ipari Szakképzõ Iskola kollégiumi tanulóinak átvételét, a saját fenntartásában lévõ kollégiumba és a Montágh iskola dorogi telephelyének megszüntetését a 2007/2008-as tanévtõl. A Komárom-Bábolnai Többcélú Kistérségi Társulás 2006. szeptember 1-jétõl veszi át a logopédiai feladatok ellátását a megyei intézménytõl.

•Beszámoló a Gazdasági Szolgáltató Szervezetek mûködésének tapasztalatairól
Az önkormányzat 2005. május 1-jétõl mûködteti a Gazdasági Szolgáltató Szervezeteket. Az egy éves mûködési tapasztalatok szerint sikeresnek bizonyult a gazdasági szervezet átalakítása: a gazdasági létszámok racionalizálásával, a feladatok koncentrálásával, kisebb létszámmal hatékonyabbá vált az intézmények gazdasági feladatainak ellátása. Az egy éves mûködés alatt összességében sikerült eredményesen lezárni a 2005. évet, határidõre elkészíteni a költségvetési jelentéseket, beszámolókat, miközben megkezdõdött a GSZSZ-ek felkészítése a közbeszerzési eljárások lebonyolítására, valamint folyamatban van az intézmények tûzvédelmi és balesetvédelmi feladatainak gazdaságosabb és átláthatóbb ellátásának megvalósítása. A tatabányai intézmény kivételével nem bizonyult ilyen sikeresnek a felújítási munkák szervezése, ezért a tatai, komáromi és esztergomi intézmény feladatkörébõl kikerültek a mûszaki feladatok, melyeket a jövõben az Önkormányzati Hivatal Mûszaki Osztálya koordinál és bonyolít le.

•Világításkorszerûsítési program végrehajtása a megyei kórházban
A megyegyûlés tavaly hatalmazta fel a fenntartásában mûködõ intézmények vezetõit a külsõ tõke bevonásával történõ világítástechnikai korszerûsítés végrehajtására, illetve a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott vállalkozó által kiépített világítástechnikai rendszerek bérletére irányuló szerzõdések megkötésére. A megyei közgyûlés elnöke ugyanakkor felhatalmazást kapott az intézményeket terhelõ bérleti díj megfizetésének fenntartói garanciájaként a bérbeadó (beruházó) vállalkozó javára a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat nevében kezességvállalási nyilatkozat aláírására. Mindezek alapján 2005-ben és 2006-ban 23 intézményben került sor korszerû, energiatakarékos világítástechnikai rendszerek kiépítésére, illetve bérbevételére. A 10 éves futamidõ végén a világítástechnikai rendszerek – jelképes áron – a megyei önkormányzat tulajdonába kerülnek. Idén a Szent Borbála Kórházban is megkezdõdik a világítástechnikai rendszerek korszerûsítése, de a többi intézménytõl részben eltérõ konstrukcióban, mivel idõközben az Oktatási Minisztérium meghirdette az állami és önkormányzati intézmények világítási- és fûtési rendszereinek korszerûsítésére irányuló Szemünk Fénye Programját, és a beruházó-bérbeadó vállalkozó kiválasztására központosított közbeszerzési eljárást folytatott le. A központosított közbeszerzéshez bármely önkormányzat csatlakozhat, azaz közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerzõdhetnek az Oktatási Minisztérium által kiválasztott vállalkozóval, rögzített keretszerzõdési feltételek mellett. A Szent Borbála Kórházban a Szemünk Fénye Programhoz csatlakozva 77 millió forintot meghaladó értékû világítástechnikai beruházás megvalósítására kerül sor.

•A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórháza mûszer-fejlesztése
A hatékony feladatellátás és a beteg megtartó-képesség javítása érdekében a Szent Borbála Kórház menedzsmentje változatni kíván a gép-és mûszerbeszerzéssel kapcsolatos eddigi gyakorlaton. Az intézmény prioritási sorrendet állított fel a területen, figyelembe véve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár befogadásait, valamint a nélkülözhetetlen beszerzéseket, így a lista elsõ helyein az OEP által már befogadott eszközök állnak, mint például az MRI készülék, mellyel az országban csupán két kórház (az egyik a Szent Borbála) nem rendelkezik. A betegellátást és diagnosztikát minõségileg javító, a várakozási idõt csökkentõ eszközökben is hiányok tapasztalhatók, ezért a közgyûlés támogatta a Szent Borbála Kórház gép-mûszer beszerzési terveit a rendelkezésre álló saját megtakarításai terhére.
 
•A közgyûlés elnöke jutalmának megállapítása
A megyegyûlés 2006 februárjában hozott határozata értelmében az Ügyrendi és Regionális Bizottság értékeli a közgyûlés elnöke teljesítmény-feladatainak végrehajtását, amely alapján jutalmazási javaslatot készít a 2006. évi júniusi és szeptemberi közgyûlésre. A bizottság elsõ féléves értékelése szerint a 2007-tõl 2013-ig terjedõ idõszakra a II. Nemzeti Fejlesztési Terv és annak végrehajtását célzó ágazati és regionális operatív programok készítése már 2005-ben megkezdõdött, s ezzel egyidejûleg megindult a megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók és stratégiák felülvizsgálata, korszerûsítése. A tervezési folyamatban a megyei és kistérségi területi és ágazati érdekek képviselete a nyílt tervezés során végig biztosított volt. A közgyûlés elnöke, a megyei területfejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács elnökeként, az Országos Területfejlesztési Tanács tagjaként és a területfejlesztésért felelõs államtitkár tanácsadójaként is markánsan képviselte a megye érdekeit a tervezés során. A következõ évek fejlesztéseit jelentõsen befolyásoló alapdokumentumok a gazdaságfejlesztés, a humáninfrastruktúra-fejlesztés és környezetfejlesztés kiemelt megyei törekvéseit is magukban foglalják. A regionális operatív programhoz kapcsolódó megyei fejlesztési igények meghaladják a 100 milliárd forintot. Néhány példa a legjelentõsebb projektek közül:
-1. sz. fõút – Tatabánya Újváros autópálya csomópont – Vértesszõlõs, Tata
elkerülõ út
-Új közúti interregionális Duna-hidak (Esztergom, Komárom) megépítése
-Tatabánya, Komárom, Tata elkerülõ úthálózatának és bekötõútjainak megtervezése és megépítése
-V/C korridor észak-déli tengely
-Királyi Városok Integrált projekt (Tata, Esztergom)
-Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer
-Megújuló Almásfüzitõi Gazdasági Térség (megújuló energia, trimodális logisztika, kármentesítés) PPP projekt
-A tatai Öreg-tó rehabilitációja
-Duna hajózhatóságának javítása
-Duna projekt (töltések és mellékágak megerõsítése)
-Ivóvízbázis védelmi program
-Bakonyalja Naturpark fejlesztés
A teljesítmény-feladatok végrehajtásával kapcsolatos értékelés alapján az Ügyrendi és Regionális Bizottság javaslatát elfogadva a közgyûlés az elnök részére a 2006. I. félévre – idõarányosan – háromhavi illetményének megfelelõ, bruttó 1.635.750 Ft összegû jutalmat állapított meg.
-kemöh-