60 év villanófényben

60 év villanófényben (történeti kronológia)

1947. október 10. Alakuló képviselõtestületi ülés (Népház nagyterme)
A Belügyminisztérium 179.328/1943.III.3. sz. rendelete értelmében Tatabánya, Felsõgalla, Bánhida és Alsógalla községeket Tatabánya ideiglenes néven egyesítette, megyei várossá alakítását rendelte el. Tatabánya megyei város képviselõtestülete 60 taggal megalakult.
A város ideiglenes székhelye a volt felsõgallai községháza Közfelkiáltással Andó Gyurka Ferencet választották meg polgármesternek.
1947. december 18. A városi tanácsi (67. sz.) határozat Tatabányai megyei jogú város hároméves tervének elkészítése.
1948 Megalakult a Bányász Szimfonikus Zenekar és a Fúvószenekar – a Bányászzenekar kettéválásakor. Államosították az iskolákat .A szegényházakat szociális otthonokká szervezték át. Megkezdte mûködését a Mésztelep Területi Mûvelõdés Otthona. (Az Erkel Ferenc Mûvelõdési Otthon elõdje.) Megkezdte mûködését a Puskin Mûvelõdési Otthon.
1948. május 17. Tatabányán ült össze az MKP és az SzDP megyei szerveit egyesítõ konferencia.
1949 Megalakult a Bányarendészeti Felügyelõség (a Kerületi Bányamûszaki Felügyelõség elõdje) és a Bányász Táncegyüttes. A Népgazdasági Tanács határozatot hozott Tatabánya-Újváros elnevezéssel új lakótelep építésére.Tatabánya megyeszékhely lett. Tatabányára helyezték a Péch Antal Bánya-, Kohó- és Mélyfúróipari Középiskola egy részét Pécsrõl. Az 1949/50. tanévben a neve Bányaipari Aknászképzõ Technikum lett.
1949. január 1. Megalakult az ÉDÁSZ (Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat) jogelõdje.
1949. szeptember 1. Megkezdte mûködését a Tatabányai Bányász szakszervezet Államilag Engedélyezett Zeneiskolája. (A mai Erkel Ferenc Zeneiskola elõdje.)
1949. október 1. Létrejött a Tatabányai Állami Tûzoltóság
1950. Államosították a gyógyszertárakat és megalakult a Komárom megyei Gyógyszertár Vállalat . Általános rendezési terv készült Tatabánya város fejlesztésére.
1950. április 18. Megalakult az Országos Mentõszolgálat tatabányai mentõállomása.
1950. szeptember 27. Megnyílt az Állami Áruház (utóbb Vértes, majd Centrum Áruház).
1950. október 30. Az új feladatkörû Tatabányai Városi Tanács alakuló ülése. Ebbõl az alkalomból üdvözlõ táviratot küldtek Rákosi Mátyásnak.
1951 Megalakult a Volán Sport Egyesület. Megnyílt Tatabányán az elsõ nyilvános városi könyvtár, amely 1952-tõl – a tatai körzeti könyvtárral történt összevonás után – megyei könyvtárként mûködött tovább. Megalakult a Magyar Vöröskereszt Komárom megyei Szervezete. Megalakult a Szakszervezetek Komárom megyei Tanácsa.
1951. április 20. A Tanács VB jóváhagyta Újváros 1951. évi építkezésének tervét.
1952 Felépült és megkezdte mûködését Újváros elsõ általános iskolája, mely késõbb felvette Mezõ Imre nevét. Átszervezés során megalakult Tatabányán a Szénbányászati Tröszt.
Megkezdte mûködését a Véradó Állomás. Megépült a Bányaipari Diákotthon (a Péch Antal Bányaipari Kollégium elõdje)Ebben az évben a Tatabányai Szénbányászati Tröszt támogatásával, a Bányász  sajátház építési akció keretében rakták le Tatabánya Kertváros alapjait.
1952. augusztus 17. Megalakult a József Attila Megyei Könyvtár
1952. augusztus 25. Elkészült a Megyei Tanács új székháza, így az intézmény Esztergomból Tatabányára költözött.
1953 A Csemege Kereskedelmi Vállalat boltot nyitott Tatabányán..Megalakult a Petõfi Sport Club..Megnyílt a Bányász Vigadó.Megkezdte mûködését a Komárom megyei Csecsemõ- és Gyermekápolónõképzõ Iskola (a Komárom megyei Egészségügyi Szakiskola elõdje).Megalakult a Komárom megyei Kereskedelmi Felügyelõség. Megalakult a Megyei Kórház szakkönyvtára.Megnyílt az Állami Könyvterjesztõ Vállalat 330. sz. boltja Tatabányán, a III. kerületben.A Komárom megyei Rendõrfõkapitányság új székházának elkészülte után Esztergomból Tatabányára költözött.
1954 Megalakult a Magyar Honvédelmi Szövetség önálló tatabányai városi szervezete. Pedagógus képzõmûvészek kiállítása címmel rendezték meg az elsõ megyei tárlatot. Megalakult a felsõgallai német nemzetiségi ének- és táncegyüttes. Megszûnt a termelés a IX-es aknán . Megalakult a Magyar Szabadságharcos Szövetség tatabányai szervezete. Megkezdte mûködését a Zsdánov Mûvelõdési Ház. “Tatabányai írások” címmel irodalmi antológia jelent meg.
