A megemlékezés vendégeit Rajnai Gábor polgármester köszöntötte, aki – párhuzamot vonva október 23-ával – szólt arról, hogy mindkét történelmi esemény közös tanulsága: ha egy nemzet fiai nagyon akarják a szabadságot, a függetlenséget, s ha ezért összefognak, akkor, bár mártírok emberáldozatain keresztül vezet az út, elõbb utóbb a nemzet szabad lesz és független, mint ahogy az lett Magyarország is, közel két évtizeddel ezelõtt.
Ezt követõen Makrai Nándor, az esemény szervezõje ismertette részletesen az 1944. szeptember 13-tól október 8-ig tartó csata mozzanatait a szépszámú hallgatóság elõtt, akik között ott ült többek mellett dr. Katona Tamás történész, illetve díszvendégként Vitéz Pataki József Kolozs-Tordai székelykapitány.
Az ütközet jelentõségét az adta, hogy a nagyváradi 25. gyaloghadosztály közel egy hónapig fel tudta tartóztatni a szovjet túlerõt, amelyik menetbõl akarta elfoglalni Tordát és Kolozsvárt. A példátlan haditett után több mint 2500 magyar katona holtteste maradt a harctéren.