Egy kis megye történelem (Forrásközlés)
Komárom vármegye törvényhatóságának felirata, hogy vármegyei önállóságát ne szüntessék meg
(1922. szeptember 18.)
Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr! Kegyelmes Urunk!
A mai napra evégbõl összehívott rendkívüli közgyûlésünkben behatóan foglalkoztunk a belügyi kormányzatnak a kiszivárgott hírekbõl tudomásunkra jutott szándékával és elhatározásával, hogy Komárom törvényhatósága jogú szabad királyi városnak, valamint Komárom vármegyének önálló törvényhatósági joga megszünessék, és vármegyénk területe Gyõr vármegye területéhez csatoltassék…
Komárom városának az erõszakos trianoni béke által elszakított balparti részéi a megmaradt jobbparti részhez, nemkülönben Komárom vármegyének elszakított balparti részeit a vármegye megmaradt jobbparti részeihez és a vármegye õsi székhelyéhez a szellemi és erkölcsi kapcsolatnak megszámlálhatatlan szála fûzi. Ha mink most a vármegye önálló törvényhatósági jogának megszüntetésével és területének Gyõr vármegyéhez való átcsatolásával, valamint a város ónálló törvényhatósági jogának megszüntetésével és a vármegyei székhely elvonásával, – ami nézetünk szerint egyet jelent annak kisközségi színvonalra való lesüllyesztésével és tõle a további fejlõdés lehelõségének megvonásával – ezeket a szálakat széjjeltépjük, ezáltal ezen a szellemi és erkölcsi integritáson ejtünk mélyreható, alig gyógyítható sebeket. Bármiként is indokolnánk ezen intézkedéseket, elszakított testvéreink szívébõl ki nem törölhetnénk azt az érzést, hogy mi róluk megfeledkeztünk és mi még ennél is rosszabb, lemondtunk a velük való egyesülés minden reményérõl.
Már pedig a trianoni határvonalak erõszakos igazságtalansága legszembetûnõbben éppen itt jelentkezik, ahol a csonka ország közvetlen szomszédságában egy tömbben élõ és más nemzetiségektõl még csak szórványosan sem tarkított több százezer fõnyi magyarság állal lakott területet hasított le az ország testérõl és így ha valahol, akkor legelsõ sorban itt lehet kilátás arra, hogy az integritásért folytatott küzdelmünk belátható idõn belül pozitív eredményre lezessen. Itt Komárom városában, Komárom vármegyében van az anyaországgal való érintkezési vonala ezeknek a részeknek és így természetszerûleg a területi integritásért folytatott küzdelemnek egyik fõ színtere és kulcspontja kell, hogy ide helyezõdjék. Már csak ezen okoknál fogva is a területi integritás szempontjaiból rendkívül elhibázott lépés lenne Komárom szab.kir. város és Komárom vármegye megmaradt és elszakított része között ma is fennálló erkölcsi és szellemi kapcsolatoknak és az együvé tartozandóság érzetének szétszakítása…. Komáromnál van az a pont, ahol a csonkaország a csehek által elszakított területekkel legközvetlenebb és legsûrûbb érintkezésbe juthat és valóban jut is. A megszállott területekkel való személy és áruforgalom legnagyobb része a komáromi dunai hídon és a komáromi vasúti összekötõ hídon bonyolódik le…
…egyrészrõl azon meggyõzõdésben vagyunk és ebbeni meggyõzõdésünk helyességét a tapasztalati tények is igazolják, hogy az administratió gyorsasága, közvetlensége és intenzivitása szempontjából nem elõnyös nagy területi hatáskörrel bíró igazgatási egységek alakítása. Miért is a vármegye 1439 négyzetkilométernyi területével és az 1921. évi adatok szerinti 109038 lélekszámnyi lakosságával legjobb meggyõzõdésünk szerint jelenlegi megcsonkított állapotában is eléggé nagy ahhoz, hogy önálló igazgatási területet képezzen, de egyszersmind arra minden tekintetben alkalmas is, mert jelenlegi állapotában is nemcsak területileg, hanem gazdaságilag is teljesen összefüggõ kerekded egészet képez, egyes részeinek a járási és megyei központokkal való távolsága arányosan van megosztva, közúti és vasúti hálózata minden részbõl a központ felé irányul. E helyen kell rámutatnunk arra a tényre is, hogy az ország területi széldarabolása elõtt is volt több vármegye, mely úgy területre, mint lélekszámra Komárom vármegye jelenlegi nagyságát éppen nem, vagy alig valamivel haladta meg, sõt azon alul maradt.