1954. március 11. A VB egyhangúlag elfogadta Tatabánya város súlyponti várossá nyilvánítását és tanácsi szempontból az “A” városok közé sorolását, ehhez ipari jellege és lakóinak száma lehetõséget nyújt. Ezt a határozatot a megyei tanácson keresztül a minisztertanácshoz terjesztették fel.
1954. szept. – okt. Megalakultak a Hazafias Népfront bizottságai – így Tatabányán is létrejött a városi bizottság.
1954. december 21. Ünnepi tanácsülés a debreceni Ideiglenes Kormány megalakulásának 10. évfordulója alkalmából.
1955 A 72/1955. sz. városi tanácsi határozat alapján került sor a város utcáinak és házszámainak a rendezésére, és elkészült az elsõ térkép a városról. Megalakult a városi bíróság. Megszûnt a Keselõ-akna. Megkezdte mûködését a XV/a. és a XV/b. akna. Megnyílt a Fekete Gyémánt Étterem.
1956 Létrejött a Palahányó üzem. Megkezdte mûködését Kertvárosban az elsõ általános iskola, amely 1959-ben új épületet kapott és a Sziklai Sándor Általános Iskola nevet vett fel.
Megkezdte mûködését a XII/a. akna .Megnyílt a Vértes Étterem, és az 5. számú postahivatal, amely felvevõhelyként mûködött. Megszûnt a termelés a III/a. aknán
1956. október 23 . Értelmiségi ankét a Zsdanov Mûvelõdési Házban, a megyei TIT szervezésében. Minden idõszerû társadalmi, gazdaságpolitikai és kulturális kérdésrõl beszéltek
1956. október 24-25. Folyt a munka a tatabányai üzemekben és hivatalokban. 300 kommunista munkás felfegyverzése.
1956. október 26. Délig zavartalanul folyt a termelés a város üzemeiben. Délután tüntetés indult a Bányaipari Technikumtól. A város némely pontján a tömeg megállt, akkor szavaltak, énekeltek, beszédeket mondtak. Este kétfelé szakadt a tüntetõ tömeg.  “Az egyik csoport behatolt a városi rendõrkapitányság, majd azt követõen a városi tanács s az ott elhelyezett honvédkiegészítõ parancsnokság épületébe, s fegyvereket szerzett. A tömeg másik része Újváros felé vette az útját, behatolt a BM Fõosztály épületébe, ahol fegyvereket, rendõri felszereléseket szereztek, majd a Hunyadi laktanyába mentek fegyverek szerzése céljából.”
1956. október 28. E napon választották meg Tatabánya legtöbb üzemében a munkástanácsot. Az üzemekben 20-30 tagú munkástanácsot választottak. Ezen belül ötös bizottságot hoztak létre az ügyek intézésére, továbbá küldötteket választottak a városi forradalmi tanácsba.  Du. 2 órakor a Népházban megválasztották Tatabányán a városi Forradalmi Munkás és Katona Tanácsot. Néhány nap alatt megtörtént a békés hatalomváltás
Tájékoztató röplap jelent meg a Tatabányai Alumíniumkohó ideiglenes munkástanácsának megalakulásáról.
Egy nappal késõbb szintén tájékoztatólap jelent meg az aznapi értekezletükrõl
1956. november 5. Az MSZMP megyei és városi együttes ideiglenes intézõbizottság létrehozása. /Részletes leírás Gyüszi László “Tatabánya 1956-ban címû mûve alapján ld. Itthon, 1994. október 22. p. 5.; október 29. p. 5.; 2004. november 5. p. 5./
1957 Újjáalakult Tatabányán az Úttörõk Szövetsége Komárom megyei és Tatabányai Városi Elnöksége. Megalakult a Pedagógusok Szakszervezete Komárom megyei Bizottsága. Újjáalakult a Hazafias Népfront Városi Bizottsága. Megalakult a Bányász Mûvészegyüttes. Megkezdte mûködését a megyei pártbizottság oktatásai intézménye, a pártiskola, az Oktatási Igazgatóság elõdje
1957. március 12. Megalakult a Munkásõrség Komárom megyei és Tatabánya Városi Parancsnoksága.
1958 A KGST-államok közös tõkéjével megalakult a HALDEX Rt. .Megszûnt a termelés a VIII-as aknában.
1958. április 8. Nyikita Szergejevics Hruscsov vezette szovjet párt- és kormánydelegáció tatabányai látogatása.
1959 Megkezdõdött a tanítás a Ságvári Endre Általános Iskolában.Megnyílt a Jószerencsét Filmszínház Kertvárosban. Megszûnt a XV/a. akna. Megszûnt a termelés a régi külfejtésen.
1960. április 7. A Tanács VB Újváros közvilágításának korszerûsítése érdekében gombafejes világítótestek felszerelését javasolta. Az ótelepi közvilágítás tapasztalatait is vegye figyelembe az ÉDÁSZ.
1961 Megnyílt a Bányász Körzeti Könyvtár. Megkezdõdött az oktatás a Felsõfokú Bányagazdasági Technikumban. Megalakult a Tatabányai Hõerõmû Vállalat.
