Az elsõ benyomás…
A Noll tanyára érkezvén szemet gyönyörködhetõ látvány fogadott bennünket.
Autónkat a futballpályán hagyva elindultunk a szép központi épület felé, melyet körül ölel a természet. A rendezettség és a vadság itt együtt alkotnak harmóniát. Az érkezõt a magyar, valamint a Noll család címerével díszített zászlók fogadják, alattuk a méltóságteljes rézharanggal.
A szépen gondozott területen mindenütt kisebb pihenõhelyek csábítanak bennünket, ám néhány lépésre a vendégháztól két tó is invitálja a látogatókat, varázslatos hangulatot, béka „koncerteket”, s idilli pillanatokat ígérve. Távolabb, az állatsimogatóban póni lovacska tolja felénk édes pofiját egy kis simogatásra, s a félénkebb kecskeszülõk hófehér kisgidái is kíváncsian szaladnak hozzánk. A ház – bár egy tanyán talán nem ezt várnánk – élettel teli, a hagyományos ételek-italok készítõi, kézmûvesek, helyi és környékbeli emberek fogadnak bennünket. Kóstolhatunk itt bioszörpöket, lekvárakat, mézet, különleges házi kecskesajtokat.
Vendéglátónk konyhájában is nagy a sürgés, készül az ebédre szánt gulyásleves, és sül a friss, ropogós lángos. A ház elõtt ágakból, gallyakból a szemünk láttára készülnek a padok, csuhéból pedig csodálatos egyedi babák, bábuk, állatkák és egyéb dísztárgyak születnek.

A Noll tanya története
Házigazdánk, Noll Zoltán a hatalmas fedett pihenõhelyen mesélt az egybegyûlteknek a Noll családról.
Noll Márton az 1900-as évek elején mintegy háromezer honfitársával együtt indult az „Új Világba” szerencsét próbálni. 1913-as hazatérésekor feleségül vette Vara Annát, majd az ifjú pár ismét visszatért Amerikába.
Az 1920-as gazdasági válság elõl végül hazamenekültek, immáron három gyerekkel. Ekkor álltak neki a Noll Tanya kialakításának. Évtizedes munkával virágzó kertészetet hoztak létre, mindenki elismerését kivívták, s a család is szépen szaporodott, 1935-ben született meg tizedik gyermekük. A háború után a téeszesítés következtében a kertészet tönkre ment. A család a faluba költözött, a tanyát lerombolták.
A rendszerváltást követõen az unokáknak sikerült a tanya területét visszavásárolniuk, majd 2002-tõl 2005-ig felépíteniük, és új funkciót adni nekik. A vendégház és az ifjúsági szállás mellett – a hagyományt megõrizve – a tanyán virágkertészet is mûködik.
A hallottak alapján képet alkothattunk a Váli-völgy – amely a Vértest köti össze a Velencei-tóval – festõi szépségérõl, a látnivalókról, s természetesen a Noll tanya kuriózumairól. Mert bizony azzal is tudnak szolgálni. A tanya egyik oldalán ugyanis egy középkori település romjai találhatóak, míg a másik oldalon római kori leletek között kutakodhatunk.

A falusi turizmus ma már több, mint szállásadás
Törzsök Erzsébet fogalmazott így a Noll Tanya nyílt napján, aki a Falusi Turizmus Szövetség Fejér Megyei Szervezete képviselõjeként köszöntötte a megjelenteket. Az akcióhéten országszerte különbözõ rendezvények, programok vannak, s számos kedvezményt is biztosítanak ilyenkor a vendégeknek.
Megtudhattuk azt is, hogy a Fejér Megyei Szövetség 1995-ben alakult 11 fõvel, ma pedig már közel 100 tagjuk van. Az öszszefogás sokat jelent a számukra, így tudnak közösen piacra jutni.
A meghívottak közül szót kapott Halász Ferenc, az Alcsúti Arborétum vezetõje is, aki arról tájékoztatott bennünket, hogy 2007. március 21. óta az arborétum önfenntartó lett, mûködésérõl tehát saját magának kell gondoskodnia, ami nagy kihívást jelent.
Éppen ezért különbözõ utakat keresnek a megoldásokhoz. Az egyik tervük szerint a fiatalokat célozzák meg. Madártanösvényt szeretnének kialakítani, s rendhagyó történelem, rajz és egyéb órákat tartani a természeti környezetben. Egy másik ragyogó ötletük arra a problémára ad választ, hogy 30 éve nem jut pénz a faültetésre. Évente 200 fát szeretnének elültetni „családi támogatással”.
Családok vállalják, a fák ültetését, gondozását, melyhez legalább 5 éven át 10-10 000 Fttal hozzá is járulnak.
A Noll tanya nyílt napja kitûnõ példája annak, hogy az összefogásnak micsoda ereje lehet. Egy meghívást kaptunk, egy helyszínen jártunk, mégis számos helyi vállalkozás kínálatát ismerhettük meg rövid idõ alatt. Úgy gondolom, másoknak is érdemes követni példájukat.

Cseh Teréz

Noll Tanya – Felcsút
Mobil: 20/217-3728, 20/946-3312
Telefon: 22/701-115
web: www.noll.hu
e-mail: zoltan@noll.hu