Gazdasági társaságok szervei, vezetõ tisztségviselõi a 2006. évi IV. törvény alapján
A gazdasági társaságokról szóló 2006 évi IV. törvény több ponton lényegesen módosítja, kiegészíti a gazdasági társaság legfõbb szervére vonatkozó szabályokat, nagyobb lehetõségeket biztosítva a tagok akarata érvényesítésének.
A kkt. és a bt. legfõbb szerve továbbra is a tagok gyûlése, ahogy a kft-nél a taggyûlés és az rt-nél a közgyûlés, míg a most szabályozott új társasági forma, az egyesülés legfõbb szerve a taggyûlés.
A legfõbb szerv ülése az új szabályozás szerint már szabályszerû összehívás nélkül is megtartható, ha valamennyi tag jelen van és az ülés megtartásához hozzájárul. Nem szabályszerûen összehívott vagy megtartott ülésen hozott döntést a tagok 30 napon belül utólag, egyhangú döntéssel jóváhagyhatják.
A törvény egyik legjelentõsebb újítása, hogy nyilvánosan mûködõ részvénytársaságnál lehetõség nyílik az angol-amerikai „board”-rendszerû irányítási struktúra, úgynevezett „egységes irányítási rendszer” kialakítására. Ebben az esetben felügyelõ-bizottság nem választható, és az igazgatótanácsnak nevezett testület egyszerre látja el az ügyvezetési és az ellenõrzési funkciókat.
Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban két fontos változás született. Egyrészt bûncselekmény elkövetése esetén az elkövetõ vezetõ tisztséget csak a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos következmények alól történt mentesülés esetén viselhet, másrészt ha a bíróság az elkövetõt mellékbüntetésként foglalkozástól tiltotta el, akkor a fõtevékenységként ilyen foglalkozást megjelölõ gazdasági társaságnak nem lehet vezetõ tisztségviselõje az ítélet hatálya alatt.
Lényeges változtatás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a társasági szerzõdés valamennyi társasági formánál úgy rendelkezhet, hogy a vezetõ tisztségviselõi jogviszony határozatlan ideig áll fenn, ellentétben a korábbi gyakorlattal, mely szerint a vezetõ tisztségviselõt határozott idõtartamra, legfeljebb 5 évre választották.
A régi törvénybõl kikerült azon szabályozás, mely szerint egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál lehet vezetõ tisztségviselõ.
Az ügydöntõ felügyelõ-bizottság jogköre bõvül: amennyiben a társasági szerzõdés a kft. illetve a zrt. ügyvezetésének kialakítását a felügyelõ-bizottságra bízza, úgy a társasági szerzõdésben megjelölt bármely ügydöntõ határozat meghozatalát a felügyelõbizottság elõzetes jóváhagyásához lehet kötni. Eddig a felügyelõbizottság csak a jogügyletek jóváhagyásáról dönthetett.
Az 1997. évi Gt. nem rendelkezett az ügydöntõ felügyelõ-bizottság tagjainak felelõsségérõl, az új törvény azonban egyértelmûen rögzíti, hogy a tagok felelõsségére a Ptk. közös károkozásra irányadó szabályai alkalmazandók.
A könyvvizsgálóra vonatkozó szabályozás rendszere jelentõs változáson ment át. A törvény csak a választott könyvvizsgáló feladatát határozza meg egyértelmûen, a szabályozást a többi vonatkozásában a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényre bízza. A korábbi törvénnyel ellentétben itt a könyvvizsgáló megbízatásának legrövidebb ideje is meghatározásra került, az nem lehet rövidebb, mint az az idõszak amelynek könyvvizsgálatára a könyvvizsgálót megválasztották.
Dr. Szûcs Tamás
ügyvéd