1962 Megnyílt a Halászkert Étterem. Megnyílt a Postakürt Étterem.  Tatabánya- Óvárosban megnyílt a Napsugár Áruház.
1962. szeptember 20. Az MSZMP Városi Bizottsága és Tatabánya Városi Tanács VB együttes ülésén megtárgyalta és jóváhagyta Tatabánya város általános és részletes rendezési tervét..
1963 “Idõnk” címmel Komárom megyei antológia jelent meg. Létrejött a Csõszerelõipari Vállalat 2. sz. szerelõüzeme.Megkezdõdött az új bánhidai erõmû építése. Megnyitotta kapuit a II. sz. Újvárosi Általános Iskola.Megszervezték a megyei pártbizottság archívumát. Átadták rendeltetésének a Véradó Állomás új épületét. Megszûnt a termelés a IV/a. aknában.
1964 Megalakult a Bányász Mûvészegyüttes új csoportja: a Bányász Színpad.Mûvelõdési otthont kapott Kertváros.Megalakult a Magyar Hirdetõ Komárom megyei Kirendeltsége.Megalakult a “Cementgyári Építõk” Sport Egyesület.Megkezdték a gyermekorvosi körzeti hálózat kiépítését. Megnyílt a Hétvezér Étterem.Megalakult a TIT városi szervezete. Elkészült az új, korszerû tejüzem. Megnyílt a VII-es telepen a 6. sz. postahivatal, amely felvevõhivatalként mûködik A Pénzügyõrség és a Vámõrség összevonásával megalakult a Vám- és Pénzügyõrség Komárom megyei Parancsnoksága. Önálló intézmény lett a Dolgozók Gimnáziuma.
1964. szeptember 6. Átadták rendeltetésének Újvárosban a József Attila Megyei Könyvtár új épületét.
1965 Önálló intézmény lett a Dolgozók Általános Iskolája . Megkezdte mûködését a Somlyói akna és a XV/c. akna.A Városi Tanács átvette a Cement- és Mészmûvek üzemi bölcsõdéjét.
1965. január 1. A József Attila Megyei Könyvtár kezelésébõl kivált és önálló intézmény lett a Városi Könyvtár.
1965. március 27. A Komárom megyei Tanács és Tatabánya Város Tanácsa együttes ülése a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából. Ünnepi megemlékezések, kitüntetések átadása, a “Megyénk 20 éve” c. kiállítás és a megyérõl készült film bemutatása.
1965. június 17. Újvárosban megnyílt a Turul Filmszínház.
1965. szeptember 1. Megnyitotta kapuit a III. sz. Újvárosi Általános Iskola
1965. szeptember 2. A Városi Tanács rendeletben mondta ki, hogy a III. ötéves terv során Újváros és Óváros közötti összekötõ út megvalósítása érdekében a VB intézkedje
1966 Megnyílt Kertvárosban a Rózsakert Étterem.
1966. július 28. A Tanács VB elfogadta az újvárosi Felszabadulás tér, Népköztársaság útja, Mártírok út, Ifjúmunkás utcaneveket. 
1966. október 1. Megkezdte mûködését a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár tatabányai egysége.
1967 Kertvárosban megnyílt a 7. sz. postahivatal, felvevõhivatalként.A trösztök megszûnésével megalakult a Tatabányai Szénbányák. A vidéki ipartelepítés során a megyeszékhelyre települt a Fõvárosi Kézmûipari Vállalat üzeme és a Magyar Acélárugyár Kisrugó üzeme. 
1967. május 5. Új épületében megkezdte mûködését az MSZMP Komárom megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága.
1967. július 1. A tatabányai karbidgyár a Kõbányai Gyógyszerárugyár üzemegységeként folytatta munkáját.Megalakult a Komárom megyei Állategészségügyi állomás és a Komárom megyei Távhõszolgáltató Vállalat.
1968 Megszûnt a termelés a XI-es aknában. Öregek napközi otthona nyílt meg a III. körzetben.
1968. szeptember 1. Megnyitotta kapuit a IV. sz. Újvárosi Általános Iskolaés a II. sz. Kertvárosi Általános Iskola és a 311 sz. Ipari Szakmunkásképzõ Intézet fiókiskolája és kollégiuma , ahol a vájártanulók képzésén kívül vasipari tanulók oktatása is folyt
1969 Megjelent a Forrás (1972-tõl Új Forrás) c. Komárom megyei antológia elsõ száma. Megnyílt a IV. sz. Bölcsõde Kertvárosban.Megkezdte mûködését a Komárom megyei Pályaválasztási és Munkapszichológiai Tanácsadó Megalakult a Volán Utazási, Szállítmányozási és Kereskedelmi Iroda. Megszûnt a termelés a X-es aknán.
1970. Megnyílt a Rozmaring Étterem és Szálloda. Megszûnt a termelés az V-ös, VI-os és VIII-as aknán .
1970. november 7. Átadták rendeltetésének a Puskin Mûvelõdési Ház új épületét
1971. szeptember 3. Az MTV bányásznapi köszöntõként bemutatta a “Dinasztiák a Gerecse alján” c. Tatabányáról készített dokumentum-riportfilmet.
