Bármilyen irányból közeledünk Esztergomhoz, kilométerekrõl feltûnik a város jelképe, a tájba szépen illeszkedõ bazilika.
A hatalmas építmény (5660 m2) alapkövét 1822-ben helyezi el Rudnay Sándor hercegprímás. 1856. augusztus 31-én Scitovszky János hercegprímás szenteli fel a mennybe felvett Szent Szûz és Szent Adalbert püspök, vértanú tiszteletére. 1856-tól kezdve a fõszékesegyházi plébános a káptalan egyik tagja.
A plébániai funkciók szentélye a Bazilikába sértetlenül visszaépített Bakócz-kápolna, amelynek õsi kegyképe hosszú idõn át zarándokokat is vonzott. Az utóbbi évek felújítási munkái közül kiemelkedik a keleti fõhajó feletti tetõszerkezet tûzkár utáni helyreállítása. A fõszékesegyházi plébániaház egyházi tulajdon.
A Bazilika déli tornya közelében álló, mûemlék-jellegû Mária-szobrot Kuckländer Ferenc városparancsnok felesége készíttette 1710-ben az altöttingi Madonna mintájára. A plébánia területén levõ Simor Papi Otthon kápolnáját (Dobozi M. u. 12.) az Otthon lakói használják.
A templom méretei lenyûgözõek: magassága a kriptától a keresztig 100 m, hossza 118 m, szélessége 49 m, az impozáns timpanon oszlopai 22 méteresek, a kupola belsõ magassága 71,5 m, átmérõje 33,5 m.