Mindezeknél fogva azon tiszteletteljes kérelemmel fordulunk Nagyméltóságodhoz és Nagyméltóságod útján a magas kormányhoz, hogy a törvényhatóságok újabb rendezésérõl készítendõ törvényjavaslatnál a fentebb elõadottakat megértõ figyelemre méltatni és Komárom vármegyét, valamint Komárom szab.kir. várost önálló törvényha tósági joggal minden körülmények között továbbra is fenntartani méltóztassék.
A vármegyei közönség nevében
Asztalos Béla alispán s.k.
A két töredék megyét 1923-ban a XXXV. törvénycikk alapján egyesítették Esztergom székhellyel közigazgatásilag ideiglenesen egyesített vármegyék elnevezéssel.:
1923: XXXV. i.-c. A közszolgálatban álló tisztviselõk létszámcsökkentése. II. FEJEZET Szervezeti változások.
10. §. Komárom sz. kir. város el nem szakított része, Komárom vármegye fennhatósága alatt, rendezett tanácsú városi jogkört gyakorol és felhatalmaztatik a belügyminiszter, hogy szervezetének az 1886 : XXII. t.-c. alapján való megalakítása iránt intézkedjék.11. §. Az alább felsorolt egyes vármegyék közigazgatása — a törvényhatóságok területeinek általános rendezéséig — ideiglenesen egyesíttetik.A közigazgatásilag egyesített vármegyék elnevezése, székhelye és járásaiknak száma a következõ:
1.«Gyõr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelõre egyesített, vármegyék»; székhelyük Gyõr, járásaiknak száma õt;
2. «Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelõre egyesített vármegyék ; székhelyük Esztergom, járásaiknak száma három …
Ez a helyzet 1938-ig, az elsõ bécsi döntésig állt fennt, amikor a Felvidék szinte teljesen magyar etnikumú déli részét visszacsatolták Magyarországhoz. Az 1938. évi XXXIV. törvénycikk 4.§-a alapján kiadott 9330/1938. M.E. rendelet ismét létrehozta Esztergom és Komárom vármegyéket, ez utóbbit a korábbinál lényegesen nagyobb területtel.
A m. kir. minisztérium 1938. évi 9.330. M. E. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek közigazgatásáról. A m. kir. minisztérium a Magyar Szent koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítésérõl szóló 1938 : XXXIV. te. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli: :
1. Közigazgatási beosztás.
1. §. A visszacsatolt felvidéki területeken, és az országnak ezekkel a területekkel határos részein — addig is, amíg a törvényhatósági beosztásit törvény nem rendezi — a változás alá esõ törvényhatóságok a következõkép, alakíttatnak meg:
A.
1. Komárom vármegye; székhelye: Komárom.
2. Esztergom vármegye; székhelye: Esztergom.
3. Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelõre egyesített vármegyék; székhelyük: Érsekújvár…
A második világháború utáni jogszabályi rendezés e téren 4.sz. dokumentum
4.343/1949. (XII. 14.) MT számú rendelet a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az államigazgatás jobb területi megszervezése érdekében a következõket rendeli:
1. § A Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból tizenkilenc (19) megyébõl áll.
2. § A megyék neve és székhelye a következõ:
1. Pest megye, székhelye: Budapest.
2. Komárom megye, székhelye: Tatabánya.
3. Fejér megye, székhelye: Székesfehérvár.
4. Gyõr-Sopron megye, székhelye: Gyõr. …
Dr Horváth Géza