1972 A Dózsakertben elkészült a KÖJÁL új székháza.Tanácshatározat alapján készült el a “Tatabányáért” c. jelvény, amelyet a társadalmi munkában élenjáró dolgozók vagy kollektívák nyerhetnek el.A Tatabányai Városi Tanács VB “Tatabánya díszpolgára” cím adományozására alkotott tanácsrendeletet.
1972. június 23. Tatabánya-Újvárosban átadták rendeltetésének a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházát (ma a Városi Bíróság épülete)
1972. október 10. Tatabánya-Újvárosban a Népköztársaság (ma Köztársaság) út mentén épülõ, kb. 20 hektáros park egy részét átadták a város lakóinak (Jubileum park)
1972. október 11. A várossá nyilvánítás 25. évfordulója alkalmából ünnepi tanácsülést tartottak a Népházban Fock Jenõ kormányfõ részvételével. A Szocialista Hazáért kitüntetést kapott a város elsõ polgármestere Andó Gyurka Ferenc. Az ülésen bemutatásra került a “Beszélgetés egy várossal” c. színes dokumentumfilm, melyet Tatabányáról készítettek
1972. október 31. Tatabánya-Újvárosban átadták rendeltetésének a 4. sz. (ma Herman Ottó) Általános Iskola épületét.
1972. november 13. Tatabánya-Újvárosban a Felszabadulás (ma Fõ) téren felavatták Segesdi György szobrászmûvész “A szabadság lángja” c. alkotását, melyet a város jubileumára készített.
1973. február 5. Megnyílt Tatabánya-Újvárosban a megye akkori legnagyobb vendéglátóipari létesítménye, a Jubileum Étterem (helyén ma a Vértes Center áll)
1975. május 20. Tatabánya épülõ, akkor új városnegyedében hagyományteremtõ szándékkal I. Dózsakerti Napok címmel rendezvénysorozat kezdõdött, mely június 8-áig tartott
1975. szeptember 7. Tatabánya-Újvárosban a Megyei Tanács mögötti parkban felavatták a munkásmozgalmi mártírok emlékmûvét, amely a Városi Tanács és a Szénbányák Vállalat támogatásával készült el. Az emlékmû alkotója Marosits István szobrászmûvész.
1976. április 3. Tatabánya-Újvárosban a Felszabadulás (ma Fõ) téren felavatták Víg Tamás szobrászmûvész Lenin-emlékmûvét.
1976. szeptember 9. Megnyílt a város új sportlétesítménye, a körcsarnok. A megnyitó beszédet dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH elnöke tartotta.
1976. november 5. Tatabánya-Újvárosban átadták rendeltetésének az ország egyik legmodernebb postahivatalát, amelyben – Budapest után elsõként – önkiszolgáló részleget is kialakítottak
1977. április 14. Megnyitotta kapuit a Tatabánya-Dózsakertben épült közlekedési és közlekedésgépészeti szakközépiskola, amely eddig Újvárosban mûködött. 13 tanterem és mûhelyterem szolgálta az oktató-nevelõ munkát.
1977. szeptember 2. Átadták a Komárom megyei Vízmû Vállalat új tatabányai telephelyét a Táncsics Mihály úton, Alsógallán a KPM Tatabányai Közúti Igazgatósága mellett.
1977. december 9. Tatabányán Havas Béla az Állami Fejlesztési Bank vezetõje, Gál István a Tatabányai Szénbányák Vállalat igazgatója és Seregi János a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatója aláírták a nagyegyházi bánya nyitására vonatkozó államkölcsön-szerzõdést.
1978. augusztus 7. A márkushegyi bányát építõ szocialista brigádokkal találkoztak a megye párt- és állami vezetõi és a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatója, abból az alkalomból, hogy a tervezett határidõ elõtt 9 hónappal befejezték az új bánya lejtõsaknájának építését és megkezdték az alapvágat kihajtását is.
1979. március 20. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója tiszteletére koszorúzási ünnepséget rendeztek Tatabányán, a munkásmozgalmi mártírok emlékmûvénél A Sportcsarnokban a Magyar Állami Hangverseny-zenekar vendégjátékát Kobayashi Ken-Ichiro vezényelte.Dózsakertben a Dózsa György úton felavatták a város elsõ galériáját , amelyben Kernstok Károly mûvészetét bemutató kiállítás nyílt.
1979. november 3. Átadták rendeltetésének a crossbar telefonközpontot és az Árpád Szállót.
1979. december 28. Meghalt Gál István, a Tatabányai Szénbányák Kossuth-díjas igazgatója, az MSZMP Komárom megyei VB és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetõségének tagja, Tatabánya díszpolgára. Búcsúztatására december 30-án került sor.
1980. szeptember 6. Tatabányán a 30. Bányásznap keretében a Népház elõtt felavatták Varga Imre Kossuth-díjas szobrászmûvész Orpheusz c. szoborkompozícióját.
1981. február 10. Tatabánya-Kertvárosban új ABC áruház nyílt a Tatabányai Szénbányák, a Városi Tanács és a Generál Kereskedelmi Vállalat közös beruházásaként.
