Szomszédoló:Törökbálint – Biatorbágy

Törökbálint

– A várossá avatással egy régi álom valósult meg, vagy csak nemrégiben fogant meg a gondolat?
Törökbálint különleges státuszban van ez ügyben – kezdi a beszélgetést Keller László, polgármester. 2003-ban volt egy sikertelen népszavazásunk errõl. Akkor az önkormányzati testület úgy döntött, nincs szükség a várossá nyilvánításra. Aztán a 2006-os választások elõtt, ugyanez a testület már másképpen látta a dolgokat, s októberben már minden politikai erõ úgy ítélte meg, hogy szükséges a várossá válás. Nekem országgyûlési képviselõként mindig is ez volt a véleményem. A települések közötti versenyben mindenképpen egy minõségi elõrelépést jelent a városi rang.
Persze az is hozzátartozik, hogy Törökbálint nem tud térségi feladatokat felvállalni, mert ezt a szerepet Budaörs látja el, ráadásul szomszédja Érd, amely szintén város. A központi költségvetéstõl lényegesen nagyobb forrásokhoz ugyan nem jutunk, de azért jön egy kis többlet. A városi szint kifejez egy fejlettségi szintet, s mi ezt már régen elértük, tehát itt volt az ideje a település annak is nevezni, ami. A város magával hoz továbbá egy másfajta kultúrát, szokásrendet is, persze mindezzel nem lebecsülve a községet.

– Budapest közelsége megkerülhetetlen téma a város életében. Milyen a viszony?
– Nagyon fontosnak tartom a kapcsolatot a fõvárossal, már csak az egymásra utaltság miatt is, bár az igazat megvallva, inkább mi vagyunk ráutalva. Alapvetõ fontossággal bír a munkahelyeket, a tanulást illetõen, de a tömegközlekedést és az egészségügyet is erõsen meghatározza. „Város a fõváros szélén”.

– Mi jellemzi a helyi gazdaságot?
– Talán a legfeltûnõbb jelenség, hogy az itt lévõ vállalkozások a megfelelõ munkaerõt már nem tudják helyben toborozni. Egyfajta átstruktúrálódás is megfigyelhetõ, igazából a szolgáltatás és a kereskedelem az, ami jellemzõen helyi marad. Számos innovációs lehetõségünk nyílik. Jelenleg infrastruktúra nélküli területeink vannak, ezért út kell, közmû, így egy 1,2-1,3 milliárdos beruházást kell megvalósítanunk jövõ év tavaszáig. A Pannong GSM Közép-Kelet-Európai központja itt lesz Magyarországon, 1200 munkahellyel ideköltözik.
Oktatási téren is fejlesztenünk kell, komoly férõhelyhiány alakult ki óvodai szinten, ezért jövõre új, 6 csoportos óvoda épül, melynek engedélyeztetése már folyamatban van. Néhány év múlva ez a probléma az általános iskolai szinten is jelentkezni fog, ezért elõbb-utóbb erre is megoldást kell találnunk. Szükséges továbbá a településközpont rehabilitációja is, s ennek keretében egy új polgármesteri hivatal megépítését is tervezzük.
4-5000-re növekedni fog továbbá a város lélekszáma, amint a beruházó befejezi az új lakópark építését. Az M0-ás autópálya bõvítése is közigazgatási határainkon belül lesz, bár ez pénzügyileg nem érint bennünket.

– Kulturális és hagyományõrzõ rendezvényeik biztosan sokakat csábítanak ide?
– Nagyon erõs civil élet jellemzi Törökbálintot. Magas színvonalú – koncert kategóriás – kórusaink, tánccsoportjaink vannak. Nemrégiben adhattuk át az 1 milliárd forintból megépített új mûvelõdési házunkat, melyet meg is töltünk tartalommal. Mindig nagy sikere van a Törökbálinti Napoknak, de nagy az érdeklõdés a 2000-ben újraélesztett Anna Bál iránt is. Kiemelkedõ rendezvényeink között ott van még a Fúvószenekari Találkozónk és a Nemzetközi Mûvésztelep, mely idén nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre.

Cseh Teréz