A vezérigazgató szerint döntöttünk mi már Bõs-Nagymaros okán is nagyon rosszul…

Közel két órán keresztül tájékozódhattak a Vértesi Erõmû Zrt. mûködésérõl, gazdasági helyzetérõl, technológiájáról, múltjáról, s a jövõ kapcsán felmerülõ kérdésekrõl a Polgármesterek a Falukért Egyesület tagjai szerdán, Környén megtartott ülésükön. Dr. Szabó Pál elnök vezérigazgató a jelenlévõ polgármestereket olyan tényekrõl is informálta, melyek közzétételére – elmondása szerint – a március 12-ei oroszlányi közmeghallgatáson (a lakossági nyomás hatására itt jelentette be, hogy megszüntetik a hulladék-együttégetést) nem nyílt lehetõsége.

„A kísérleti hulladék-együttégetést ellenzõk emocionálisan átlendültek abba az irányba, ahol a racionális érveknek már nem volt súlya.” – fogalmazott a vezérigazgató, majd a szinte minden részletre kiterjedõ elõadásának bizonyos adatait láthatóan még a településvezetõk is meglepõdéssel konstatálták. Így elhangzott az is, hogy míg az erõmû önköltsége 90 euró/megawattóra, addig az itt termelt energiát 32 euróért értékesítik. Azaz, a sokak által kifogásolt szénfillér ellenére is jelenleg mintegy 60 euró/megawattóra a cég vesztesége, ami összességében 10 milliárdos deficitet jelent az idei esztendõre. (A fogyasztói számlákon megjelenõ 0,23 Ft/kWh ágú díjelem – „szénfillér”- révén befolyó összeget az egyetemes szolgáltatók és kereskedõk kötelesek befizetni a MAVIR Zrt. elkülönített számlájára. Innen kifizetés csak a Vértesi Erõmû Zrt. részére történhet, az összeg az erõmû tulajdonában lévõ márkushegyi szénbánya azon költségeire ad fedezetet, amelyek a szénbõl termelt villamosenergia értékesítésébõl nem térülnek meg. A szénfillérbõl az idei esztendõben mintegy 7 milliárd érkezik a társaság kasszájába)

Dr. Szabó Pál az államtól kapott eddigi támogatások végösszegét sem kendõzte el. Az évenkénti kimutatások összeadásának végén 122 milliárd forint szerepelt a kivetítõn…

„A társaság által jelenleg alkalmazott 2100 munkavállaló éves bérének és járulékos költségeinek összege meghaladja a 12,5 milliárdot, az összeg járulékok nélkül 7,5 – 8 milliárd forint között alakul. Az alkalmazottak 70-80 százaléka pedig a kistérségben él.” – szögezte le a vezérigazgató, úgy fogalmazva: ennek az ára idén a 7 milliárdnyi szénfillér, s az, hogy a társaság elveszíti 10 milliárdos jegyzett tõkéjét. „Ez a társaság továbbra is csak súlyos központi támogatással mûködtethetõ.” – hangsúlyozta a vezérigazgató, aki szerint az ország jelenlegi helyzetében, amikor 100-200 milliárdokat kell lefaragni a szociális háló juttatásaiból, érdemes elgondolkodni az ismertetett alapadatokon. „Az sem titok, hogy az eltelt 11 év alatt számos alkalommal merült fel a „tessék abbahagyni” lehetõsége, ám a politikai lobbi rendre átsegítette a VÉRT-et ezeken az idõszakokon, újabb milliárdokat rendelve a túléléshez. Akkor azonban, amikor a gazdasági növekedés mínuszban mérhetõ, a társaság jövõje egészen más megvilágításba kerül.” – mondta Szabó Pál, aki szerint a kérdésre már csak szakmai választ lehet adni, abban pedig igenis meg kell fogalmazni a hulladékégetést is, amellyel gazdaságosabbá tehetõ az erõmû mûködtetése, amellyel az egyre súlyosbodó hulladék-elhelyezési gondok kezelhetõvé válnának, s amellyel az egész kistérség csak nyerhetne.

Az együttégetés jelentõsége mellett érvelt Hartdégen József, Vértessomló polgármestere is, aki a téma szakértõjeként a tekintetben is csatlakozott dr. Szabó Pálhoz, hogy sokatmondó számokat ismertetett. Ezek szerint, míg Magyarország 400 ezer tonna égetõkapacitással rendelkezik éves szinten, addig a szomszédos Ausztria 2,1 millióval, s 2012-re újabb 1,9 millió tonnával tervezi bõvíteni. Az is kiderült, hogy a fejlett országokban a hulladékkezelés legfõbb pillére az újrahasznosítás, azt követi az égetés, s a lehetõ legkisebb mennyiség kerül deponálásra, míg a kevésbé fejlett országokban a lerakók az elterjedtek, melyek környezetszennyezõbbek, s egyszer megtelnek. Hartdégen József szerint ha nem születik jó döntés, évek múlva az ausztriai égetõkbe kell vinni a szemetünket „drága pénzért”.

Végül a mára megszüntetett kísérleti hulladék-együttégetés kapcsán is újabb számokat ismerhettek meg a polgármesterek. A tavalyi évi tüzelõanyag típusok megoszlásáról például kiderült: a teljes mennyiség 81,13 százaléka szén volt, 18,69 százalékot tett ki a biomassza, míg a hulladék aránya nem érte el a 0,2 százalékot. Az is elhangzott, hogy minden híreszteléssel ellentétben a sokat emlegetett dioxin és furán kibocsátás nem érte el soha a megengedett határértéket, ugyanakkor az egyébként „makacsul magas” széndioxid épp az együttégetés idõszakában csökkent.

„A környezetvédõk azért vannak, hogy segítsenek megtalálni a lehetõ legjobb megoldást, nem pedig azért, hogy megakadályozzák azt. Ez ugyanis a legkönnyebb.” – fogalmazott dr. Szabó Pál, azt is hozzátéve: döntöttünk mi már Bõs-Nagymaros okán is nagyon rosszul…

ivák