Valamennyi, a Fejér Megyei Önkormányzat fenntartásában mûködõ intézmény elsõ számú vezetõje részt vett azon a nyilvános, nyitott igazgatói értekezleten, amelynek színhelye a Megyeháza Címerterme volt 2008. szeptember 23-án. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Dr. Spányi Antal megyéspüspök, aki a Biblia éve alkalmából valamennyi intézménynek egy-egy példányt ajándékozott a Szentírásból.

Elõször  dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyûlés elnöke mondott rövid köszöntõt:
„Ma nem hétköznapi gondokról és feladatokról lesz szó. A mai alkalom ünnepi. Van az emberiségnek olyan értékes, közös kincse, amelynek jelentõsége felbecsülhetetlen.  A Biblia az. Hívõk és nem hívõk számára egyaránt olyan érték kell – vagy kellene – hogy legyen, amely örökbecsû, amely iránytû lehet a mai, furcsa, elidegenedett, érték- és identitás-válsággal küszködõ világban. A 2008-as esztendõ a Biblia éve. Örömmel fogadtam Megyés püspök úr kezdeményezését, amikor jelezte: valamennyi megyei önkormányzati intézményünk vezetõjének egy-egy Bibliát kíván adni ajándékul.
Fõtisztelendõ Megyéspüspök Úr! Mielõtt megosztaná velünk gondolatait a Szent írásról és a Biblia évérõl, kérem, engedje meg, hogy egy-két mondatban szóljak a Fejér Megyei Önkormányzat fenntartásában mûködõ intézményekrõl, amelyeknek elsõ számú vezetõi vannak most itt jelen. Kezdjük történelmi értékeink õrzõivel!
A Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága szervezetéhez 8 székesfehérvári és 9 vidéki állandó kiállító hely tartozik. Így a Szent István Király Múzeum mellett például a Gorsium Régészeti Park, a dunaújvárosi Intercisa Múzeum, a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely, a Csók István Képtár. A múzeum 83 ezer kötetes szakkönyvtára is országos jelentõségû.
A Fejér Megyei Levéltár óriási mennyiségû, nagy értékû iratmennyiség megõrzésérõl gondoskodik, alkalmassá téve a kutatómunkára. Az intézmény jelenleg három telephelyen mûködik, a Szent István téri épület felújítására címzett támogatásért pályázott és nyert az önkormányzat.
A Megyei Mûvelõdési Központ több mint négy évtizede szolgálja Fejér megye közösségi mûvelõdését, segíti a települési önkormányzatok közmûvelõdési feladatellátását, a kisebbségi önkormányzatok, valamint a közmûvelõdési célú civil szervezetek mûvelõdési céljai megvalósítását.
A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár csaknem 410 ezres állománnyal, benne több mint 270 ezer kötettel várja az olvasókat.  Azaz nem csupán várják õket a kiváló könyvtáros szakemberek, hanem, igen aktívan, cselekednek, kezdeményeznek is: könyvtárunk az olvasás-népszerûsítõ programok sikeres megyei szervezõje.
Megyei önkormányzatunk 15 közoktatási intézményt tart fenn: általános és középiskolákat, speciális szakellátó intézeteket – Velencén, Martonvásáron, Sárbogárdon, Bicskén, Móron, Seregélyesen, Pusztaszabolcson – vagyis a megye minden részén. Mind az alapfokú, mind a középfokú oktatási-nevelési intézményekben dolgozó pedagógusok elhivatott, igényes, áldozatkész szakmai munkát folytatnak. Fontos szakmai feladatot lát el az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatunk. A Prelúdium Alapfokú Mûvészeti Intézményünk Bicskén mûködik. A Gyermekvédelmi Központunk – mint integrált intézmény – 435 gyermek- és lakásotthoni, valamint 774 nevelõszülõi férõhelyen gondoskodik 616 fõ kiskorú és 136 nagykorú, utógondozói ellátottról. Éppen tegnap adtunk át két felújított, korszerûsített lakásotthont Mezõfalván.
Áttérve a szociális gondoskodásra, Integrált Szociális Intézményünkrõl röviden csak annyit: sárosdi és mezõszilasi telephelyén idõsek számára, gánti és bicskei telephelyén fogyatékos és pszichiátriai betegek számára, polgárdi, tekerespusztai, és alapi telephelyén pedig fogyatékos emberek számára nyújt részben ápoló-gondozó, részben rehabilitációs ellátást.
A Fejér Megyei Szent György Kórház hazánk legnagyobb közkórházai közé tartozik, a Dunántúl legnagyobb egészségügyi intézménye. Jelenleg összesen 2440 orvost és egészségügyi szakembert foglalkoztat, 1184 aktív és 550 krónikus ágyon folytat gyógyító munkát. Minden törekvésünk, így 12 milliárdos uniós pályázatunk is arra irányul, hogy a betegek gyógyítása a legmagasabb szakmai színvonalon, gyógyulása pedig a legmodernebb feltételek között történjen.
Fõtisztelendõ Megyés Püspök Úr! Két teljes nap is kevés lenne teljes egészében bemutatni a megyei önkormányzat által fenntartott, mûködtetett intézmények tevékenységét. Erre majd egy másik alkalommal vállalkozom. Most csak felvillantottam egy-két tényt. Csupán érzékeltetni akartam az itt jelenlévõ intézményvezetõk szakmai munkájának jelentõségét.
Most – megköszönve az Ön értékes kezdeményezését –, arra kérem, ossza meg velünk gondolatait a Biblia évérõl.”
 
