Díszpolgári cím, Tatabánya Fejlesztéséért díj és Ezüst Turul díjak az ünnepi közgyûlésen
Szent Borbála, a bányászok védõszentjének napján, december 4-én tartotta hagyományos ünnepi közgyûlését Tatabánya városa. A Közmûvelõdés Háza színháztermében megrendezett ünnepségen Lévai Ferenc alpolgármester adta át a Díszpolgári címet, Tatabánya Fejlesztéséért díjat és az Ezüst Turul díjakat.
Tatabánya Díszpolgára – Molnár Antal
A Fejér megyei Csákváron született, iskoláit Szárligeten és Budapesten végezte, majd 1972-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. Molnár Antal 1974-tõl a tatabányai tûzoltóságon, a tûzmegelõzés területén dolgozott, eközben elvégezte a Tûzoltó Tisztképzõ Iskolát. 1981-tõl parancsnokhelyettesként folytatja munkáját, majd 1994-ben nevezik ki a Tatabányai Önkormányzati Tûzoltóság parancsnokává. Munkáját több alkalommal belügyminisztériumi, országos parancsnoki, polgármesteri díjakkal ismerték el, többek között 2002-ben Ezüst Turul Díjat, 2005-ben több mint harminc éves szakmai munkája elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. A tatabányai tûzoltóság Molnár Antal munkájával elismerést és tiszteletet vívott ki nemcsak a városban lévõ közintézmények, gazdálkodó szervek körében, de az ország más településein és nemzetközi vonatkozásokban is.
Tatabánya Fejlesztéséért Díj – Garbacz Lászlóné (Kiss Teréz Margit)
Bakonytamásiban született, ott élt 1960-ig, amikor Tatabányára költözött a család. Elsõ munkahelye a Bányavállalat Vegyesüzeme volt, ahol munka melletti folyamatos tanulással, önképzéssel egyre fontosabb beosztásokban dolgozott. A vegyesüzembõl átalakult Építészeti Üzem elõször költség-elszámolási csoportban kapott feladatot, majd a gazdaságvezetõi teendõket lát el. Eközben is egyre magasabb szinten sajátította el a gazdálkodással kapcsolatos ismereteket. Ennek köszönhetõen a bányavállalat vezetõi felkérték az üzembõl létrehozott Építõipari Rt. gazdasági igazgatójának, majd megkapta az építészeti kivitelezési munkák bonyolítását is. 1994-ben Garbacz Lászlóné irányításával létrejött az Építõipari Fõvállalkozó és Szerelõipari Kft, melynek azóta is ügyvezetõje. Vezetésével a vállalkozás a magas színvonalú kivitelnek, a határidõk betartásának, a korrekt árképzésnek és rugalmas együttmûködésnek köszönhetõen nevet és rangot vívott ki magának. A cég referenciamunkái között számos tatabányai felújítások, átépítések, zöldmezõs megvalósítások egyaránt szerepelnek. Ezek közül kiemelkedõ a fõiskola épületegyüttesének fejlesztése, a bíróság, a rendõrség, a közlekedési-felügyelet épületeinek felújítása, a Bánki Donát TISZK épületének átalakítása, a mentõállomás, az óvárosi plébániaközpont, a voláncsarnok vagy az önkormányzati bérlakások megépítése.
Ezüst Turul Díj – Vladár Ervinné
Tatabányán tanított az Árpád Gimnázium jogelõdjében, majd 1956 után eltiltották a középiskolai pedagógusi munkától. A Ságvári Endre Általános Iskolából napközis tanítóként ment nyugdíjba. Vladár Ervinné egyénisége, személyes példamutatása, egész pedagógusi attitûdje garancia volt arra, hogy tanítványai megállják helyüket majd az életben. „Nem csak hivatalos tananyagot adta át nekünk, hanem humanizmust, az értelmes élet utáni igényességet és európai mûveltséget kaptunk tõle” – fogalmaz egykori tanítványa. Egy másik tanítvány így látja: „Igényességre, küzdésre, kitartásra nevelt bennünket. A tanulók csak felsõfokon beszéltek, és beszélnek ma is róla, tevékenységét tisztelet övezi az ízig-vérig pedagógus egyéniségnek. Kiemelkedõ pedagógiai-pszichológia tevékenysége eredményeként olyan polgárokat nevelt, akik nagymértékben hozzájárultak városunk fejlõdéséhez.”
Lõrinczy Margit
Békéstarhoson érettségizett, majd a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola énektanár- és karvezetõi szakán szerzett diplomát. Ezután 1991-ig tanított a József Attila Ének-zene Tagozatos Általános Iskolában, majd a Bárdos László Gimnáziumban dolgozott további tíz éven keresztül. Mindkét iskolai kórusával sikerrel képviselte városunkat a hazai és a külföldi pódiumokon. Ezzel erõsítve a Tatabányán folyó ének-zene oktatás és kórusmunka jó hírnevét. Folyamatosan aktív résztvevõje volt a megyeszékhely zeni életének: balett növendékek, a Bányász táncegyüttes zongorakísérõje volt, a KISZÖV Kórusban, a Bányász Vegyeskarban, a Családi Intézet Kórusában is tevékenykedett. Pedagógusi munkáját 2000-ben Molnár János-díjjal ismerte el a város. Jelenleg is aktívan dolgozik: a Bárdos Lajos Vegyeskar karvezetõje és a Bányász Öregtáncos Táncegyüttes zongorakísérõje. Mostani munkája eredményeképpen is számtalan sikeres fellépés, produkció született.