„Kínai Szakmai Nap”-ot rendezett 2006. szeptember 28-án a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és együttmûködõ partnerei, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Közép-Dunántúli Regionális Képviselete Tatabányán.  A rendezvényen Zhu Zushou a Kínai Népköztársaság Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete üdvözölte a Komárom-Esztergom megyében folyó kínai-magyar gazdaságfejlesztési törekvéseket, amelyek igazodnak a kormányzati szinten is egyre élénkebbé váló kapcsolatokhoz.

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2002. nyarán lépett testvérmegyei kapcsolatba Henan Tartománnyal, ezzel is hozzájárulva a Kína és Magyarország között egyre intenzívebbé váló diplomáciai, gazdasági kapcsolatok fejlõdéséhez. 2005 áprilisában a két fél újabb együttmûködési megállapodást írt alá, amely a 2002-ben kötött testvérmegyei együttmûködés továbbfejlesztését rögzítette a kereskedelem, a tudomány, a mezõgazdasági termékfeldolgozás, az oktatás, a kultúra, a turizmus és a kínai orvoslás területén. A már elindult folyamatok erõsítése, illetve az új lehetõségek kiaknázása érdekében ez év áprilisában tízfõs delegáció utazott Henan tartományba, ahol a gazdasági és politikai élet szereplõivel folytatott tárgyalások során kiderült: szívesen látnák a magyar, megyebeli befektetõket. A kapcsolatrendszer kialakítását, illetve szorosabbá tételét hatékonyan segítette elõ az a regionális Kínai Szakmai Nap, melyet együttmûködõ partnereivel, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Közép-Dunántúli Regionális Képviseletével szervezett a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2006. szeptember 28-án, Tatabányán. A rendezvény résztvevõi a Kínában található, magyar vállalkozók által kiaknázható kereskedelmi lehetõségekrõl, a piacra jutás, export feltételeirõl, a vállalkozókat segítõ lépésekrõl, valamint már mûködõ kínai kapcsolatokkal rendelkezõ gazdasági társaságok révén gyakorlati tapasztalatokról is tájékozódhattak.
A konferencia fõvédnöke, Zhu Zushou a Kínai Népköztársaság Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete üdvözölte a Komárom-Esztergom megyében folyó kínai-magyar gazdaságfejlesztési törekvéseket, amelyek igazodnak a kormányzati szinten is egyre élénkebbé váló kapcsolatokhoz. Magyarország Kína legjelentõsebb közép-európai partnere, az ott mûködõ 5 millió vállalkozás gerincét a multinacionális vállalatok képezik, emiatt a magyar vállalkozók számára a kis-és középvállalkozásban való részvétel jelenthet kitörési pontot. Mivel a kínai gazdaság jelentõs minõségi változáson ment keresztül, s a pozitív folyamatok jelenleg is tartanak, egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a cégek az alternatív energiák hasznosítására, a bányák biztonságos mûködtetésére, a környezetvédelemre, a vidékfejlesztésre és a hulladékgazdálkodásra. Ezeken a területeken lehetõség mutatkozik a magyar szellemi tõke, a különbözõ beruházások és szolgáltatások igénybevételére. 
Dr. Parragh László elõadásából kiderült: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több küldöttséggel látogatott már a Távol-Keletre, ezeket a kiutazásokat az Európai Unió támogatta. A következõ delegáció, melyhez még számítanak érdeklõdõ üzletemberek részvételére, Szecsuán Tartományban tájékozódik. 
 
Dr. Huszty András a Miniszterelnöki Hivatal kormánybiztosa szerint a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztése kapcsán legnagyobb problémaként a szükséges ismeretek hiánya és az eltérõ kulturális közegbõl eredõ különbségek megléte emelhetõ ki. A kormánybiztos ugyanakkor nagy lehetõséget lát az idegenforgalom fejlesztésében, hiszen a most utazó 40 millió kínai turista száma az elkövetkezõ idõszakban megkétszerezõdik, így hamarosan 80 millió utazni és új kultúrákat megismerni vágyó turistára lehet számítani.
Az ITD Hungary Kht üzletfejlesztési igazgatója, Spányik Péter elõadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar áruk célpiacának Kína középsõ vagy nyugati tartományai tekinthetõk, mivel a rendkívül fejlett keleti, tengerparti területeket a multinacionális cégek uralják, így ezekben a térségekben nehezebb a versenyképes feltételeket teljesíteni. Spányik Péter a helyi cégekkel közösen alkotott a vegyes-vállalati formát tartja a mûködéshez a legideálisabbnak, s a technológiai transzfer átadásában lát a magyarok számára jelentõs lehetõségeket.
A találkozón Simon Adrienn, szaktolmács-szakfordító a protokoll és az etikett területén osztott meg rendkívül hasznos ismereteket a közönséggel, segítve õket eligazodni az írott és íratlan viselkedési szabályok útvesztõjében, melyek megsértése akár egy-egy üzleti kapcsolat kialakítását is befolyásolhatja. Azoknak, akik a távol-keleti országban szeretnének a gazdasági élet szereplõjévé válni, nagyfokú rugalmasságról, toleranciáról kell tanúbizonyságot tenni, nemcsak ismerniük, de tiszteletben is kell tartaniuk a helyi szokásokat, s részt venniük a helyi eseményekben. A találkozókra rendkívül pontosan illik érkezni, üzleti tárgyalás esetén az egyeztetett idõpont elõtt 5-10 perccel korábban. Kínában a hierarchikus társadalom miatt megengedhetetlen a rangok, titulusok eltévesztése. A névjegykártyát mindig két kézzel kell átvenni, s ezt követõen illik megszemlélni, tisztelettel kezelni. A tárgyalások során a beszélgetõpartnereknek nem illik magánéleti kérdéseket szóbahozni, s tilos viccelõdni az anyós, államvezetõ, fõnök, magánélet, Tajvan, Tibet relációkban. Kínában nem várják el étkezésnél a pálcika azonnali használatát, ugyanakkor kötelezõ megpróbálni. A pálcikával tilos mutogatni, játszadozni, beleszúrni az ételbe. Étkezés után az asztalon lévõ kis tartóba vagy az asztalra kell letenni, a tányérban párhuzamosan hagyva szerencsétlenséget jelent. S mivel a távol-keleti országban rendkívül babonásak, az ajándékozás is figyelmességet követel: tilos négy ajándéktárggyal érkezni vendégségbe, mert a 4-es szám halált jelent.

A szakmai konferencia részeként három, jól gyümölcsözõ kínai gazdasági kapcsolatokat ápoló társaság vezetõje számolt be gyakorlati tapasztalatairól: Komárom-Esztergom megyébõl Péntek Szilveszter a Tatabányai Rugógyártó Kft ügyvezetõ igazgatója, Veszprém megyébõl Tornai Tamás a Somló Coop Kft ügyvezetõ igazgatója, Fejér megyébõl pedig Gyõri Imre a bicskei székhelyû Magyarmet Finomöntöde Bt. cégvezetõje.

TO.