Dr. Spányi Antal megyés püspök – utalva a megyei közgyûlés elnökének áttekintésére a megyei intézményekrõl –, annak a meggyõzõdésének adott hangot: hatalmas az a szolgálat, amelyet az intézményvezetõkre bíztak. Ezek a feladatkörök biztos értékrendet, felelõsségteljes gondolkodást kívánnak.
Emlékeztetett rá: ebben az esztendõben a keresztény egyházak a Biblia évét, XVI. Benedek pápa pedig a Szent Pál évet hirdette meg. Központi gondolatuk a Biblia, illetve a Szentírás üzenete. Személyes hangon megvallotta, nem tudja magában szétválasztani a tanúságot tevõ papot, a kultúrát szeretõ embert, a Bibliára hívõként tekintõ embert. A Bibliát mint emberi alkotást kívánja átadni az intézményvezetõknek – hangsúlyozta –, olyan alkotásként, amely meghatározza Európa kultúráját, amelynek alapja a zsidó-keresztény kultúrkör. Olyan Istentõl sugalmazott Könyvnek nevezte a megyés püspök a Szentírást, amely segítheti az emberi kapcsolatokat. Kifejtette: ha nem figyelünk a Biblia üzenetére, szükségszerûen erkölcsi válság következik be. Beszéde végén arra kérte az intézményvezetõket: fogadják el tõle a Bibliát, intézményük számára, akár hittel, akár csak azért, mert az alapozta meg az európai kultúrkört. Tegyék lehetõvé munkatársaik számára, hogy kézbe vehessék a Bibliát. Reményét fejezte ki, hogy – mint két évezrede folyamatosan – a Biblia segíteni fog emberi gondjaink megoldásában.

A megyés püspök  valamennyi megyei önkormányzati intézmény vezetõjének egy-egy Bibliát adott át. A gesztust, az ajándékot – az intézményvezetõk nevében – dr. Demeter Zsófia történész, a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója köszönte meg:
„ Jelentõs ajándékot kaptunk ma mindannyian. Olyan könyvet, a KÖNYVET, amely az örömhírrel lelki útravalónk lehet. A magyar nép asztalán ez a könyv a lelki útravaló mellett mindennapi útmutatással is szolgált. Ezen túl azonban szokásban volt az, hogy a családi Bibliába jegyezték be a legfontosabb eseményeket. Természetesen elsõsorban a születések és halálesetek dátumát.
Egy ilyen generációk által használt, nagy becsben tartott családi Bibliába tekinthettem be, amikor Zámoly történetét kellett megírnom a Száz Magyar Falu Könyvesháza címû jelentõs millenniumi sorozatban. Történelmi adatok után kutattam tehát, s persze történelmi adatokat találtam. Cseh Sándor Bibliájában pontos adatokat találtam a nagy zámolyi tûzvészrõl, amely 1891. december 9-én pusztított a faluban, amelynek tova terjedését a katolikus iskola magas fala, illetve a katolikus templom pala-teteje akadályozta meg. Cseh János 1875-ben vásárolt Bibliájába a családjáról szóló adatok mellett azt is híven bejegyezte, hogy a nagy tûzvész után pap a templomban Joel Próféta könyvének I. részébõl választott textust, az I. rész 2., 3. és 15. versét. Bizony, így is lett. Cseh János beírta, dédunokája megõrizte, de ma is tudja minden zámolyi a történetet. Tõlük gyûjtötték össze az önkéntes tûzoltóság történetét földolgozók, és én is.
A szomorú szívû családfõ nagy fájdalmát, 25 éves fia hõsi halálát is bejegyezte. A fiú, Cseh József elesett a Kárpátokban 1915. május 18-án. Egyike volt az I. világháború zámolyi hõsi halottjainak. A fájdalmas apa utóbb imádságos könyvébe a nemzet fájdalmát is híven bejegyezte. „A világ háború után gyász isteni tisztelet volt egész országban 1920. január 21-én. Az felvet leczke Zsoltárok Könyve LXXX. zsoltár 5,6,7. verse…”
A gyász istentiszteleteket követte a gyászos béke. S valóban nem volt más teendõ, mint fohászkodni a Seregek Urához. Így fonódik össze ebben a családi Bibliában és imádságos könyvben a család és a nemzet története.
Fontos, hogy az a Biblia, amit ma kaptunk dokumentum legyen kezünkben: útmutatás a spirituális életre, de a mindennapokra is. Miközben minden intézmény nevében megköszönöm Püspök Úrnak az ajándékot és az útravalót, egyben kívánom, hogy használjuk is mind ünnepeinken, mind hétköznapjainkban!”