1981. február 10. Tatabánya-Kertvárosban új ABC áruház nyílt a Tatabányai Szénbányák, a Városi Tanács és a Generál Kereskedelmi Vállalat közös beruházásaként.
1982. február 8. Marjai József a Minisztertanács elnökhelyettese, Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár és Kovács László a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete fõtitkára kíséretében a Tatabányai Szénbányákhoz látogatott. A látogatás során beszámoló hangzott el az eocén-program megvalósításáról, a bányaépítés – elsõsorban a mányi bányaüzem – haladásáról.
1982. november 10. Az autópályaépítési program jelentõs eredményeként átadták a forgalomnak az M1-es autópálya Bicske és Tatabánya közötti szakaszát.
1983. július 5. Tatabánya-Újvárosban új vendéglátóhelyet nyitott meg a Kristály Vendéglátó Vállalat, Pécsi Sörözõ néven.
1983. november 16. A Dózsa György út korszerûsítésének elsõ ütemeként átadták a forgalomnak Tatabánya-Újváros és Bánhida közötti közúti híd gyalogos felüljáróját.
1983. december 22. Átadták rendeltetésének a Tatabánya-Dózsakertben épült új sportcsarnokot, amely jelentõs társadalmi összefogással épült
1984. január 2. A Tatabányai Szénbányák Vállalat 1200 dolgozója munkásgyûlésen vett részt a Sportcsarnokban. A hagyományteremtõ szándékkal megrendezett munkásgyûlés célja az 1983. évi gazdálkodás áttekintése, az 1984. évi feladatok meghatározása volt.
1984. március 31. Az avató ünnepséget követõen a Tatabánya határában épült Skála Sztráda Áruház megnyitotta kapuit.
1984. szeptember 15. Tatabánya-Kertvárosban új, 150 férõhelyes óvodát adtak át rendeltetésének. Ez az elsõ olyan intézmény, amelynek építési költségeihez a lakosság is hozzájárult, kommunális kötvények vásárlásával.
1985. március 13. Befejezõdött a széntermelés a XIV-es aknán, amelyet még 1937-ben nyitottak meg.
1985. október 5. Tatabánya-Kertváros lakótelepén leleplezték azt az emlékmûvet, melynek tanúsága szerint a lakótelep Grozníj nevét viseli. A névadó a Csecsen-Ingus ASZSZK testvérterület fõvárosa
1986. augusztus 30. Tatabánya-Sárberekben, a 314. sz. Ipari Szakmunkásképzõ Intézet és Erõsáramú Szakközépiskolában megrendezett tanévnyitó alkalmával avatták fel az iskola új épületszárnyát.
1987. január 9. Ünnepélyes külsõségek között avatták fel Tatabányán a megyei fõügyészség székházát. A felújított, felszerelt épületet Szijártó Károly legfõbb ügyész adta át rendeltetésének, párt- és állami vezetõk jelenlétében.
1987. április 25. Emléktábla-avató ünnepség. A Gál István lakótelepi körzeti pártszékház falán ünnepélyesen leleplezték a Gál István születésének 70. évfordulója alkalmából készített emléktáblát. (Varga Imre Kossuth-díjas szobrászmûvész portré-emléktábla alkotása)
1987. augusztus 14. A Tatabánya határában lévõ XII/a. akna, amelyet 1956-ban nyitottak, befejezte mûködését. Az itt dolgozókat élüzemként búcsúztatták, ezzel a tatai szénmedencébõl kigördült az utolsó csille szén is.
1987. augusztus 31. Felavatták a város második, 16 tantermes gimnáziumát a Gál István lakótelepen.
1988. január 1. E naptól a Tatabányai Szénbányák Vállalatból önálló vállalatként mûködik tovább a Tatabányai Bányák, valamint a Haldex, létrejött a Gallakarbon, az Építészeti Rt. és az Alfadat Gazdasági Társulás.
1988. június 3-4. Megnyílt – több éves szünet után – A Közmûvelõdés Háza és a Puskin Mûvelõdési Ház rendezésében nyári programokat bonyolító Szabadtéri Színpad a Május 1. parkban.
1988. június 25-26. Ünnepséget rendeztek Tatabányán a Bánhidai Erõmû Kultúrotthonában a Tatabányai Hõerõmû Vállalat fennállásának 100 évfordulója tiszteletére.
1988. augusztus 31. Ünnepélyes tanévnyitó keretében vette fel Bárdos László nevét a Gál István lakótelepen épült gimnázium.
1989. február Városvédõ Kör alakult Tatabányán, a HNF égisze alatt. Fõként környezetvédelmi célok megvalósítását tûzte ki maga elé
1989. május 15. Városi MSZMP – MDF találkozó Tatabányán. Részlet a kiadott közleménybõl. “A Magyar Demokrata Fórum tatabányai szervezete és az MSZMP Városi Bizottsága képviselõi fontosnak tartják Tatabánya és lakossága érdekében a gazdasági felélénkülés és az önkormányzati megerõsödés városi programjának kidolgozásában történõ részvételüket.
