Lábatlani Helytörténeti Kerekasztal, 2008. június 14. Karva
A 2005-ben alakult Lábatlani Kistérségi Helytörténeti Kerekasztal fennállása óta közel két tucatszor tartott összejövetelt, baráti-szakmai találkozót. Minden érdeklõdõ számára nyitottan mûködik. ( Elõzõ ismertetést A Lábatlani Kistérségi Kerekasztal másfél évérõl címmel lásd Regio Regia 2007. 4. sz.). A civil szervezõdés nem kíván egyesületté alakulni. Tagjai közel havi rendszerességgel találkoznak, vándorgyûlés jelleggel. Mindig másik települést látogatnak meg, ahol megismerik-megismertetik az érdeklõdõkkel az adott hely történeti-kulturális értékeit.
E találkozók sorában kiemelkedõ jelentõségûnek számíthatjuk a legutóbbi, június 14.-án a Lábatlannal szemben, a Duna bal partján fekvõ Karva községbe szervezett szakmai kirándulást.
Karva kicsiny szlovákiai falu–, nagy történelmi múlttal, gazdag hagyományokkal rendelkezik. Szimbolikusnak tekinthetõ, hogy az út mindössze pár percig tartott, mivel a fogadó település értünk küldte kis hajóját. Ez az összeköttetés több éve történelmi hagyományt próbál meg felújítani. Több éve próbálkozna egy regionális jellegû kompjárat beindításával a két part között. Megvalósítása eorópai léptékkel is jelentõs és fontos lenne.
A hajón Petrovay Reskó Sándor kastély-kutató, helytörténész társaságában szeltük a habokat, közben gyönyörködtünk a Duna jobb partjának panorámájában. A túlparton Duka Gábor polgármester üdvözölte a kis társaságot. Elsõként a falu legrégebben épült, Árpád kori nagy boldogasszony római katolikus templomát kerestük fel. Legértékesebb része két vörös márványból készült sírkõtábla. Az egyik szerint 1400-ban írták, hogy „Itt van a nemes Lábatlan család nyughelye”. A másik befejezetlen, címer nélküli sírkõ tábla az 1753-as nagy földrengéskor megsérült, ezért a templomban helyezték el õket. Itt található 1831-bõl Kondé József sír obeliszkje, természetesen „karvai” (értsd süttõi, lábatlani) márványból. Az évszázadok során Karva jellegzetesen földbirtokosi település volt. Ezért is nevezik a kastélyok falujának a települést. Petrovay Reskó Sándor értõ bemutatásával néztük meg a legrégebbi itt épült kúria megmaradt épület részeit. A lábatlani birtokos Nedeczky Sándor építtette 1695-ben, a templom közelében, 1707-ben egy rövid ideig ebben az épületben tartózkodott Rákóczi fejedelem és tábornoka Vak Bottyán. Karva ekkor jelentõs dunai átkelõhely-, katonai stratégiai pont volt.(Császári csapatok rombolták le a valószínûleg földszintes épület-együttest, 1707-ben.) Utunk ezután az õ emlékükre 1994-ben több település összefogásával készíttetett emlékmûhöz vezetett. Következõ meglátogatott kastélyt a falu nyugati oldalán a 18. század második felében a Missics család által építtetett objektum volt. A hozzá tartozó birtokkal együtt több tulajdonos után 1890-ben e kastélyt Szarvassy Sándor vásárolta meg s újíttatta fel 1894-ben, romantikus stílusban. 1859 óta a felújított és kibõvített épületben mezõgazdasági szakmunkásképzõ intézet mûködik. Felkerestük a falu legnagyobb kiterjedésû kastélyát is. Ez a 19. század végén épült kastély több tulajdonos után Láng Gusztáv budapesti gyáriparos tulajdonába került. 1945 óta az említett középiskola kollégiuma mûködik falai között. Helytörténeti sétánk után a község mûvelõdési házában Duka Gábor polgármester mutatta be a község mai mindennapjait. A falun áthaladó nemzetközi kerékpárutat, mint idegenforgalmi lehetõséget említette. A 63-as számú utat az önkormányzat rendszeresen karban tartja, tényleg európai minõségû pihenõhelyet alakított itt ki. Beszélt a Karván mûködõ olimpiai klubról, melynek számos kiváló magyar élsportoló-, olimpikon volt vendége. A mezõgazdasági vidék számára igen fontos, hogy nincs munkanélküliség az alig 800 lelkes kis faluban, mivel az általunk is kipróbált kishajóval járnak dolgozni a lábatlani ipari üzemekbe a környékbeli munkavállalók.
A továbbiakban történeti dokumentumokkal, régi alaprajzokkal, levéltári forrásokkal ismerkedtünk. Ízelítõt kaptunk a község készülõ monográfiájából.. Egy itt felolvasott visszaemlékezésbõl is világosan kiderült az a kapcsolat, aminek történelmi gyökerei idõben is messzire nyúlnak vissza. Lábatlanon a Gerenday Antal építtetett hajóállomást 1863-ban. A személyforgalom mellett je-lentõs áruforgalmat is lebonyolítottak itt. Ezen a módon cseréltek gazdát a jobb part kõfaragó ipari termékei és a bal part mezõgazdasági terményei.
Helytörténeti barangolásunk igazolta, hogy a honismeret, helytörténet összekötõ kapocs anyaországi és határon túli magyarok között. E kapocs szorosabbra fûzését szolgálta látogatásunk, az itt szerzett élményeket, a megtekintett és idõ hiányában fel nem ke-resett látnivalókat jó szívvel ajánljuk mindenkinek.
Dr. Horváth Géza
Karva honlapja: www.karva.sk