Nem volt ahhoz képest érzés
A KEM Megyei Önkormányzat Mentálhigiénés és Rehabilitációs Intézménye ( MERI ) által meghirdetett fotópályázatra a tizenkét magyar mellett öt szlovák és egy kínai társintézmény hetvenkét fotósa hétszázkilencvenöt képpel jelentkezett. Drégely Imre, a Moholy – Nagy Mûvészeti Egyetem Balogh Rudolf – díjas fotómûvésze és Szamódy Zsolt, a Magyar Fotómûvészeti Egyesület elnöke, mint zsûri hetvenhét mûvet tartott bemutatásra alkalmasnak. A fotókat a tatabányai Kereskedelmi Szakközépiskola aulájában állították ki.
Próbálom ízlelgetni a szavakat : „ értelmileg akadályozott és mentális betegséggel élõ embertársaink „. Mi ez? Hogyan tudott a csodálatos nyelvünk ilyen bonyolult meghatározást létrehozni? Lakóhelyük, a síkvölgyi otthon hivatalos nevének leírásához is ötvenhét leütés kell a klaviatúrán. Miért bonyolítjuk mi az õ egyszerû világukat? Hiszen csak körül kellett nézni, még a vak is… bocsánat a látásukban akadályozott embertársunk is, sõt azok az embertársaink is, akik azt hiszik magukról, hogy semmiben sem akadályozottak, láthatták, hogy nincs ott semmi bonyolult. Csak egyszerûség. 
A mûvészet letisztult egyszerûsége. Köröztem a Keri kiállító teremmé avanzsált aulájában a képek elõtt és próbáltam magamban fogalmazgatni, hogy ahhoz képest… de nem ment. Nem volt ahhoz képest érzésem, és hogy ezzel nem csak én a laikus voltam így, arra bizonyítékul szolgálhatnak Szamódy Zsolt megnyitó szavai: a „beérkezett pályamûvek jelentõs részénél szembeötlõ volt a képek érzelmi töltöttsége, és a konvencióktól mentes képalkotás. A kiállítás jelentõs részét izgalmas, vagy megrázó emberábrázolások, újszerû természetfotók alkotják.”
Valamit nagyon tudhatnak ott a MERI – ben, ha mi ( és remélem még sok látogató ) így éreztünk. Ez a kiállítás sokat tett a falak, néhány helyen még a rácsok lebontása érdekében. Köszönet érte az alkotóknak, szervezõknek, támogatóknak.
Egyszer talán a sokszavas, bonyolult meghatározások is eltûnnek. Meg a sértõ egyszavasok is.
Süle Károly