Az úgynevezett SPS-rendszert az Európai Unió régi tagállamai azért vezették be annak idején, hogy megoldják a túltermelési válságot” – mondta dr. Budai Gyula. „A most megszületett törvénnyel 2013-ig befolyásolják a magyar vidék, a magyar gazdák sorsát.”

Az elfogadott törvény szerint 2009. január 1-jétõl nem a föld tulajdonosait, hanem a föld használóit illeti meg a nemzeti, illetve az uniós támogatás. A rendszer ellenzõi attól tartanak, fennállhat a lehetõség, hogy az a vállalkozó, vagy cég, aki csak 2006-ban mûvelte a földet, 2009-ben továbbra is támogatáshoz juthat. Dr. Budai Gyula azért is aggódik, mert a családi vállalkozások hátrányba kerülnek, illetve a földek elértéktelenednek.

„A rendszer bevezetésével a Magyarországon mûködõ körülbelül száznyolcvan nagytõkés gazdaság elõnyt élvez majd a kisvállalkozásokkal szemben, így elmondható, hogy a törvény lerakta a nagybirtokrendszer alapjait hazánkban. Félõ, hogy kialakul egy kettõs földár, ami miatt a támogatás nélküli földek elértéktelenedhetnek. Támogatás nélkül ugyanis nincs értelme a gazdálkodók munkájának. Az elõírások szerint hazánk agrártársadalmának 2011-re kellene utolérni az EU-s normákat, de az SPS bevezetésével a különbség inkább nõni fog. Elgondolkodtató, hogy a rendszer mûködtetéséhez szükséges informatikai háttér nem áll készen, ennek felépítése tíz milliárd forintba kerülne. Az SPS miatt veszélybe kerülnek a magyar földek. A megye tekintetében szomorú, hogy a komáromi polgármester, Zatykó János is megszavazta a törvényt, ami számos helyi gazdálkodónak problémát fog okozni.”

Dr. Balogh Zoltán, a MAGOSZ megyei elnöke utalt arra, hogy a helyi gazdák hátrányban lesznek az SPS miatt. „Az idõ túlságosan rövid a tervezett átállásig, nincs lehetõség a felkészülésre. A gazdák tájékozatlansága miatt a jogi következmények sem láthatóak. Amim történik, az a jognak a megcsúfolása” – mondta dr. Balogh Zoltán.

A megyei önkormányzat elnöke, dr. Völner Pál a bábolnai földvásárlással kapcsolatos kérdésekrõl adott tájékoztatást. Az elnök elmondta: az önkormányzat részt vett a földek licitárverésén, ahol 22 millió forintért vásárolt egy hét és fél hektár nagyságú földet Ács közelében. Az önkormányzat spekulánsok elleni fellépése lehetõvé tette, hogy az 1700 hektár liciten kínált terület nagy része a helyi gazdák tulajdonába kerüljön, 
„Fontos, hogy ha az állam kezében nem maradnak bábolnai földek, az önkormányzatok igyekezzenek biztosítani, hogy ne kerüljenek spekulánsok kezére, és a gazdáknak biztosítsuk a mûvelés lehetõségét” – mondta dr. Völner Pál. „Az árverések elsõ napján sikerült egy kisebb területet vásárolni, majd a második napon nem licitáltunk, mivel ekkor csak helyi gazdálkodók vettek részt a liciten. Ezzel is igyekeztünk segíteni: hogy ne emeljük feleslegesen az árakat, nem mentünk bele árversenybe. A versenypályázaton kínált csaknem kétezer hektár megpályázott részét 1,2 milliárd forintért venné meg a megye. Ezeknél a tételeknél várhatóan a legjobb ajánlatokat adtuk, ám eredmény egyelõre nincs. Két nagyobb területet is szívesen vennénk haszonbérbe: ezekre komoly ajánlatot tettünk. A bábolnai Ménesbirtok vagyonkezelésére szintén ajánlatot tettünk, noha a legjobb megoldás az lenne, ha az állam fenntartásában maradna ez a vagyon.”

Forrás: KEMÖH