– Az elmúlt hetekben szinte ingajáratban közlekedett Oroszlány és a fõváros között. Mit lehet tudni a háttérben folyó egyeztetésekrõl?
Keleti György: Ez immár két hónap története, s ne gondolja, hogy egyszerû volt az ügy. Amikor kiderültek a rossz áramvásárlást követõen realizálódó károk, azonnal megtörtént az igazgatóság visszahívása, illetve a gazdasági és kereskedelmi igazgató leváltása, s a Vért élére a komoly menedzsertapasztalatokkal rendelkezõ dr. Szabó Pált nevezte ki a tulajdonos MVM, akit Rajnai Gábor polgármesterrel haladéktalanul felkerestünk. Ma már elmondhatom, voltak olyan szakemberek, akik az erõmû bezárását javasolták, s voltak olyanok is, akik a bánya öt hónapos leállítását tartották indokoltnak. Napokig jártam a minisztériumokat, s az üggyel maga Gyurcsány Ferenc is foglalkozott, hiszen számára sem volt közömbös, mi történik Oroszlányban. A miniszterelnök kifejezett utasítása eredményeképpen körvonalazódott a dolgozókkal most ismertetett megoldási forma. Ennek értelmében  – mivel jelenleg hét hónapra elegendõ szén van bedepózva, s ennek felét az év végéig fel kell használni – június 15-tõl a karbantartó és fenntartó személyzet kivételével a dolgozók egy hónapos kényszerszabadságra mennek, mely idõre megkapják a szabadságra járó bért, ugyanakkor a bánya felkészül arra, hogy a termelést visszafogva, a kettõrõl egyfejtéses üzemre álljon át. Ez azt is magával hozza, hogy a jelenleg ott dolgozó 240 külföldi munkástól megválik a társaság. Õk a szerzõdésükben rögzített valamennyi járandóságukra számíthatnak. A szabadságot követõen valamennyi munkavállalót várják az üzemben, tehát sem elbocsátás, sem leépítés nem lesz. Azt gondolom, a mai nehéz gazdasági helyzetben, s a megrendelések csökkenése közepette sikerült olyan megoldást találni, amely megfelel a dolgozóknak, a Vért és az MVM érdekeinek, s nem utolsó sorban a beszállítóknak is.
Ezzel a folyamattal a mostani privatizáció befejezettnek tekinthetõ, a Vért marad az MVM tulajdonában, megkezdõdik a reorganizációs program, mely során tõkeemelés is várható a társaságnál.

– Ön eddig nem nagyon hallatta hangját ebben az ügyben, pedig Oroszlányt igen keményen érintették az elmúlt hetek eseményei. Mire vélni hallgatását?
Rajnai Gábor: Meggyõzõdésem, felelõs vezetõnek akkor kell a nyilvánosság elé lépni, ha fontos, ellenõrzött és biztos információi vannak. Mint Keleti úr elmondta, az elsõ pillanattól tudtuk, mekkora felelõsségünk van ennek az ügynek a megnyugtató rendezésében. Számtalan tárgyaláson, egyeztetésen vagyunk túl, s most megnyugvással láttam, hogy a munkásgyûlés résztvevõi is értékelték az erõfeszítéseket. Számomra csak az elfogadható, ha biztosított a foglalkoztatás, az erõmû folyamatos üzemével biztonságos a város távhõellátása, és a jól prosperáló cég árbevétele garancia a település adóbevételeinek teljesítéséhez. Ez a három szempont vezette minden tettemet, s jó érzés azt tudni, hogy sikerült! Végül bebizonyosodott, hogy alaptalanok a Vért ellehetetlenülését elõrejelzõ „jóslatok”, a mintegy félezer elbocsátást feltételezõ rémhírek, a bezárást sejtetõ elõrejelzések.

– A mostani változások – valljuk be – komolyan és keményen érintették a dolgozókat. Milyen most a hangulat a bányászok között?
Torma Lajos: Az érdeklõdést jelezte a több száz ember, aki részt vett a munkásgyûlésen, de mindenki fegyelmezetten, a helyzet komolyságához méltóan hallgatta a sorsát érintõ döntések felvázolását. A vezetés még ezt megelõzõen tájékoztatta a koordinációs tanácsot, és kérte a konstruktív együttmûködést. Azt mindannyian sajnáljuk, hogy a külföldi kollégák munkaviszonya megszûnik, azonban ugyanakkor megnyugtató, hogy a helyi munkaerõ foglalkoztatása biztosított, ahogy annak a több ezres beszállítói körnek is, akiket szintén érintett a kialakult helyzet. Bár folynak a tárgyalások, de az idén nagyobb bérfejlesztésre nem lehet számítani, azonban a jelenlegi szituációban a munkahelyek megtartása volt a legfontosabb, s ezt a célt sikerült megvalósítani, ami minden bányász számára jó hír.
Munkatársunktól