1989. július 2. A Tatabánya-kertvárosi Szent Erzsébet templomot átadták rendeltetésének
.1989. december 13. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa (SZMT) megtartotta utolsó ülését Tatabányán, majd beszüntette tevékenységét. A Megyei Szakszervezeti Szövetség megalakulásáig koordinációs tanács alakult
1989. december 14. Tatabányán tanácskozott a Komárom megyei Politikai Fórum. A tanácskozás házigazdája az MDF volt, gazdasági kérdéseket és a népszavazás tapasztalatait vitatták meg.
1990. március 30. Az MDF helyi szervezetés és bérmunkások segítségével eltávolították a Lenin-szobrot a Fõ térrõl.
1990. június 1. A Konzum bevásárlócsarnok emeletérõl a vasúti peronokra vezetõ fedett hidat átadták az utazó közönségnek a tatabányai vasútállomáson. Jegyárusítás június 3.-ától már csak ebben az épületben volt.
1990. július 4. Létrejött a Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája (Modern Business Studies) fõiskolai alapítvány
1990. szeptember 11. Megnyílt a város elsõ, megyénk második felsõoktatási intézménye, a Külkereskedelmi Fõiskola Tatabányai Kihelyezett Tagozata.
1990. október 25. A Városi Önkormányzat alakuló ülésén a 25 éves Bencsik Jánost (SZDSZ) választották polgármesterré.
1990. december 1. E naptól Tatabánya megyei jogú városi címet kapott, amelyet az Országgyûlés az önkormányzati törvény alapján fogadott el. Fennállásának 5. évfordulóját ünnepelte A Közmûvelõdés Háza.
1990. december 8. Emléktáblát avatott Tatabánya-Óvárosban a Ságvári E. u. 23. sz. alatti Postahivatal falán a Történelmi Igazságtételi Bizottság 1956-os tagozata, az 1956-ban itt lezajlott sortûzre emlékezve. Az emléktáblát Nagy Erzsébet, Nagy Imre lánya leplezte le
1991. június 30. Tatabányán megkondultak a harangok és rövid ünnepség keretében méltatták a szovjet csapatok kivonulását, az ország új, ténylegesen független státuszát.
1991. július 25. Letették az alapkövét az épülõ Szent Borbála téri üzletközpontnak.
1991. július 26. Új címert és zászlót szavazott meg Tatabánya Megyei Jogú Város közgyûlése.
1991. augusztus 10. Óvárosban megnyílt a West bevásárló ház és étterem.
1991. szeptember 16. Ünnepélyes tanévnyitó a Modern Üzleti Tudományok Alapítványi Fõiskolán, ahol nulladik évfolyamot indítottak.
1991. november 18. A városi önkormányzat visszaadta a római katolikus egyháznak a Kossuth Óvodát, mely a bánhidai lakónegyeden található. Számos szervezet, magánszemély és vállalkozó összefogásával felújították, s e napon szentelte fel Pápai Lajos gyõri megyéspüspök.
1992. január 6. Elkészült Tatabányán a Vas László Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola tetõterének beépítése, mellyel több új tantermet, laboratóriumot sikerült kialakítani
1992. március 18. A Tatabányai Bányák Vállalat igazgatótanácsi ülésén csõdöt jelentettek be. Az eljárás elõkészítésére több bizottságot hoztak létre, hogy a vállalat átalakulási folyamatát kezelhetõvé tegyék.
1992. május 16. Kelet-Európa egyik legnagyobb csomagolóeszköz üzemét építette fel Tatabányán az osztrák érdekeltségû ALPLA Kft., amely 1989-ben alapított vegyesvállalatot a helyi DELTA Ipari Szövetkezettel.
1992. október 1-2. “Az elõdtelepülések és Tatabánya város története” címmel tudományos konferenciát rendeztek a várossá nyilvánítás 45. évfordulója alkalmából A Közmûvelõdés Házában.
1992. október 6. A budapesti IDEA Ferr Kft. kivitelezésében felújított Turul emlékmû visszakerült eredeti helyére, a Kõ hegyre.
1993. április 5. Testvérvárosi szerzõdést írtak alá Tatabányán városunk, valamint az itt tartózkodó Christchurch (Anglia) vezetõi.
1993. június 21-24. A Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézet elsõ kurzusa “A populáris zene antológiája” címmel, Gonda János mûvészeti vezetõ irányításával
1993. június 21-24. A Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézet elsõ kurzusa “A populáris zene antológiája” címmel, Gonda János mûvészeti vezetõ irányításával.
1993. szeptember 13. Naprakész privatizációs információs szolgáltatással ügyfélszolgálati irodát nyitott Tatabányán a megyei önkormányzat.
1994. március 31. E naptól megalakult a Tatabányai Energetikai Termelõ és Szolgáltató Kft., a Tatabányai Fûtõerõmû Kft. jogutódjaként, amely integrálta a bánhidai erõmûvet és a Tatabányai Bányák Fõvállalkozását
1994. május 29. Újvárosban a Centrum Áruház elõtt e napon avattak fel a szökõkutat, amely “Az örök szerelem kútja” elnevezést viseli (B. Hegyi László keramikusmûvész alkotása).
1994. október 14. Bánhidán a Puskin Mûvelõdési Ház elõtti téren fellobbant a gázfáklya. Ezzel ünnepélyen rákapcsolták a gázrendszerre a városrészt Alumínium öntödét avatott Tatabányán, az Egység úton a P-Metál Kft.
