John Nichols-szal, az Egyesült Királyság nagykövetével a város gazdasági és kulturális helyzetérõl váltottunk szót. A megbeszélésen érintettük a Tatabánya testvérvárosával, a dél-angliai Christchurch-csel való kapcsolatunkat is – mondta Bencsik János, aki fogadta a megyébe látogató diplomatát és feleségét.
A brit nagykövet korábban Komáromban felkereste a Nokia gyárat és a Monostori erõdöt, majd a József Attila Megyei Könyvtár vendége volt a megyeszékhelyen. Ez utóbbi intézményben mûködik a British Council információs központja: a találkozón az angol nyelvi forrásgyûjtemény bõvítése, hasznosítása volt a téma. A brit diplomata a megyeházán találkozott Völner Pállal, a megyei közgyûlés elnökével.
John Nichols, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete Tatabánya mellett Komáromba is ellátogatott november 22-én. Találkozott a két város polgármesterével, továbbá dr. Völner Pállal, a Komárom-Esztergom Megyei közgyûlés elnökével, ellátogatott a Monostori erõdbe, s felkereste a tatabányai József Attila Megyei Könyvtárat. Az intézményben megtekintette az 1998-ban kialakított British Council Gateway UK információs pultját, mely gyûjtemény nyolc éve áll az érdeklõdõk rendelkezésére (alsó képünk).
A nagykövet és kísérete látogatást tett a Nokia komáromi gyárában is. A finn távközlési vállalat beszállítói között néhány brit cég is található.
A nagykövet a következõket mondta: „A Nokia példája Komárom-Esztergom megyében kitûnõen szemlélteti az Európai Unióban és a világban zajló változásokat. A finn gyár jelewntõs mértékben járul hozzá Magyarország gazdaságához. Beszállítói a világ legkülönbözõbb pontjairól származnak, többek között az Egyesült Királyságból. A cég pedig a világ számos részére exportálja termékeit, többek között a Közel-Keletre, Afrika országaiba és az EU tagállamaiba.
India és Kína növekvõ gazdasági ereje új kihívásokat és lehetõségeket eredményez. Az önellátás és a protekcionista megközelítés hosszú távon nem mûködik. A Nokia példája ehelyett azt mutatja, hogy a nyitottabb, kifelé tekintõ Európai Unió megteremtésén kell munkálkodnunk – tette hozzá.
Unió-szerte megindult a munka a költségvetés alapvetõ felülvizsgálata érdekében. A cél egy XXI. századra szabott EU-költségvetés, mely a kutatást és fejlesztést helyezi a középpontba, nem pedig az élelmiszerbiztonságot. Ez elvezet majd az EU jövõbeli finanszírozásáról szóló mérföldkõ jelentõségû jelentés kiadásához 2008-ban és 2009-ben.
A felülvizsgálat egyik legfontosabb kérdése arra fog vonatkozni, hogy miként lehet a versenyképesség növekedését elõsegíteni. Azonban addig is arra kell törekednünk, hogy jobb oktatást és képzést biztosítsunk az embereknek, fejlesszük az infrastruktúrát és XXI. századi tudásalapú gazdaságot hozzunk létre.

( forrás: www.tatabanya.hu )