Az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulást a mûvészettel, kultúrával foglalkozók és a tömegkommunikáció területén dolgozók választhatják évi 25 millió forintos bevételig, feltéve, hogy az általános szabályok szerint adózó jövedelmük az adóévben eléri az év elsõ napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét. Ha a rendesen adózó jövedelem ennél kisebb, akkor az évi 25 millió forintnak olyan hányadára alkalmazható az ekho, amilyen arányt az általánosan adózó jövedelem a havi minimálbér 12-szereséhez képest képvisel.
Ez a szabály az idén nem változott, egy tavaly decemberi törvénymódosítás azonban kiegészítette azzal, hogy ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, a munkáltató a tevékenység ellenértékeként kifizetett összegnek csak a hónap elsõ napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot.
A törvény indoklása szerint ez a rendelkezés biztosítja, hogy az ekhót munkaviszonyban választó adózó is legalább havonta, a minimálbérnek megfelelõ összeg után fizesse meg a járulékokat.
Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az ekhózó nyugdíjas; ha a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a havi minimálbér után, az általános szabályok szerint megfizette a közterheket; ha igazolja, hogy az adóév kezdetétõl már a havi minimálbér tizenkétszeresének megfelelõ jövedelem után teljesítette az általános szabályok szerint a közterheket.
A kifizetõnek az ekhoalap után 20 százalékos ekhót kell fizetnie, ennek belsõ megoszlása az idén – a munkáltatói társadalombiztosítási járulék belsõ megoszlásának változásával összefüggésben – módosult: az egészségbiztosítási járulék 11-rõl 9 százalékra csökkent, míg a nyugdíjbiztosítási járulék 9-rõl 11 százalékra emelkedett.
A befizetett ekho alapján a magánszemélyek egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosultak, az ekhós jövedelem azonban nem számít be a táppénz, gyed alapjába, a nyugdíjba pedig csak az ekhoalap 50 százaléka számítható be.
A foglalkoztatottaknak az idén is 15 százalék ekhót kell fizetniük, ebbõl 11 százalék személyi jövedelemadó, 4 százalék nyugdíjjárulék (az utóbbi alól felmentést kapnak a nyugdíjasok, valamint akik az adott évben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felsõ határáig megfizették).
Forrás: Privátbankár
Adócsomaggal könnyítene a kkv-k adóterhein a kormány
A kis- és középvállalkozásokat sújtó adó- és járulékrendszer átalakítása érdekében az idén adóreformcsomagot készít a kormány – mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a kormányszóvivõi tájékoztatón.
A miniszter több felmérésre hivatkozva elmondta: a vállalkozások problémái alapján az adó- és járulékterhek csökkentése mellett javítani kell az üzleti környezet kiszámíthatóságát, mérsékelni kell a jogi és adminisztrációs terheket, és javítani szükséges a finanszírozhatóságot. „Ezekre a kérdésekre kíván választ adni a kormány” – jegyezte meg Kóka János.
A kormány új kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepciója 2007-tõl 2013-ig szól. Ezt az indokolja, hogy az EU következõ hét éves ciklusában közvetlenül ezermilliárd, közvetetten három-négyezermilliárd forint jut vállalkozások fejlesztésére.
Kóka János elmondta, hogy a Széchenyi Kártya konstrukcióban kihelyezett hitel összege mára eléri a százmilliárd forintot és 22 500 vállalkozó finanszírozási képességét javították ilyen módon. Hozzátette: a kamattámogatás és közvetlen állami beavatkozás helyett a kockázatmegosztást és az állami garancia intézményét tartja a kormány a legmegfelelõbbnek.
A miniszter szavai szerint hetvenmilliárd forint állami segítséggel 1700 milliárd forintnyi kedvezményes és/vagy államilag garantált hitelt helyezhetnek ki vállalkozásokhoz.
Középtávon megszûnnek az elsõsorban kamattámogatásra épült konstrukciók. Példaként említette, hogy a Széchenyi Kártya kamattámogatása folyamatosan csökken. Hasonló a helyzet a Lánchíd Faktoring programmal, amelyet kivezetnek, és helyébe más, az unió által támogatott programok lépnek.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Programban a prioritásokra 2007 és 2013 között 564 milliárd forint, a kkv-at fejlesztõ pénzügyi eszközök keretében pedig 168,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezen belül kutatás-fejlesztésre több mint 250 milliárd forintot, vállalkozások komplex fejlesztésére 220 milliárd forintot, modern üzleti környezet erõsítésére közel 90 milliárd forintot különítettek el.
Kóka János közölte: a Magyar Fejlesztési Bankon belül létrehozták a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-t, amelyen belül megvalósul az egyablakos rendszer az uniós vállalkozásfejlesztési forrásokkal összefüggésben.
Forrás: Mfor.hu