1994. december 4. A Szent Borbála Alapítvány és a Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány szervezésében felavatták Szent Borbála szobrát, a róla elnevezett téren (Péterffy László alkotása).
1994. december 18. Holocaust emlékparkot avattak Felsõgallán
1995. január 1. E naptól közgyûlési határozat alapján létrejött az önálló Tatabányai Városi Levéltár
1995. február 23-24. A bánya-erõmû integráció tapasztalatairól rendeztek országos konferenciát a városban, a Tatabányai Energetikai Kft. és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) helyi csoportja szervezésében
1995. július 18. Magyarországon az elsõ, kanadai kormánygaranciával és anyagi támogatással megvalósuló városmenedzselési program kezdete, Tatabányán.
1995. szeptember 24. Márkus Mihály dunántúli református püspök szentelte fel az Óvárosban adakozásból épült templomot
1995. november 10. Lerakták a tízmilliárd forintos beruházással épülõ keréktárcsagyár alapkövét, megindult a SUOFTEC Kft. zöldmezõs beruházása
1995. december 20. Hivatalosan felavatták a megyei Mentálhygiénés és Rehabilitációs Intézet új épületét Síkvölgyön.
1996. január 19. Mentõállomást avattak Dózsakertben, melyet 70 millió forintból 120 nap alatt valósítottak meg
1996. május 10. Az utolsó végzõs aknász évfolyam ballagásával megszûnt a bányaipari aknászképzés a Péch Antal Mûszaki Szakközépiskola és Gimnáziumban
1996. július 1. Nyílt napot tartottak a városházán Tatabányai Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági programjáról. E naptól hivatalosan mûködik a polgármesteri hivatal keretei között a gazdaságfejlesztõ szervezet
1996. október 6. Kopjafákból álló emlékmûvet avattak az Aradi vértanúk terén, amely Cs. Kiss Ernõ munkája, és 14 emlékoszlopot tartalmaz
1996. december 6. A Mátyás király úton átadták az új vasúti aluljárót, amely 200 millió forintba került
1997.január 1. Bezárt a Gasztro Kristály Rt. kezelésében lévõ Jubileum vendéglátóház (Bisztró és Százlábú étterem), amely 1972-ben a várossá nyilvánítás jubileumára készült.
1997. december 5. A tatabányai és a környei polgármester ipari park létesítésérõl írt alá szerzõdést a helyszínen, a Búzavirág út melletti területen, amely a Nyugati Ipari Park nevet viseli
1998. január közepe Elkészült az 1993-ban létrejött Tatabányai Rugógyártó Kft. és a német Gebr. Stahlschmidt Gmbh. & CO. KG alapította Tatabánya Bowdengyártó Kft. új üzemépülete a Táncsics Mihály úton
1998. június 5. Átadták rendeltetésének a Szent Borbála Kórház új pavilonját, kórházi szárnyát
1998. július 7. Az ipari parkot és a Kisbér – Tatabánya közötti fõutat összekötõ, a várost elkerülõ útszakaszt (2km) avatta fel Bencsik János polgármester
1998. július 10. A kivitelezõ Pannon Team Kft. átadta a zöldmezõs beruházásként készült üzemépületet a Graboplast Rt-nek. A beruházás értéke 4,5 milliárd forint volt
1998. augusztus 11. A VII-es telep szomszédságában elkészült a város déli elkerülõ útgyûrûjének újabb szakasza, melyet Bencsik János polgármester adott át
1998. október 14. A Ságvári úton felavatták a megyei és városi Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság felújított épületét
1998. november 14. A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kardiológiai Munkacsoportja a 100 éves fennállását ünneplõ tatabányai Szent Borbála Kórházban tartotta tudományos vándorgyûlését
1998. november 17. Átadták a forgalomnak a Tatabánya-óvárosi autópálya lehajtóág – 100-as fõút – Kóta József utca csomópontban kiépített körforgalmú utat
1998. november vége Egymilliárd forintos beruházás eredményeként az EU környezetvédelmi elõírásainak is megfelelõ regionális hulladéklerakót adtak át a Dubnik-völgyben
1999. március 17. A Grabofloor 14 000m²-es üzemcsarnokának avatója a VII-es telepi ipari park területén
1999. augusztus 12. A Zenon System Kft. új irodáját és gyártócsarnokát avatták fel Tatabányán
2000. január 10. Partnerkapcsolatról írtak alá szerzõdést a Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája és a tatabányai SCI gyár vezetõi, a munkaerõigény összehangolásáról, szakképzési együttmûködésrõl
2000. február 24. A Jászai Mari Színház, Népház elõcsarnokában felavatták a névadó bronzszobrát (Szabó György szobrászmûvész alkotása)
2000. április 28. Székelyudvarhelyen Szász Jenõ ottani, és Bencsik János tatabányai polgármester aláírták a testvérvárosi szerzõdést
2000. október 4. Felavatták Tatabánya regionális szennyvíztisztítójának 800 millió forintért elkészült felújított részét
2000. október 10. Az Ipari Parkban a dán nagyherceg avatta fel a Grundfos cég 50 millió dolláros költséggel épített szivattyú-gyárát
2001. május 20. A Millenniumi Emlékparkban felavatták Szunyogh László szobrászmûvész Napóra-kompozícióját
2001. június 21. Felavatták az FCI cég új tatabányai gyárát
2001. szeptember 1. A bányásznapi ünnepségek keretében a Károlyi saroknál felavatták Esterházy József lovasszobrát (Tóth Béla alkotása)
2001. december 5. Átadták a felújított Lõvér teret a Dózsakertben
2002. május 29. Felavatták a dán Coloplast cég új üzemcsarnokát az Ipari Parkban
2002. október 3. Kertváros és Dózsakert találkozási pontjánál átadták a körforgalmú csomópontot
2002. október közepe 22 millió forintért részlegesen felújították a Kodály teret .Székházat avatott a megyei és a városi Vöröskereszt a Posta u. 5. szám alatt, az I. sz. erõmû mellett. A Béla király körtér 69. sz. alatt felavatták az orvosi ügyelet új központi telephelyét.
