Komárom polgármestere Zatykó János újraválasztását követõen harmadik ciklusát kezdi a határváros élén. Nem kis büszkeséggel mesélte, hogy településük fennállása óta talán a legdinamikusabb fejlõdési korszakát éli.

– Amikor nyolc éve polgármester lettem, úgy tapasztaltam, hogy nagy a város adósságállománya. Az elsõ ciklus alatt tehát adott volt a cél, ebbõl kellett kilábalni. Ez 2002-re sikerült is, az elmúlt négy évben pedig nyugodtan állíthatom, hogy az ország legjobb költségvetésével rendelkezõ városi közé kerültünk!

– Milyen lépéseket tettek ennek érdekében?
– A sikerekhez több tényezõ kedvezõ, együttes hatása kellett. Elõször is sikerült az ipartelepítésre, azaz az Ipari Park lehetõségeinek kihasználására  jó stratégiát kidolgozni. Aztán kellett hozzá egy olyan partner, mint a Nokia, amelynek letelepedése óta folyamatosan érkeznek a beszállítói is Komáromba. Nem utolsó sorban azt is tudni kell, hogy jól szerepeltünk a pályázati piacon, és jelentõs állami támogatásokat sikerült az egyes projektekhez megszerezni.

– Milyen nagyberuházásokról beszélhetünk?
– Teljesen állami pénzbõl készült el az Erzsébet-híd felújítása. Az 1,6 milliárd forintos költségû rekonstrukciót az illetékes magyar és a szlovák minisztérium egyenlõ arányban, közösen finanszírozta. A felújítás során az alapfémig letisztították a 2225 tonnás acélszerkezetet, a híd modern korrózióvédõ bevonatot kapott, megerõsítették a konstrukciót, átépítették a burkolatokat, és a két Komárom címereit, valamint korhû kandelábereket szereltek fel. Szintén teljesen központi pénzbõl újult meg a vasúti felüljáró híd. Ötvenszázalékos támogatást nyertünk a körforgalom és az ipari parki csomópont kialakítására, pályázati pénzbõl valósult meg a fürdõ nagy fejlesztése is.. Nagy mennyiségû, önerõs beruházást is végrehajtottunk. Ilyenek a belváros, az intézmények, a tûzoltóság, az önkormányzat épülete, vagy a Selye kórház megújulása, a Jókai-liget rendbetétele. Megtörtént a kórház, a mûvelõdési ház, a városháza, a rendelõintézet és a fürdõépület akadálymentesítése is. Az elmúlt idõszakban hetven utat újítottunk fel (Komárom – 30, Szõny – 25, Koppánymonostor – 15), sõt újakat is építettünk. Jót tett az is a városképnek, hogy a TESCO beruházója teljesítette vállalásait. A térségi, központi orvosi ügyelet elindításához – amely hatvanmilliós beruházás – 27,5 milliót nyertünk, itt a kistérség pályázott az Egészségügyi Minisztériumnál, ám az önerõt mi biztosítottuk.

– Akkor elégedett lehet a polgármester úr?
– Úgy gondolom, egy városvezetõ soha nem dõlhet hátra nyugodtan. Bár az tény, hogy rengeteget fejlõdött a város az utóbbi években, ám amíg vannak tervek, vannak a városlakóknak igényei, addig nem lehetünk elégedettek. Itt van mindjárt az új Duna-híd, és az elkerülõ út kérdése. A híd engedélyezési terveinek elkészítésére közel kétszázmilliót nyertünk INTERREG pályázaton, remélem ebben a négyéves ciklusban letehetjük az alapkövét. Az elkerülõ út is fontos, amely az 1-es és a 13-as utak összekötésével délrõl kerülné meg a Komáromot, és vezetne rá az új hídra, mely a két város ipari övezeteit kötné össze és a teherforgalmat bonyolítaná. A kórház kérdése is nyitott, azt tudom ígérni a városakóknak, hogy mindenképpen megtartjuk, aktívan fog mûködni. A komfortosításra, átalakításokra sokat fordítunk, és bízom benne, hogy a Selye kórház lehet a harmadik egészségügyi pólus Tatabánya és Esztergom mellett a megyében. Folytatnunk kell a panelprogramot, tavaly hat lépcsõház 94 lakása nyert támogatást ennek keretében. Megkerülhetetlen egy új kulturális központ felépítése, hiszen egy Komárom kaliberû város ezt megérdemli. Reméljük a ROP pályázatok között találunk forráslehetõséget erre a célra is. Tovább szeretnénk fejleszteni a fürdõt, fel kellene újítani a Szabadság teret, meg kell oldani az Ipari Park csapadékvízének elvezetését is. Újabb kereskedelmi láncok jelentkezése bizonyítja, hogy az üzletemberek pontosan látják a város fejlõdését.

– Van tehát mit tenni. 2007-ben hasonló sikerekre számítanak?
– Költségvetésünk, amelyben jelentõs tétel a helyi iparûzési adó (tavaly 3 milliárd 900 millió, idén pedig ez az összeg 4 milliárd 200 millióra nõ), hasonló nagyságrendû lesz, mint a tavalyi. Ez azt jelenti, nincs okunk panaszra, folytathatjuk a megkezdett munkákat. Remélem, ebben a város új összetételû önkormányzata is partner lesz, hiszen a további fejlõdéshez összefogásra van szükség. Jó a kapcsolat Észak-Komárommal, akik hasonlóan hozzánk, kitartóan lobbiznak kormányuknál, hogy közös elképzeléseink megvalósulhassanak.

veér