Nem elég a jó termék, látszani is kell!
Interjú dr. Róna Ivánnal, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatójával

A Magyar Turizmus Zrt. Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság október 28-án, Tatán, a Pálma Rendezvényközpontban „Külképviselõk a régióban” címmel szervezett workshopot a turisztikában érdekelt szakemberek számára. A bevezetõ elõadást dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója tartotta. Az ebédszünetben nyilatkozott lapunknak.

– Vezérigazgató úr! A mostani gazdasági válság mennyiben érinti a turisztikai ipart?
– A Magyar Turizmus Zrt. huszonkét külföldi képviselete folyamatosan monitorozza az adott országban bekövetkezõ változásokat, napi jelentést ad a gazdasági válság hatásáról. Ezeket összesítve fogjuk kidolgozni koncepciónkat szükség esetén a turisztikai üzletág amolyan válságmenedzselésére. A legfontosabb negatív tendenciák már most világosan látszanak. Az Amerikai Egyesült Államokban az idén 250 ezer repülõjárat marad ki, ez pedig jelentõsen visszaveti a tengerentúli forgalmat. Ebbõl bizony kevesebb vendégéjszaka, kevesebb bevétel keletkezik. Csak a legkedvezõbb ajánlatokra fognak reflektálni, nagyon erõs konkurenciaharc van kibontakozóban. Ahogy mondani szokták, kevesebb lesz a hal, így csak a legjobb ár/érték arányt képviselõ szolgáltatások maradnak piacképesek. Ebben a harcban igen sokat nyom a latban a megfelelõ humán erõforrás, szellemi potenciál megléte és a vendégbarátság. Ne csak szlogen legyen, hogy visszavárjuk vendégeinket, tegyünk is ezért!

– Nem a tengerentúli forgalom élteti elsõsorban a magyar turisztikai ipart. Mi a helyzet Európában?
– Európában azért nem olyan rossz a helyzet. Fõ célpiacunk ugyanis a viszonylag közeli német nyelvterület országai, akik takarékosságból lehet, hogy nem a távoli tengerpartokat célozzák meg, hanem esetleg hozzánk jönnek üdülni. Ehhez persze sokat kell tenni az elõzõekben említett, vendégmarasztaló módon. A német piac mellett nem szabad megfeledkezni a környezõ, volt szocialista országokról sem. Románia tekintetében azt látjuk, hogy dinamikusan, évente 40%-kal nõ a Magyarországra látogatók száma. Az oroszok is szívesen jönnek hozzánk, ráadásul a folyamatosan erõsödõ középosztály magasabb szintû ellátást igényel, igénylik tehát a jó minõségû magyar szolgáltatásokat. Ugyanez vonatkozik Csehországra és Szlovákiára is, folyamatosan nõ az ezekbõl az országokból hazánkba érkezõk száma. Reméljük, hogy a mostani pénzügyi válság nem csap át gazdasági és politikai válságba, és hamarosan ismét fellendülés lesz tapasztalható. Addig is a piacon kell maradni, lehetõség szerint csiszolni, javítani kell a kínálatot. Jelzésértékû, hogy folyamatosan esik vissza a business travel forgalom, a takarékos vállalkozások a kiemelt helyett inkább a normál szolgáltatásokat veszik igénybe. Kialakítandó üzletpolitikánkban erre is meg kell találnunk a helyes választ.

– A belföldi turizmus esetében mit tapasztalnak?
– Az emelkedõ energia- és élelmiszerárak, az inflációs nyomás a belföldi turizmuson is meglátszik. Ebben a helyzetben óriási segítséget nyújt számunkra az üdülési csekkek bevezetése.
2006-ban 15, tavaly 25, idén pedig 40 milliárd forint értékû üdülési csekk talált gazdára, és ezt azok itthon váltják be, akik egyébként nem utaznának sehova sem. Ráadásul a csekkek értékének 6%-a a Nemzeti Üdülési Alapot illeti meg, amely így mintegy 2 milliárd forintot tud visszaforgatni, támogatva a rászorulókat. Ha az üdülési csekk továbbra is adómentes lesz, tovább erõsödhet ez a pozitív tendencia.

– Arra lehet számítani tehát, hogy a magyarok inkább itthon fognak nyaralni, üdülni?
– A fejlett uniós országokban 60-40% az arány a belföldi és a külföldi üdülések arányában. Nálunk ez tavaly billent át 51-49%-ra, a belföldi utazások javára. A Balatonnál például megvan ez az arány, 70%-ban magyarok üdülnek legnagyobb tavunknál, amely visszanyerte arcát a hazai nagyközönség elõtt.
Ilyen helyzetben kiemelt fontossága van az erõs marketingmunkának. Ezt jelzi jól felépített és végigvitt Itthon-Otthon kampányunk, amelynek köszönhetõen – bár a napsütéses órák számában nem versenyezhetünk – igény jelentkezik a tengerparthoz képest is a jó árfekvésû hazai szolgáltatásokra. Ugyanakkor emelkedõ tendenciát mutat a négy és ötcsillagos szálláshelyek kihasználtsága is, jól látható hazai igény van tehát erre is.

– Hogyan foglalná össze a régiónkat érintõ legfontosabb célokat, feladatokat?
– A Közép-dunántúli Régióban minden együtt van, mi szem-szájnak ingere. A történelmi múlt, a hagyományok, valamint a vizek, a hegyek, egyszóval a természet vonzereje. Ezen értékekre rá kell mutatni, látszani kell, ismételten hangsúlyozom a marketing fontosságát! A recesszió miatt a közeli és a hazai piacot kell jó termékekkel, megfelelõ árakkal megcélozni, hogy teljesüljön a turizmussal foglalkozók örök hármas célja: több vendég, több vendégéjszaka, több bevétel!
– Köszönöm a beszélgetést.

Veér Károly

A workshop résztvevõit köszöntötte Michl József, a házigazda Tata polgármestere, aki örömmel tudatta a hallgatósággal, hogy fokozatosan visszatérnek a város forrásai, ezért marketingjükben a hagyományos „Vizek Városa” szlogent az „Élõ Vizek Városára” változtatták. Sztojanovits Kristóf az MT Zrt. termékcsoport-vezetõje a vízi turizmus lehetõségeirõl, eredményeirõl beszélt, és értékelte az idei „Vizek Éve” kampány eredményeit. Bodrogai László, az MT Zrt. Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság vezetõje a régiónk elõtt álló feladatokat elemezve külön kiemelte, hogy a 2009-es év stratégiája a fõ küldõ országok megtartása lesz, az év marketingkampánya pedig a Kulturális Turizmus Éve nevet fogja viselni.
Ezt követõen a külképviseletek vezetõi, Gyuricza Bernadett (Németország), Kovács Balázs (Ausztria) és Dedák Angéla (Hollandia) tartottak prezentációt az adott ország lakosságának utazási, üdülési szokásairól, ötletekkel szolgálva a turisták régiónkba csábításához. A délután folyamán a résztvevõk személyesen is konzultálhattak a külképviseletek vezetõivel.