2003. január 29. Az argentin érdekeltségû Eural Kft. új üzemcsarnokot avatott Tatabányán
2003. szeptember 6. A Bányásznap keretében felavatták a 12 millió forintos beruházással felújított Vértanúk terét
2003. október 20. A helyi kábeltelevízió (TKTV) bemutatta Gyüszi László “Tatabánya 1956-ban” c. könyvébõl készült, Martinidesz László rendezte dokumentumfilmet
2004. március 31. 15 millió forint értékû beruházás eredményeként megújult a dózsakerti Spar élelmiszer áruház és környéke. Az üzletet, valamint a Dózsa György Általános Iskola környékén felújított járdákat Bencsik János polgármester és a városrész képviselõje adta át
2004. aug. közepe A helyi fûtõerõmû gázüzemre való átállásának keretében átadták a megépült távvezetéket és gázátadó állomást
2004. szeptember 11. Ünnepségek a Sárberki lakótelep megépítésének 25. évfordulóján. Ennek keretében ünnepélyesen adták át Gengeliczky László és M. Nagy József “Földanya” c. szobrát
2004. november eleje 45 millió forintos beruházás eredményeként átadták a felújított Ságvári teret
2005. március 2. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában bejelentették, hogy EU-s segítséggel 1,2 milliárd forintot fordíthat Tatabánya és Oroszlány egy Térségi Regionális Integrált Szakképzõ Központ (TISZK) kialakítására
2005. május 9. A japán érdekeltségû autógumi gyár a Bridgestone hivatalosan értesített Tatabánya vezetését, hogy 50. üzemének helyszínéül városunkat választotta
2005. június eleje Elkészült Dózsakertben a Millennium lakópark utolsó üteme. A D’Omikron Kft. a teljes, 2000-tõl kezdõdött beruházás során 1,6 milliárd forintot fektetett be
2005. szeptember 23. Névadó ünnepség keretében leplezték le a volt Lõvér, e naptól Rákóczi téren a névadó II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, Gaál Tamás alkotását
2005. november 14. Tatabánya és Vértesszõlõs határában 18 hasznosítható telket alakítottak ki, üzleti célokra. Az egyenként 3-5000m²-es területeken infrastrukturális fejlesztések kezdõdtek, kereskedelmi és szolgáltató park kialakítására
2006. március 14. Felavatták Felsõgalla címerét (Szám János alkotása). Az avatón Szili Katalin, a Parlament elnöke mondott köszöntõt
2006. március vége A városi Ipari Parkba telepedett japán Asaki Glass autóüveggyár kapta az év legnagyobb zöldmezõs beruházása címet, a gazdasági minisztertõl
2006. augusztus 18. E napon tették közzé Bencsik János polgármester összegzését, a 2002-2006 közötti ciklus során elért eredményekrõl
2006. október 24. Átadták a Tatabánya-Kertvárosban az egykori Gyermek- és Ifjúságvédõ Intézet épületébõl kialakított Hospice Szeretetszolgálat Alapítvány gondozóközpontját
2007. február 1. Földi Imre tatabányai súlyemelõ megkapta a Nemzet Sportolója kitüntetõ címet
2007. március közepe Megkezdõdött a Jászai Mari Színház, Népház épületének rekonstrukciója
2007. május 3. A helyi önkormányzati képviselõtestületi ülésen elfogadták a megyeszékhely rendezvény-tervezetét, vitát folytattak az útfelújításokról. Megnyílt a város elsõ plázája, a Vértes Center a Gyõri úton.
2007. szeptember 23. Az Ipari Parkban az üzleti turizmus fejlesztését segítõ új beruházás keretében ún. kompetenciaközpont nyílt Grundfos City elnevezéssel
2007. október 9. Gyüszi László: Tatabánya történelmi olvasókönyve 2. kötetének bemutatója a polgármesteri hivatalban, a várossá nyilvánítás 60. évfordulója tiszteletére
2007. október 10. Közigazgatás és az emberek (1945-1948) címû dokumentumkiállítás megnyitója Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltárában, a várossá nyilvánítás 60. évfordulója tiszteletére

Összeállította : Dr Horváth Géza