(Gács, Nógrád megye, 1909. június 3. – Budapest, 2007. március 10.)

Ismét egy legendával lettünk szegényebbek. 98 éves korában távozott közülünk Badiny Jós Ferenc, aki a magyarság õstörténetérõl, a sumér nyelvi rokonságról, az õsi magyar hitrõl írott könayveivel, vallott nézeteivel, lenyûgözõ elõadásaival kavarta fel a hivatalos, minden más nézetet durván kirekesztõ honi tudomány poshadt állóvizét. Emlékezzünk hát rá, és olvassuk mûveit!

A Ludovika Akadémia tüzér- és repülõkiképzés elvégzése után tényleges repülõtisztként kezdi pályafutását. 1940-ben kiválik és a Budapesti Mûegyetemen folytatja tanulmányait. A II. világháborúban az 1. nehézbombázó repülõszázad parancsnoka. A háború után nyugatra távozott. Sumerológiával Argentínában kezd foglalkozni, ahova 1946-ban érkezik. Az elsõ irányítást a római Institutum Pontificum Biblicum-tól kapja, és mint P. Deimel iskolájának a követõje tanul. Ezen intézettõl nyeri képesítését, mely jóváhagyja tanterveit és kidolgozott tananyagát a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen felállítandó sumerológiai tanszék létesítéséhez, mely tanszéknek a vezetésével az egyetem rektora 1966-ban megbízza. Élete végéig ugyanennek az egyetemnek nyugalmazott, rendes tanára.
Munkásságának óriási eredménye az, hogy az 1971. tanévre hirdetett elõadásaira 21 argentin rendes hallgató iratkozott be. Tantárgyai:
1. a sumir nyelv és ékírás
2. a mezopotámiai kultúrák története,
3. a mezopotámiai vallások.
A sumir-magyar nyelvazonosság hirdetõje és bizonyítója. A Nemzetközi Orientalista Kongresszus tagja, ahol 1967-ben Ann Arborban (Michigan, USA) az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumir és babiloni eredetét igazolta. Bizonyítását Altaic People’s Teocracy címen fogadta el a Kongresszus. 1971-ben a canberrai (Ausztrália) kongresszuson – Argentínát képviselve – kimutatja a Pártus Birodalom sumir tradícióin át, a pártus nép magyar vonatkozásait The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians c. elõadásában.
Az ÕSI GYÖKÉR címû kulturális szemlét 1972-ben alapította, 1999-ig volt a lap szerkesztõje, kiadója és tulajdonosa. A 27. évfolyam 3-4. dupla számától kezdõdõen Magyarországon jelenik meg az Õsi Gyökér a MBE Nagy Lajos Király Magánegyetemének Magyarságtudományi és Sumerológiai tanszéke gondozásában. Örökös fõszerkesztõ, haláláig, Badiny Jós Ferenc professzor.
A Miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetemen megalapította 1997-ben az Ókori-közel-keleti és sumerológiai tanszéket, melynek tanszékvezetõ egyetemi tanára volt. Argentinából rendszeresen hazajárt tanítani.
2000. június 17-én meghalt szeretett felesége Ilonka. Ezután elhatározta, hogy Magyarországra költözik végleg. 54 év argentínai tartózkodás után, “2001. április 13-án, nagypénteken indulok Budapestre, hogy végleges hazatelepülésemet a Feltámadás napján kezdjem” írja egy levelében. Máriaremetén, a Nyugdíjas Pedagógus Otthonban kapott egy kis lakosztályt. Itt töltötte élete utolsó éveit.
92 éves korában – lányai bíztatására, hogy levelezhessenek egymással és hogy könyveit könnyebben legépelhesse – tanulta meg a számítógép használatát. Magas kora ellenére rendszeresen tartott elõadásokat televízióban, rádióban, kongresszusokon.
Számos õstörténeti munkája jelent spanyol és magyar nyelven. Külföldön és 1990 után Magyarországon is keresettek könyvei. Az utóbbi években Magyarországon több kiadást megértek.
Fõbb mûvei: Káldeától Ister-Gamig I. (1971), II. (1981), III. (1997); Mah-Gar a magyar..! (1976); Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig (1996); Jézus Király a pártus herceg (1998); A káldpártus hagyomány és a magyarok Jézusvallása (1999); Az Esztergomi-Istergami-oroszlánok titka (2000); A sorsdöntõ államalapítás (2000); A Táltos Isten (2001); Indiánok Nógrádban (1999); A magyarság eredete és a Boldogasszony – Szabadkõmíves volt Badini uram (2004); Az istenes honfoglalók; A magyar Szent Korona; Jézushitû Atilla.
Hosszú, gazdag élete után Badiny Jós Ferenc professzor bevonult Csaba királyfi égi hadseregébe és ott teljesít szolgálatot népe, nemzete javára.

Kerkayné Maczky Emese
(arpad.org)